Part
1 4 | is, ha egész erőszakkal néki fekszem is írásaimnak, egyszerre
2 7 | példákból, mint kellessék ennek néki készülni; s mind magunkat,
3 7 | szaladt. Én önként ajánlottam néki, hogy eránta beszélek Veszprémyvel.
4 7 | vonjam ki magamat, mert néki elmúlhatatlanúl ott kell
5 7 | hallotta. Egyszerre megmondta néki szíve, mi okozta eltávozását;
6 12| kell visszaadnom. Jelentse néki az úr tiszteletemet! - -
7 12| dolgot, s világosan kimondtam néki, hogy nem győzök rajta eléggé
8 13| szót szóllottam vólna is néki, elállott vólna Mancitől
9 13| háládatosságból; de szegény néki adta vólna magát a bánatnak,
10 15| Nem tudom, mit feleljek néki; - fontold meg azt te, és
11 17| félénkség; bízvást léphetek én néki szeme elibe; mert nem az
12 20| hamarább tudhassa írtál-é néki; s ha nem írtál, s én a
13 21| oka nem vagyok, felelék néki; s mélyen érzettem ezt a
14 21| pedig a Manci szülei őtet néki odaadták, az nem a Manci
15 21| ő azt cselekedte, amit néki a gyermeki engedelmesség
16 21| Mancival kezdjem el, mert néki dolga van. Ki kell pihennem
17 21| állhatatlant, mint áldoztam fel néki mindenemet, - életemet -
18 23| szegletben vonúltam meg, hol néki bocsáthattam magamat emésztő
19 23| mosolygással a piskótát, melyet néki én adtam, s maga tette felét
20 24| rajta, melyet én küldöttem néki, mikor legelőször mentünk
21 24| kicsinységek által bizonyítani néki szerelmem nagyságát, melyet
22 24| szívreszorítással mondtam vólna meg néki, hogy őtet véghetetlenül
23 27| falu. Csak a kastély ád néki valamely becset régi formájával,
24 27| van az szerelemmel. Írj néki minél elébb; a te leveleid
25 32| azt láttam, felbontottam néki, s elolvastam előtte. Minden
26 37| én nyomorúságom, mondám néki, érdekli Nagyságodat. -
27 38| minden ellenzésem, hogy néki abban a nagy szélben alkalmatlan
28 40| keszkenőmmel jelt adtam néki, s még egynehány csókot
29 41| barátságos szeretet helyett, néki minden kínt, minden gyötrelmet
30 42| Édes Uram Bátyám! felelék néki síró hanggal; nékem Uram
31 43| Mancit; - megbocsátottam néki egészen, s úgy néztem őtet,
32 43| hányszor accompagníroztam én néki a Flügelnél, hányszor énekelt
33 43| szemekkel köszönhetném meg néki, hogy szomorú kedvetlen
34 44| megvallotta, hogy Báró ... néki írt, s ő azt válaszolta,
35 46| ijesztő-é az én látásom? - jaj néki! - de jaj nékem is! - Jaj
36 46| de jaj nékem is! - Jaj néki! ha lelkiesmérete vádolja, -
37 46| mikor így a tajtékos lóról néki egy jó reggelt kiáltottam
38 47| foglal ez a szó magában néki. Hát nékem? Marosy! hát
39 48| megfojthatni könnyeit. Én néki készülve léptem a szobába,
40 48| s minekutána a kertészné néki biztatta, bátran ment velem
41 48| kertészné megmagyarázott néki mindent, s ő szegény nem
42 48| gyámola vagy! Megígértem azt néki, s hirtelen forrón csókoltam
43 48| valakit lát maga körül, - aki néki barátja. Tudtam ugyan én
44 48| egészen nékikeményedtem. Néki köszönöm egyedül, hogy az
45 49| körülöttem van, a' pedig árthat néki. Milyen szomorú következései
46 52| fellobban lelkében. Én néki kedvet igyekezem csinálni,
47 56| italát, s mint mosolygok néki, mintha a megint hív Manci
48 60| egyáltaljában csakugyan megmondtam néki, hogy kívánságát nem teljesíthetem,
49 64| Klárimnak; most nem írhatok néki. Ölellek benneteket a legindúlatosabb
50 67| feljövetelét idvezlette. Mutattam néki az elveszett rózsát, az
51 69| földmívelőnek, s azt, hogy néki sok ezer dologról, amelyek
52 74| tenni. Az igaz, édesem, hogy néki van erántam hajlandósága,
53 75| leánynak, hogy ez az, aki néki minden lesz, aki minden
54 81| kívűl lévő papnak. Theréz néki eresztette magát a szerelem
55 83| látván, hogy ez az elhevűlés néki ártalmára lehet, oly szín
56 87| Klárid szűl, nevemet add néki. Hadd hordja azt, de ne
57 90| bélépett hozzám. Nem hagytam néki nyugtot, valamíg az Erzsus
58 90| nem köszönhetem. Köszönd néki, ő engemet alacsonyságomból
59 90| általölelte. A szerelem erőt adott néki. Manci! monda, te sírsz?
60 90| bukott előtte, s úgy tartotta néki a szagló vizet. Sokára magához
61 90| szólhatott. Én intettem néki, hogy menjünk. Mégegyszer
|