Part

 1 9 |              nem láttad cseppjeimet, melyek papirosomra csorogtanak!
 2 15|          engem mind azon kínjaimtól, melyek most gyötrenek és a melyek
 3 15|           melyek most gyötrenek és a melyek utánam bujdosásom hátra
 4 21| emlékezetektől is megszabadulhatnék, melyek engemet szünet nélkül kínoznak. -
 5 21|            én e szálában éltem, és a melyek most minden örömeikkel s
 6 21|              boldogságok emlékezete, melyek most oly újan, oly elevenen
 7 21|            előtte rejteni könyűimet, melyek szememet elfutották. A fájdalmat
 8 24|              panaszlom azon kínokat, melyek szegény szívemet marczangolják,
 9 27|            Mély és keskeny nyilások, melyek közt borzadozva teszi hangzó
10 28|             nem számítható könyűket, melyek nem tudnak elfogyni, s új
11 36|              mind azon káprázolatok, melyek kínzottanak. Úgy mondják,
12 39|               s Teréznek kék szemei, melyek mennyei pillantásokkal a
13 40|         hasonló nyavalyásságaitokat, melyek az arany és gyémánt alól
14 43|            nem érté sóhajtozásaimat, melyek egy panaszos hárántsíp szólóját
15 43|             könyűimnek csöppenéseit, melyek az utcza köveire hullottanak. -
16 47|               s azon boldogságokról, melyek őreá a te karjaid közt várnak.
17 50|              szólánk, azok a könyűk, melyek olyankor elfutották szemeinket,
18 51|               Oh, ha azon virágokat, melyek sírom felett fognak teremni,
19 68|             alatt elfojtani könyűit, melyek egyszerre rohanának elő,