Part
1 6 | közelebbről esmérhesd, - s azzal jó éjtszakát, édes Mancim!~
2 7 | csak szüléjeknél érhessek jó véget; de már késő vólt
3 11| s Manci hozzáment. - Nem jó vólna-e ez egy románnak?
4 13| készültem, de nem eresztettek. A jó angyalok sugallották azt
5 14| egyre sem találok. Egynehány jó embert esmerek ugyan itt
6 20| Buda, Ápr. 29dikén~Hólnap, jó Marosym, látnom kell őtet,
7 20| kért, hogy el ne maradjak. Jó! - aki kedvesét vesztette
8 21| értem, mit mondasz, édes jó Bácsmegyeym! - Ha elnézem
9 21| boldogságomon; mint örült vólna ez a jó öreg öszvekelésünkön, s
10 21| sok kipomádézott majmok jó szagú atmosphaerát terjesztettek
11 21| Manci! hogy lehet ez a jó szív hiteszegett? Ez vólt
12 22| nékem akkor Manci! valami jó lélek megsúgta vólna, hogy
13 23| el kellett mennem. Ezek a jó emberek látják, mennyit
14 23| egymást. - Így lész, édes jó Marosym, ezer, meg ezer
15 27| kicsíny; olyan, mint egy jó falu. Csak a kastély ád
16 29| legkedvesebb tulajdonságokkal, s jó szíve igen érzékeny. Ő tudja
17 31| szempillantások, melyekben az én jó Therézemmel nyomorgó embertársaim
18 32| keservesen sírtam. Ez a jó gyermek még mindég karomon
19 32| kevélykedve nevezek Atyámnak! édes jó Szüléim, ti, akiket mi nem
20 37| előtt sírhatok, holott sok jó lélek kéntelen kínjait szívében
21 37| lakadalomra, s akkor osztán jó Buda, Isten hozzád örökösen!~ ~
22 39| mely leginkább az érzékeny jó szíveket hatja meg. - Marosy,
23 40| erő elfutotta szívemet. - Jó Theréz! - mondám, s szívemhez
24 40| háládatosságot, amelyet ezeránt a jó öreg eránt szívemben viseltem,
25 41| amelyben támadott.~A bátyám jó ember, csak azt nem szeretem
26 41| világ velem. Én esmérem jó szándékát, s alája vetem
27 42| felelhettem vólna ennek a jó embernek egyébként, ha nem
28 43| vonúltam meg. Még egynéhány jó darabokat játszottak, amelyeket
29 46| tajtékos lóról néki egy jó reggelt kiáltottam fel,
30 48| még nem tőlt, s - Isten, jó Isten, láttad, mint szakadtak
31 48| mikor Manci felém jött, s jó éjtszakát kívánt, reszketni
32 48| nékem csak ma beszélte; s jó hogy tegnap nem tudtam.
33 54| eránta mindég, és olyan jó, amilyen vóltál! - kibeszélhetetlen
34 56| nálam volt tegnap. Ennek a jó öregnek a könnyei és némely
35 59| viselni magamat! Reszketek. Jó, hogy azt betegségem maradványának
36 60| előtt velem szóllani. - Jó, hogy el nem jöttél, mondám
37 66| hűséggel táplálgattad - jó hív gyermekek; áldj meg
38 69| vette a szegény feleségemet! Jó egy lélek vólt szegény,
39 74| tanácsod, s projectumod jó. - Tisztelem azt, mert jó
40 74| jó. - Tisztelem azt, mert jó szívedből folyt, s nyomorúlt
41 75| Szeme mély érzést, s jó szívű lágyságot árúl el.
42 75| Ez a nyilvánságos jele jó szívének, engemet valóságos
43 75| karjai közé repül, nem lehet jó szívű leány. Én ellenkezőképpen
44 84| Maradj mellette, én mindent jó rendbe szedek. Az egész
45 85| Megszorítottam a kezét ennek a jó öregnek, felültem, s a legkeservesebb
|