Part

 1 8 |        arról szóval. - Nincsi! ha való találna lenni ez éji álmom!
 2 8 |         mennek vele, e név nélkül való érzés. Olvasd meg másodszor,
 3 12|           hogy mátka vagyok? Mire való itt e tettetés? - Elhitte
 4 14| maradnának el, s a tettek a magok való színekben jelennének meg,
 5 15|              Az én agyam nem arra való, hogy megfontolja, mit illik
 6 15|           utánam bujdosásom hátra való útján ólálkodni fognak,
 7 21|    exaltált lélekkel imádék, most való alakjában, mint csalfa,
 8 23|     örömeit; pedig ezek az örömek való örömek, s az életnek legtisztább,
 9 24|         emelkedni. Ily név nélkül való érzés rezge végig egy pillantatban
10 27|          3.~A vidék itt gyönyörű; való honja a beteg szívnek s
11 30|         ez néha oly homály nélkül való pillantatokat ad nekem,
12 34|       után, hogy azt a vég nélkül való, kimondhatatlan, megmagyarázhatatlan
13 36|           nem akarják állapotomat való nevén nevezni. Elkövettek
14 44|          elgyötre, s szerencséjét való részvéttel nézhetém. Szülei
15 44|           továbbá oly erővel, oly való kinyomással, hogy észrevétlen
16 55|         azon egy pillantása hátra való egész életemnek, melyben
17 57|      leszünk sokáig. Ez a szíves, való kifejezés s az a forró kézszorítás,
18 60|           tolongunk a lehető és a való között, s ön magunkban hordjuk
19 67|         bánatodnak s e név nélkül való érzéseknek ezt a pillantását
20 70|         álmélkodni fogsz, ha majd való nevét hallandod, ki az,
21 70|           olvasó nem gondol vele, való történetet olvas-e vagy