Part

 1 1 |            Élj boldogul, kedves leány! s szeress oly kimondhatlanul
 2 3 |  mindenben és mindenhol, kedves leány! - Élj boldogul! Írj hamar!
 3 4 |   vagyok. Úgy teszek mint a kis leány, kinek új ruháját elzárá
 4 6 |      azzal jó éjszakát, imádott leány!~Tóni az én szánomban ült.
 5 9 |   Csókold fel e cseppet, kedves leány! Drágább az, mintha annyi
 6 12|  vonított, s azt felelé, hogy a leány destinatiója a házasság;
 7 21|        csalfa, mint hiteszegett leány álla előttem: én pedig még
 8 21|        pedig még soha nem állék leány előtt kevélyebben mint most.
 9 21| szeretett és egykor még szerető leány képévé változott át, s azon
10 21|        is, amott is a szeretett leány boldog kedvesének szemei
11 36|     illendőség engedé. - Kedves leány! mondám neki; az én nyomorúságom
12 38|    jönni? egy tiszteletre méltó leány nyugalmát kellett-e földulnom?
13 44|   tántorodásból eszméletre térő leány keze; s ah ezen óhajtásom
14 51|     fognak teremni, a szeretett leány szedegetné! Nincsinek mellyén
15 51|        ablakom alatt egy fiatal leány koporsóját vivék temetőbe.
16 62|       hogy egy szeretetre méltó leány birtoka szerencséssé tehet
17 70|        ki kell mondanom, kedves leány, - te őbenne egy régi ismerősödre
18 70|  Vasvárihoz vezete. Jer, kedves leány, úgy mondá a grófné, s emlékezzél
19 70|       felakadni nem lehet; ha a leány és szülei hibásoknak nem