Part

 1 8 |         áldozatot láttam az oltár előtt. De arról szóval. - Nincsi!
 2 8 |     utánad, elfonnyadnék, s ideje előtt lépnék sírba; mert nékem
 3 8 |           s minden enyész szemeim előtt.~Fogjad e levelet, Nincsi!
 4 9 |    rettentő hegy áll vala szemeim előtt, semmivé lohad el, s szent
 5 9 |         kötést, melyet a szerelem előtt esküvénk! Emlékezel? mint
 6 11| közbenjárásom által az országbiró előtt, secretáriussá lett a helytartó
 7 13|           tettem, s pirulok magam előtt mikor eszembe jut. Pénzt
 8 17|         reszketve futok egy lyány előtt. De ha bátortalanságom okát
 9 18|       bölcs és gondos anya szemei előtt; mely ártatlanság, a mely
10 21|            Azt hittem, hogy lábai előtt dőlök el. Fölpillantottam,
11 21|          még soha nem állék leány előtt kevélyebben mint most. Annak
12 21|      előttem úgy tűntek el lelkem előtt, mint a szivárvány gyönge
13 21|      emlékezete, hogy kevés hetek előtt itt repültem el a karjaim
14 21|          zárt Nincsivel, e tükrök előtt, s hogy ezeket mind, úgy
15 21|          a pihenés órájában egyik előtt véletlenül megállánk, abban
16 21|          elevenen lebegtek lelkem előtt, egészen elragada, a hideg
17 22|         oly bizonyosan áll lelkem előtt e gondolat: Nem látjuk meg
18 23|           mindez elterjed szemeim előtt, oly eleven, oly csábító
19 25|          széjjel. Nem látok magam előtt semmi menekedést, semmi
20 32|            Mi szép egy egész haza előtt tisztának, tántoríthatatlannak
21 34|      Mindenható, a megfoghatatlan előtt; - mikor ilyenkor karjaimat
22 39|       kell-e tenéked az én szívem előtt kedvessé lenned? sokkal
23 40|           egy vakonszülöttnek, ki előtt az emberi test alkotványa
24 41|     nemzetek buknak is meg lábaid előtt, nincs semmid, szegény vagy;
25 42|    mindent! mely nagy valék magam előtt! Gyakran sem a ló, sem az
26 43| perczentést a halálra ítélt; maga előtt látja az élet végét, a hóhérpadot,
27 43|        magamat, s elterjed szemem előtt az oltár, s az eltünt szerelem
28 44|          jövendő elsuhant szemeim előtt, mint egy vészthozó felleg,
29 44|          énekes énekelt. A chorál előtt szabad ömlengést engede
30 55|         még láthasson elindulásom előtt; ha az ágyból kikelhetne,
31 61|         ragadott, úgy hogy szemem előtt eltűne a világ minden boldogságaival
32 70|           néze még a nap felkelte előtt olvasni és belőle az olvasás
33 70|       ember volt, minthogy ezt az előtt a ki jobbomra vágyott, elhallgathatta