Part

 1 7 |        felé. Consiliárius úr maga sem mulasztja el, vérrel befutott
 2 7 |       szegény gyermek, ki ezt meg sem álmodá, elijed, reszket
 3 9 |         nem bírtam tovább, és még sem mertem neked megvallani,
 4 9 |           borítékjaikon, s egyike sem tiéd? Nincsi! Mi lelt? kérlek
 5 17|      látni, elgondolni, hogy maga sem lehet messze, fölugrani
 6 21|        körültem történtek, semmit sem láthaték. Nincsi vette észre
 7 27|        enyém marad, hogy ő senkit sem fog rajtam kívül szerethetni.
 8 40|         házba. Különben, úgymond, sem én nem békélhetek meg a
 9 40|        békélhetek meg a világgal, sem a világ nem velem. Önként
10 42|        valék magam előtt! Gyakran sem a ló, sem az ura nem tudta
11 42|          előtt! Gyakran sem a ló, sem az ura nem tudta mint menjen
12 44|         keze; s ah ezen óhajtásom sem láthata teljesedést. Szenvedéseimnek
13 44|   összeháborodám, hogy egy taktot sem tudtam tenni, sőt azt is
14 47|  megeshetnék, hogy fél esztendeig sem; mert Erdélynek széléről
15 52|          alatt, hogy míg én élek, sem el nem adjátok, sem belé
16 52|         élek, sem el nem adjátok, sem belé idegent nem szállítattok.
17 70|    szerény asszony, a ki semmivel sem csinál lármát, és a kinek
18 70|         én, mindezek felől semmit sem sejdítve, közzéjek érék,
19 70|      bizonyos volt az iránt, hogy sem én nem fogtam volna az ő
20 70| Bácsmegyeinek jobbját elfogadjam, sem Bácsmegyei nem tudta volna