Part

 1 1 |         vannak, miként melengeti őket mint a tavasz melege, hogy
 2 7 |      kést véteknek tartjátok, de őket oly rabságba vetni, melyből
 3 7 | kínjaikat minden óra öregbíti, s őket használhatlanabbakká teszi
 4 9 |    mentek; Endrédi maga adta meg őket. Nem olvastad talán? Ah,
 5 14| idegeiket meg nem rándítja, a mi őket meg nem rázza, azt nem érzik.
 6 21|        őtet elfogadták, azért én őket nem vádolhatom; nem nevezetesen
 7 21|          új érkezőkkel lépe be s őket az öregnek akará bemutatni,
 8 23|         tekinthetünk. Nevezzétek őket gyermekieknek, ízetleneknek,
 9 24|         ablakon. A szél felkapta őket, s egyenesen vitte a Dunának.
10 37|          is a mesterégnek, s ide őket leginkább az az oltártábla
11 43|      emelkednek a felhők, mintha őket a Mindenható ujjai vonnák
12 44|      szemrehányásokat, melyekkel őket a lelkiismeret verdesé.
13 58|       láttam, s elgondolám, hogy őket most mindjárt be fogják
14 70|  helytartó tanács mellett, s így őket a szív érzésein felül a