Part

 1 2 |          akármely cosmopolita, akik sem magunkat, sem másokat igazán
 2 2 |     cosmopolita, akik sem magunkat, sem másokat igazán nem esmérvén
 3 2 |            annak a románnak érdemét sem a szerelemmel ellenkező
 4 2 |        szerelemmel ellenkező anyák, sem a recensorok nem fogják
 5 8 |         igazán, olyan forróan senki sem szerethet. Nem látod-é elmúlt
 6 8 |      magadban, hogy érted azt senki sem teheti, amit én? - hogy
 7 9 |         Manci! felbontom, - s egyik sem a tiéd. - Így áll az, akinek
 8 9 |        enyím, - örökké enyím! Ezren sem szeretik úgy kedveseket,
 9 10|           ebből? - én őtet senkinek sem engedem. Úgy térek vissza
10 12|        úrnak, hogy az ugyan kérdést sem szenyved: de ha pénz nélkül
11 12|     jelentem néked. - Azon még most sem tudom megnyugtatni elmémet,
12 12|        felől még ekkoráig is semmit sem tud.~Hidd el, hogy rám bízandó
13 14|          bánatomat - mert itt egyre sem találok. Egynehány jó embert
14 23|           azt gondoltam, hogy senki sem fog rám esmerni; pedig minden
15 24|       magamat előtte, s kezem magam sem tudom, miképpen, erősen
16 30|             csendes, s fülem semmit sem hall egyebet evedzőm loccsanásinál,
17 38|       felvitt a kastélyba; de semmi sem állíthatta helyre kedvemet.
18 40|      folynak könnyeim, sat. Egyszer sem énekelt olyan indulattal,
19 41|          békélhetek meg e világgal, sem a világ velem. Én esmérem
20 42|         után mindjárt megyek. Hová? sem ő nem tudja, sem én! -~ ~
21 42|              Hová? sem ő nem tudja, sem én! -~ ~
22 43|        bélépett. Mi lelt, azt magam sem tudhatom, csak arra emlékezem,
23 43|             az egész dícséret semmi sem vólt egyhez képest; az az
24 43|     vídította fel. Gluck után senki sem hatja meg úgy szívemet,
25 46|            nagy vóltam magam előtt! sem a ló, sem az ura nem tudta
26 46|       vóltam magam előtt! sem a ló, sem az ura nem tudta sokszor,
27 47|            de ah egy csepp enyhülés sem szállott még rám belőle. -
28 48|      helyette, mert féltében szólni sem tudott, a kertészné azt
29 48|            a kisgyermek a bábjában. Sem a bátyámat, sem Klárit nem
30 48|           bábjában. Sem a bátyámat, sem Klárit nem láttam addig,
31 48| mosolygásokkal, haszontalan, semmit sem jelentő complimentekkel
32 48|             egybegyülekeztek; senki sem vólt hátra, csak a vőfély,
33 48|            is máskor, most szóllani sem tudtam. Botorkázva mentem
34 48|   öszvekeveredtem, hogy egy tactust sem tudtam tenni, sőt azt sem
35 48|           sem tudtam tenni, sőt azt sem tudtam, ha felfelé induljak-é,
36 52|         megeshetik, hogy esztendeig sem, sőt talám tovább is. -
37 57|             látom, hogy az semmivel sem boldogabb a több koroknál.
38 59|         Istennek, megjöttem; senkit sem találtam odahaza. Mind az
39 60|          gyengeségem miatt senkivel sem akarok lenni. - Én Mancit
40 63|   búcsúvétel vólt. Elejéntén semmit sem hoztunk elő, ami Mancira,
41 67|          vagyok, s könnyeimet senki sem látja. Vissza akartam fordulni,
42 75|              édes Marosym, semmivel sem vádolom. Tudtam azt, hogy
43 75|           legérettebb elméjű leányt sem kárhoztatnám egészen hűségtelenségéért,
44 75|         characterében; még senkiért sem érzette azt, amit érette.
45 75|             hozzá. Az első semmivel sem utóbb ennél, de a leány
46 75|            vólt. Még egy ifjú eránt sem érzette vólt azt, s onnan
47 89|         Octob. 5dikén~Engemet semmi sem keserít el inkább, mint
48 89|        nevette a processiót. Semmit sem útálok jobban, mint mikor
49 90|          egészen elváltozott. Semmi sem tudta helyrehozni előbbeni