Part
1 4 | ide s tova. El-elhajlott a szegény fiatal, s ha egy kevéssé
2 5 | oka is van a dolognak; - szegény! eljött a lyánykájától,
3 7 | csinálva? s nézd - azt a szegény lyánykát ma consiliárius
4 7 | eszekbe; mert azt még a szegény atyjok uroktól, s édes asszonyanyjoktól
5 7 | életet el akarja hagyni. A szegény lyány elijed rajta, nem
6 7 | Szereted-é? az ajtó megnyílt, s a szegény Halasy bélépett, Maris őtet
7 7 | szerencsétlen szót, s ő szegény a kétségbeesés siralmas
8 7 | közjó szolgálatjára. Még szegény gyermekek is szenyvedik
9 13| szeretetből s háládatosságból; de szegény néki adta vólna magát a
10 21| egyszerre végig nézi. - A szegény Surányi szokott barátságos
11 22| sebemben. De ez a sorsa a szegény halandóknak - mikor feltalálják
12 24| azokat a kínokat, melyek szegény szívemet marcangolják. Ha
13 31| Theréznek, hogy egynehány szegény háznépet, ha itt olyanok
14 32| orcámra, midőn megcsókolt. Szegény bátyám! s mégis szerencsétlen
15 43| gyengén foly, ahol ez a szegény szerencsétlen lyányka azokat
16 45| lészel is: - nincs semmid, szegény vagy! szegényebb az éhhel-haló
17 47| mint régenten. - A tiéd szegény Bácsmegyey! - még ugyanaz! -
18 48| kertészné azt felelte, hogy egy szegény napimunkás, aki az ácsok
19 48| padjára. Magán kívül feküdt a szegény asszony férjének megmerevedett
20 48| ájulásából magához ez a szegény asszony, de mind a kétszer
21 48| megmagyarázott néki mindent, s ő szegény nem tudta, miként és kinek
22 48| táncomat. Mint törődtem ezen, a szegény Endrédy legjobban tudja.
23 51| öszvecsókolok. - Szív! - szegény szív! mennyi esméretlen
24 57| az örömmel. Ez a sorsa a szegény halandók rövid életének! -
25 62| gyűrűbe foglaltattam. Az a szegény festő, aki azt ma hozzám
26 62| Hiteszegettem!-et kiáltottam. Szegény, szégyenletében nem tudta,
27 68| talám, hogy ez a fiatalember szegény, s gazdag házasság által
28 69| az Isten magához vette a szegény feleségemet! Jó egy lélek
29 69| feleségemet! Jó egy lélek vólt szegény, úgy éltünk, mint az angyalok! -
30 69| tőröket! Csuda-é osztán, ha a szegény ifjú, a vég nélkül való
31 75| szálljon rád, te, aki ezt a szegény, ártatlan, előre nem néző
32 75| álnokúl buktatod meg.~Ha a szegény lyányban valamely belső
33 78| az én nyugodalmam, s a szegény báró R... boldogsága egyedül
34 83| a bátyámhoz béléptem. Ő szegény szintúgy ijedt el rajtam,
35 83| sokat jelentő szó vólt: Szegény Öcsém! Én elfakadtam sírva,
36 85| igazabb dícséretjeivé lettek a szegény bátyámnak, - s nyólc éltes
37 89| beszélgetésre. Úgy látszik, hogy szegény és szenyved. Ebédre hívtam,
38 90| egészen felforgatta azt. A mi szegény Bácsmegyeynk tegnapi szép
39 90| vissza akart térni; a mi szegény barátunk pedig meg nem mozdulva
40 90| az ablakhoz támaszkodni; szegény felesége elsápadva dűlt
|