Part
1 2 | bimbókra fakadó ifjú koromra s kedves Dienesemmel való együtt
2 2 | értették. Ezeknek megtartása kedves negligéet ád románomnak,
3 7 | vezeti őtet jövendőbéli kedves férjéhez. Consiliárius úr
4 13| 9dikén~Én mégis itt vagyok kedves Marosym, s Isten tudja,
5 14| kéréssel jöttél előmbe, kedves öcsém, amelyen talám minden
6 19| A nap melegen sütött, s kedves tavaszi szellők lengedeztek.
7 21| az elhagyott, megutált kedves képet, - elsárgult orcámat,
8 21| az egymást szerető két kedves képeit, - oly híven mutatták;
9 21| nevemen nem szólított. Az a kedves hang, mellyel azt kimondta, -
10 21| egy kocsiba. Most az én kedves kis szobámban ülök, s körülöttem
11 21| pedig - kiszakasztván a kedves társaságból, egy keskeny
12 23| keze kezemben nyúgodott, s kedves tekintete - ó! az a kedves
13 23| kedves tekintete - ó! az a kedves tekintet, amellyel az emberre
14 23| nem igaz gyönyörűségtől, kedves csalódásban botorkáznak
15 24| feljövő nap nékem mindég kedves reggelt, kedves estvét ígért,
16 24| nékem mindég kedves reggelt, kedves estvét ígért, s az esthajnal
17 24| engemet andalgásomból egy kedves asszonyi szózat ezzel a
18 26| teheti is, nyúgodalmas, kedves bánatba szunnyaszt el; mert
19 27| Most Petrarcha az én kedves poétám; ő mindég velem van.
20 30| kerengnek felettem, s a kedves tavaszi szellő mindenfelől
21 32| Júniusnak 25dikén~A te kedves leveleden igen nagy örömöm,
22 32| mi hoz ilyen váratlanul? Kedves újságot hozok, felelék;
23 32| egymást szívesen szeretik! Be kedves gyönyörűség a ti intésteket
24 33| osztán a borostyánnal az én kedves Klárim karjai közé, ki azt
25 39| bé, ahol leginkább érzi? Kedves gyermeke szívébe kellett-é
26 40| szívemben kicsapott, s olyan kedves enyelgésben vesztette el
27 40| a mély álomból, amelybe kedves éneke szenderített vólt. -
28 40| fogom tehát hordozni ezt a kedves keszkenőt, melybe könnyeid
29 41| pedig, hogy az sohasem vólt kedves dolog előttem. Én szaladni
30 41| gyötrelmet töltött, a barátság kedves színe alatt, szívébe, elretten.
31 43| mint az engemet szerető kedves leányt; - általöleltem árnyékát,
32 43| képe egészen égett. Nékem kedves szemekkel hajtotta meg magát.
33 43| mentem által. Ez bizonyosan kedves vólt Mancinak, mert ő Klári
34 46| vihettem amihez hozzáért, amit kedves lélekzetével megszentelt. -
35 47| mint egy hosszan elnyúlt kedves vidék - olyankor elcsüggedten
36 47| ablaknál.~Most Marosy! azzal a kedves gondolattal feküdt egyes
37 47| már egynehányszor hallatta kedves szavát. Most már énekel,
38 48| gyönyörűségünket, mindazt, ami előttünk kedves, elrabolja; - az, hogy egy
39 48| fogják azok, akinek életem kedves.~Mintegy éjfélig ebben a
40 48| Milyen könnyűséggel, milyen kedves siklással repült keresztül
41 48| Szentpétery után váncorogtam, aki kedves zsákmányát szekerébe ültette,
42 52| házassági boldogságunknak kedves képe előttem elnyúlik, küszködnöm
43 64| pedig erősen hitted, hogy kedves Mancid karjai közt boldog
44 64| múlatni.~Ezer csókot az én kedves Klárimnak; most nem írhatok
45 68| továbbá pedig, midőn egy igen kedves szavú leány egy szomorú
46 68| ütköztem meg, midőn benne azt a kedves lyánykát találtam fel, akit
47 75| hogy felnő, s szépségének a kedves érzés még nagyobb becset
48 78| Elhagyom Budát, elhagyom kedves Hazámat is, s Olaszország
49 78| Nagysád még él a Világnak, kedves altatódalom lesz. Én öntöttem
50 80| indúltam. Az ő szívében kedves remény kezdett hajnallani;
51 84| szobámba vittek.~Csókold az én kedves Klárimat. Maradj mellette,
52 86| haszontalan kívánságban. Ezer kedves tekintetek csalogatják beteg
53 87| nem mondhatom ki, milyen kedves nékem ez a vélekedés. Be
54 87| elkeseredésedet előre érzettem, s egy kedves tavaszi szellőcske fújja
55 90| minden, édes Marosym! A mi kedves Bácsmegyeynk már nem él.
56 90| köszöntsd ezerszer Mancit, az én Kedves Húgomat, - az urát, - az
|