Part

 1 20|       ki kedvesét elvesztette, kit oly igazán, oly szentül
 2 21|        a köteléket. Az angyal, kit ezelőtt kevés hetekkel még
 3 22|   engemet az tesz nyomorúvá, a kit én a legboldogabbá óhajtottam
 4 23|    ragadta a legelső tánczost, kit előkapa, hogy el nem érhetém;
 5 31|      hogy siessek hozzá, s én, kit a szerelem mint az árbocztalan
 6 40|     csoportjokba vezetnétek. A kit álnokságtok szemessé teve,
 7 44|        vállamon, megcsókolt; a kit én ilyenkor eltölt habzó
 8 51|   zárkózva siratá a megholtat, kit ő öle meg.~ ~
 9 62|   kívül nem találtam senkit, a kit szerethetnék, a ki hajlandóságomat
10 68|      ha fiának előmutatásával, kit cselédje karján tartott,
11 68|    nevén szóllítá a gyermeket, kit a Bácsmegyei nevére s férjéére
12 70|      nevét hallandod, ki az, a kit én ennyire csudálok, ennyire
13 70|     magához ne térjen, és hogy kit lát, teljes mértékben ne
14 70|    ember tevé reá figyelmessé, kit gyönyörködve néze még a
15 70|  kimondom, hogy az a Nincsi, a kit itten festve lát, senki
16 70| egymásnak, hogy ha az az ifjú, kit a kiadó Bácsmegyeinek nevezett
17 70|         tudta, hogy a leányt a kit ő veszen, bírni Bácsmegyei