Part

 1 19|           taszíta valami, hogy keljek föl, hogy szökjem hozzá, hogy
 2 21|              dőle vissza, melyből még föl nem eszmélt vala egészen.
 3 21|               hogy neki mint áldoztam föl mindenemet, életemet, nyugalmamat,
 4 21|                hogy ez örvénytánczban föl és alá kerengheték. Már
 5 22|            hogy ők egymást soha többé föl nem lelik. Így menénk jó
 6 30|             tengerkén a kastély alatt föl és alá evezek, midőn ilyenkor
 7 31|           melyet közel Nincsihez soha föl nem lelhetek. Ajándéka azonban
 8 34| széjjeltaposott féreg, s mint kiáltok föl hozzád, hogy szánj meg,
 9 37|               ki a mesterség titkaiba föl vagy avatva, szint úgy érted
10 39|             ez a gondolat úgy lobbana föl lelkemben mint valamely
11 39|           székről; s elmerűlve jártam föl s alá a szobában. Az ő hajlandósága,
12 43|              kémtekinteteket vetettem föl reá, s kilestem, melyiket
13 43|               szent estéjén jött vala föl; tündér dísze egykori boldogságaimnak!
14 43|               Mindenható ujjai vonnák föl. - Inkább inkább világosodik.
15 55|           vagyon, de bízik, hogy azon föl nem akadok, s meg nem fosztom
16 62|        kedvetlenségem igen is gyakran föl nem derülhető komorsággá
17 68|           gyermekeinek nyájaskodásaik föl kezdék vala már vidítani,