Part

 1 1 |         kell mennem a szabadba, s ott neki eresztem szivemet,
 2 1 |           éj a szerelmes andalgót ott éri, s haza jövök, s megállok
 3 7 | Bolondságok! a hol a gyermek vak, ott a szüléknek illik szemeseknek
 4 7 |          ki, - a szerént állottam ott mintha ég föld rajtam feküdt
 5 7 |      fájdalmát, s nagyságban álla ott, melyet annak érzése ád
 6 19|          hata el, s a tüzet, mely ott ég, lobogó lánggá gerjesztette.
 7 21|         vala, mihelyt megsejtett, ott hagyni imádóinak csillogó
 8 23|    igyekezeteim. Valahová megyek, ott kínoz, ott gyötör a történet
 9 23|       Valahová megyek, ott kínoz, ott gyötör a történet Nincsinek
10 23|           démon. Ha bálba megyek, ott van. Ha a játékszínben a
11 23|     tudnám, felreppen a lózsiba s ott leli Nincsit, s úgy tetszik,
12 23|           hosszan ültem mellette; ott törte kétfelé édes nyájassággal
13 30|   fáradtan visszatérek öblömbe, s ott körülvéve a virággal elhalmozott
14 38|         szíves vendéglésért, épen ott ejtenem sebet, a hol az
15 39|            hogy míg Teréz haza jő ott mulassak; s midőn a grádicsra
16 39|      másik jobb életnek, annak az ott ragyogó napnak egy sugára,
17 44|    kiláthaték a tánczolók közé, s ott nekieresztém magamat az
18 44|      alulról felig jőjek, s midőn ott el kellett vala eresztenem
19 44|          az volt volna az utolsó! Ott jobb élet van! ott bennünket
20 44|        utolsó! Ott jobb élet van! ott bennünket boldogabb lak
21 50|         jó, mint mindig valál. Oh ott, ama jobb életben, emlékezhetnünk
22 57|     Karjai közzé vetém magamat, s ott sírtam ki sűrű könyűimet,
23 68|           egy más jobb élet, s te ott nekem vissza lészesz adva. -