Part

 1 14|           mióta nincs nekem ő, a szeretett! Befutok minden kertet,
 2 20| tagadhatok. Míg engem Nincsi még szeretett, míg még az az édes remény
 3 20|          viszont ez a jó öreg is szeretett engemet, s óhajtotta, hogy
 4 20|          oly igazán, oly szentül szeretett, az mindent hidegen fog
 5 21|    napjaimnak minden óhajtása. Ő szeretett téged, s talán most is szeret.
 6 21|          észrevétlenül az egykor szeretett és egykor még szerető leány
 7 21|      melylyel itt is, amott is a szeretett leány boldog kedvesének
 8 24|     érzett, Nincsi engemet ismét szeretett volna, elszakaszthatatlanul
 9 24|      volna, elszakaszthatatlanul szeretett volna! - Egy egészen resignált
10 51|         felett fognak teremni, a szeretett leány szedegetné! Nincsinek
11 51|       vérével híztak, a ki engem szeretett s miattam hala meg. - Oh