Part
1 1 | van-é azólta is valaki, aki úgy szóljon mint ő?~Még
2 1 | Bárótzy míve.~Bóldog, aki Bárótzyval - a selypítő -
3 2 | artistának kívánok tekintetni; aki a táblán nem a sujetet,
4 2 | vármegyei szolgabíró gyermeke, aki a kapucinusok nyugodalmas
5 5 | ruháját elzárta az anyja, s aki a vasárnapot úgy nézi, mint
6 7 | de haszontalan. Az atyja, aki a lyány engedetlensége által
7 7 | Halasy el nem beszélte, aki, mihelyt a falukról hazaérkezett
8 10| elszedték kölykeit; s jaj annak, aki el nem áll tőle, ha kívánságom
9 14| jutalom van annak ígérve, aki az epedőnek egy pohár vizet
10 15| boldogtalan Szentpétery! az, aki most téged szerelmes mosolygásival,
11 18| el egy falusi lyánykát, aki távol minden sokaságtól,
12 20| hogy el ne maradjak. Jó! - aki kedvesét vesztette el, kit
13 21| néztem őket. - Surányi, aki mikor vendégei vannak, mindenütt
14 21| kívánhatni-é azt egy olyan lyántól, aki valamerre tekint, mindenfelé
15 21| olyant vegyen tekintetbe, aki megvonja magát, s hidegen
16 21| s nem szenyvedhetem azt, aki a mások rövid örömét a maga
17 21| hogy valamely angyal szava, aki engemet jobb életre hív
18 21| egy koporsóban nyugvónak, aki ezelőtt egynehány nappal
19 22| körűt, ha nem látok-é egyet, aki nékem, úgy mint te, kezet
20 23| kelle Megyeryhez mennem, aki tegnap, nem tudom miért,
21 23| pedig minden megesmert, aki látott. Haszontalan minden
22 23| minden igyekezeted! - azt, aki szerencsétlenül szeret,
23 24| érzi az a szerelmes ifjú, aki kedvesét csak estvénként
24 24| estvénként láthatja, és aki egynehány setét felleges
25 26| akárki is felvonhat, és aki minden igazítás szerint,
26 28| Seumikóm! s te, Manci lelke! aki engemet, mint Petrárchát
27 33| bezzeg mit mond a húgom, aki kedvesét, mátkáját oly nyughatatlanul
28 38| dűlt el óldala mellől! - aki mindenét elvesztette, s
29 40| Tornán egy lyányt hagytál el, aki magánosságában kevély gyönyörűséggel
30 41| megcsalt ifjúnak hánykódásait, aki egy olyan ember meglátásától,
31 41| olyan ember meglátásától, aki barátságos szeretet helyett,
32 41| mintha egy vakon szülöttnek, aki előtt az emberi test alkotványának
33 43| oly hevesen szerettem; és aki felől tudtam, hogy holnapután
34 47| elragadják karjaim közül! ki az, aki azt cselekedheti? s mihez
35 48| hogy én azt a bóldogtalant, aki élete terhe alatt leroskadván,
36 48| egy szegény napimunkás, aki az ácsok mellől leesvén,
37 48| azt a szerelmes lyányt, aki izzadásom cseppjeit homlokomról
38 48| vólt hátra, csak a vőfély, aki a menyasszonyt az óltárhoz
39 48| valakit lát maga körül, - aki néki barátja. Tudtam ugyan
40 48| s engem minden sajnált, aki látott, azt Endrédy nékem
41 48| Szentpétery után váncorogtam, aki kedves zsákmányát szekerébe
42 56| virág annak vérével hízott, aki engem szeretett, s miattam
43 62| foglaltattam. Az a szegény festő, aki azt ma hozzám hozta, kimeresztette
44 66| nyomorúltnak az érzéséhez, aki az itt megfutott terhes
45 67| tekintetem egy lyánykára esett, aki szalmaszín tafotában, világoskék
46 68| rá felelnem. Az ember az, aki az embert boldogtalanná
47 68| tészi. Endrédynek kérésére, aki Csallóközből bizonyos rokonit
48 68| szándékoztam; s a bátyja, aki ennek a vármegyének Főperceptora,
49 68| senkivel a ház gazdáján kívül, aki éppen nem látszik pénzolvasásra
50 72| megint a feleségénél lesz, aki őtet nyughatatlanul várja,
51 74| nyom el. Nem vagyok az, aki mások eránt lágysággal,
52 74| kérlek - én fonnyadok. Az, aki élni s szenyvedni hagyott,
53 75| Ő azt tartja, hogy az, aki szívesen szeretett kedvesét
54 75| neveléseket s úgy vádold azt, aki szerelmében állhatatlan.
55 75| tartatni, mert alig van, aki azt egyébként esmérje, hanem
56 75| bosszú szálljon rád, te, aki ezt a szegény, ártatlan,
57 75| nem kellene azt elhagyni, aki őtet szereti, s érette él,
58 75| Közöttök csak egy van, aki felé hajlik, s további együttlétek
59 75| a leánynak, hogy ez az, aki néki minden lesz, aki minden
60 75| az, aki néki minden lesz, aki minden kívánságait bételjesíti.
61 75| meggyőzhetetlen rándítás vonta, aki szívének fele vólt. Rátalált
62 78| Nagysád azt a Fejedelmet, aki egy szegényember kis vagyonját
63 78| sebet. Theréz! az Atyád, aki a sírhoz közelget, részemen
64 81| előszaladt, általölelte Therézt, aki úgy reszketett, mint a kis
65 89| tégedet szelíd szenyvedőt, aki a halált, a megszabadítóját,
66 90| megnyerni tőle, s én vóltam az, aki őket a pap elibe vezettem.
67 90| Sándor, a Manci idősebb fia, aki egyszerre vesztette el minden
68 90| Tekintsünk félre, édesem! aki ezt nézheti, nem ember.~
|