Part

 1 7 |       szereti egymást, azt elnézték; annak mondának, úgy is vége leend,
 2 7 |              nem szabad akarni, hogy annak engedelmeskednie illik.
 3 7 |          nagyságban álla ott, melyet annak érzése ád a szerencsétlennek,
 4 10|            elszedték kölykeit; s jaj annak, a ki, ha elébe adom jusaimat,
 5 12|              rendelésétől függ, mely annak csudálatosságai miatt kétséget
 6 21|         előtt kevélyebben mint most. Annak elgondolása, hogy az állhatatlant
 7 21|               legszebb kinézéseimet; annak érzése a mit érette régóta
 8 21|        egyszerre, egészen egyszerre, annak emlékezete, hogy kevés hetek
 9 39|              reggel; s egy lélegzése annak a másik jobb életnek, annak
10 39|          annak a másik jobb életnek, annak az ott ragyogó napnak egy
11 40| együttléteitek nem nyugtathatják meg annak szívét, a ki hidegen borzad
12 41|             De ha szíved oda van, ha annak vagy híjával, öltözzél aranyba,
13 44|             szíves kívánásaival mind annak, a mit önmaga óhajtott,
14 44|          épen azon pillantatban érék annak fordulójára, midőn Szentpéteri
15 45|             szilke vért előttem - ez annak következése.~Ágyban vagyok,
16 47|              lelkében végre felébred annak sejtése, hogy egymást csak
17 51|              örülsz nekik? reszkess; annak vérével híztak, a ki engem
18 52|            elsősége, úgy azt nevezem annak, hogy ez kényére éli a jelenvalót
19 61|              megnyitja a szívet mind annak érezésére a mi szép, a mi
20 62|              hogy el nem fogadhatom. Annak kívánása, hogy engemet szerencsésnek
21 62|            az egykori szelídségem, s annak helyébe most hajthatatlan
22 68|          melyet természetessé tehete annak érzése, hogy a Bácsmegyei
23 70|              az atyám is, igyekeztek annak sok érdemeit a fiában megjutalmazni.