Part

 1 1 |   engem miként ébresztél fel édes csókod által álmaimból,
 2 6 |   esztendős leánykája tudott édes enyelgései s ártatlan lelkének
 3 7 | eszekbe nem jutott, mert azt édes atyámuramtól s édes anyámasszonytól
 4 7 |      azt édes atyámuramtól s édes anyámasszonytól megtanúlánk,
 5 8 |  téged megcsókola, s hogy te édes mosolygással tekintettél
 6 9 |     ismét előttem. - Ha azon édes pillantatokra emlékezem,
 7 9 |     löveltenek reám, ha azon édes hangot hallom, mely engem
 8 9 | elysiummá változik el. De az édes álom nem tart sokáig, s
 9 15|      most igéző mosolygásai, édes kék szemei által téged elysiumba
10 19|       mely környüllebegé, az édes lég, melyet beszítt és kilihegett,
11 20|     szeretett, míg még az az édes remény táplált, hogy ő enyém
12 21|     nevem nem zengett. Az az édes lebegő hang, melylyel azt
13 21| Föleszméltem s hallgattam. - Édes barátom, felele a neki tulajdon
14 21|       felele a neki tulajdon édes hanggal; kímélje magát,
15 22| Könnyebben viselnék mindent, édes barátom, csak te volnál,
16 23|  mellette; ott törte kétfelé édes nyájassággal a piskótát,
17 29|  fakasztgatja, nem lehet nem édes oly léleknek, mint a Terézé.
18 31|  Ajándéka azonban nékem igen édes örömöket nyújt. Minap a
19 39|      s ezt kérdé: hát az úr, édes barátom, hiszi-e, hogy bírni
20 39|       ily hajlékony csapodár édes hanggal még nem hallám énekelni.
21 43|  szemei szerelemmel, egykori édes szerelemmel pillantottak
22 50| menyei karjaival általfog, s édes lehellete vérző minden sebeimet
23 63|    életben nem lelem, s azon édes örömtől is megfosztatom,
24 70|      Te egyike vagy azoknak, édes barátném, a kik, engemet
25 70|  gyógyító helyek. Soha nekem édes Jüliem, ez a kar tiszteletesbb