Part

 1 7 |   bátorításomra. E szerént tanúja valék egy lépésnek, mely két ember
 2 8 |       szaladtam, de ah! csak árny valék mely körülted szélylyelfolyt,
 3 13|           el. Már egy izben útnak valék készülve, de nem eresztének.
 4 14|       nyilva volt is, míg egyedül valék, ismét bezáródik, mihelyt
 5 21|        mivel még szolgálat nélkül valék, s jobbommal Nincsit csak
 6 21|         Hogy azonban míg én távol valék Budától, Szentpéteri megelőzött,
 7 21|       világokkal ragyogó szálában valék, annyi szerencsésnek víg
 8 23|          tánczola, hogy kénytelen valék magam is tánczosnét kapni.
 9 39|          kocsi felé. - Már messze valék a helységtől, midőn magamhoz
10 42|           alá tekintett. Kétséges valék ha fölpillantsak-e; de kétségemet
11 42|          akkor mindent! mely nagy valék magam előtt! Gyakran sem
12 43|            Muzsikát hallok.~Ennek valék még híjával! - a muzsika
13 44|         hol sok esztendők óta nem valék; azt itélvén, és igen bölcsen,
14 44|      mindjárt ebéd után kénytelen valék ágyba vetni magamat; s oly
15 44|          gyülekezve, s egyedül én valék, a ki nem találtatott, én,
16 44|         ezek érettem folytak, nem valék eléggé hiu, de mégis nagyon
17 44|          hiu, de mégis nagyon meg valék illetve, a kétszer-háromszor
18 44|        éjfélig e kínos állapotban valék, s Endrédi reá veve, hogy
19 44|      végig a tánczolók sorain! Ki valék forgatva magamból, s az
20 51|           vagyok, mint jó idő óta valék - egy idegen éghajlat alá
21 51| hatalommal rohana reám, kénytelen valék ágyba menni - s álmomban
22 55|     sírhattam volna; de kénytelen valék tenni a mit tettem. Akár
23 70|           s inkább fogoly mint én valék. Atyám és anyám, legszebb
24 70|        tizenkét esztendős gyermek valék midőn ő, húsz esztendős
25 70|  útazásaiból haza jött. Igazságos valék iránta, megismertem érdemeit,
26 70|    elhallgathatta volna, s én úgy valék nevelve, hogy neki mindent