Part
1 1 | írtam és írok tehát - ha mit ér írásom -, hogy nevemet
2 2 | tragédiákban is, helyet engednek: mit akarunk mi, akik alig mutathatunk
3 5 | miatt alig tudja az ember, mit csináljon. - S ezen felül
4 6 | miatt nem is vólt nyugta. Mit tesz az? felele: inkább
5 7 | elijed rajta, nem tudja, mit szóljon, reszketnek minden
6 8 | magokat előmbe, s nem tudom, mit írjak. Vedd elő kérlek képemet,
7 9 | felett tekint reám, de - mit tesz nékem az egész világ
8 10| 18dikán~Nem tudom, édesem, mit írjak, olyan kínok, olyan
9 12| Én meg nem foghattam, mit akart véle, s tudakoztam,
10 12| Az istenért! mondám, mit csinált Nagysád? - Az atyja
11 14| áztattam meg könnyeimmel. Mit gondolsz, mit írt kérésemre.
12 14| könnyeimmel. Mit gondolsz, mit írt kérésemre. Olvasd tulajdon
13 15| kellene állanom. Nem tudom, mit feleljek néki; - fontold
14 15| meg azt te, és írd meg, mit csináljak, - addig válasz
15 19| amelytől előre reszkettem. Mit nem szenyvedtem csak eddig
16 20| El nem tudom gondolni, mit akar velem, hogy olyan igen
17 21| elfordulván tőlem, értem, mit mondasz, édes jó Bácsmegyeym! -
18 21| elfelejtkezett rólunk. - Marosy! mit nem szenyvedtem, mikor először
19 21| édes Marosym; nem tudtam mit mondjak rá. Miért mondta
20 21| mondám, pedig nem tudtam, mit mondok; halált? - annál
21 21| Elszégyenültem, s nem tudtam, mit mondjak. - Manci! hogy lehet
22 22| Marosy, csak te tudod, azt, mit szenyvedek én. Ezer meg
23 24| nagyobbra nevekedett. Nem tudtam mit feleljek rá; végtére azzal
24 24| boldogságának! ó nem mondhatom ki, mit érzettem. - Ha Nagyságod
25 33| felőled vetett; - de bezzeg mit mond a húgom, aki kedvesét,
26 36| kacag. Úgy tartom, érzette, mit akartam mondani, - mert -
27 38| nem sír-é? - Az Istenért, mit mond Nagysád! felelék; ez
28 40| eránt tudakozódik, kié, s mit akar az a kocsi? Szaladva
29 40| elszakadás rettegését láttam, - mit csinál? - nem vólt annyi
30 40| magát, mintha gondolkozna, mit verjen, s egyszerre esett
31 40| látjuk ismét egymást? s mit hágy nékem emlékezetül? -
32 42| azon leskelődnek mindég, mit csíphessenek el ártatlan
33 42| ezekben a napokban lesz mit olvasnod, s lesz min sírj.
34 43| mint ő, s Isten tudja, mit nem adnék érte, ha egy-két
35 45| csakugyan fellelem magamat; s mit nyertem minden szaladásommal?
36 48| soraim fessék le néked, mit szenyvedtem. Még minden
37 48| hogy kilátván szemeimből, mit szenyvedek, nem fogja megfojthatni
38 48| tette, hogy alig tudta, mit mondjon. Láttad vólna, mint
39 48| szükségem néked mondanom, de mit hozhattam elő mentségemre?
40 49| Klári pedig - látnád csak, mit szenyved miattam. Vedd őt
41 52| egymást. Tudakoztam tőle, mit gondol, meddig nem? - Ha
42 54| a halál fontos idejéről, mit kell akkor érzeni, midőn
43 56| vólna, s - Ó! elbeszéljem-é, mit láttam? - Mancit magános
44 62| szégyenletében nem tudta, mit csináljon; s sokára én is
45 65| körültem forognak, nem tudják, mit csináljanak vélem. Többnyire
46 67| megértette néma tekintetemből, mit akartam mondani, közel ahhoz
47 68| azzal csinál. - Nem tudta, mit feleljen. Teli vólt szíve,
48 68| közül az egész városban. - Mit mondasz most rá? -~~Szomorú
49 68| becsülni! Ah érzettem én, mit nyerhettem vólna Manciban,
50 71| Szentpétery karjai közé szaladna - mit használna ez? Enyhítő balsamomcsepp
51 75| egészen emberek vagyunk, s mit lehet egy olyan szempillantásból
52 78| van. Theréz! halld meg, mit mondok, - halld meg utolsó
53 89| Mindjárt elfogy a papirosom. Mit mondjak néked, szívem egészen -
54 90| útat. Az apácák nem tudták, mit ítéljenek váratlan megjelenésünkről,
55 90| haldoklik is; mert vettem észre, mit akarnak; ha pedig elő nem
56 90| hívattam. Ezek nem tudták, mit csináljanak, s az ablakba
57 90| kiszállani. Nem tudtam, mit csináljak. Bácsmegyey azt
|