Part
1 7 | megindulás nélkül nézitek. Milyen sok jót tehet az egész emberi
2 7 | kedv és egészséges test! s milyen sok rosszat a beteges! Gyermekeitek,
3 9 | a szállásomra jön a sor. Milyen indulatossá tesz bennünket
4 9 | szobámba, s eszembe juttattam, milyen szentül fogadtad búcsúzásomkor,
5 9 | nem írsz? holott tudod, milyen mohón kapom mindazt, ami
6 16| foglaljanak el. Ó Marosy, milyen nehézzé tette indulásomat
7 18| kitelhetőkben segítségemre lesz. Milyen forrón szeret engem az az
8 20| lesz gyönyörűségidnek, s - milyen forrón szeret ő téged! Fejétől
9 24| ráakadtam igen könnyen. Ó, milyen jól esett ízről ízre tépni,
10 24| vitte őket a Dunának, s óh milyen erősen tolta fel ennek nézése
11 28| bán velem a szerelem, s milyen életet élek most. Mégsem
12 31| édes Marosym, hogy Theréz milyen szeretetre méltó leereszkedéssel
13 32| az én bóldogtalanságomon milyen érzékenyen vettünk részt.
14 36| micsoda nyughatatlansággal, milyen szívszakadva számlál most
15 38| nagy eső esett, s nézd - milyen szép most a reggel! Vége
16 40| megilletett, s ekkor képzeltem el, milyen nehezen fogom őtet elhagyhatni.
17 40| kanapéra. Ki nem mondhatom, milyen teli vólt szívem; nem mertem
18 45| estvénként. Elképzelem ilyenkor, milyen kedvesen pihen meg Szentpétery
19 46| felejtettem el akkor mindent! milyen nagy vóltam magam előtt!
20 47| moccanást hallok is.~Istenem, milyen estve vólt ez! A bátyám
21 48| tornyok látszottak ki belőle. Milyen csendesség lepte meg az
22 48| terjedt el szép orcáján! Milyen könnyűséggel, milyen kedves
23 48| orcáján! Milyen könnyűséggel, milyen kedves siklással repült
24 49| van, a' pedig árthat néki. Milyen szomorú következései vannak,
25 54| megett pedig egy egész élet; milyen bátorítónak kell lenni annak,
26 56| amelyek abból támadnak, milyen szépen illatoznának mellyén
27 58| búcsúzzam. Az Isten tudja csak, milyen nehezen csinálom én azt.
28 62| sokára én is elpirúltam. Milyen igazán van találva, azzal
29 66| könyörgeni! - Ó Marosy! milyen boldog nap lett vólna az! -
30 66| boldog nap lett vólna az! - milyen teljes lett vólna mennyei
31 67| rettegésem elenyészett. Ó Marosy! milyen szépen mosolygott. Így mosolyog
32 71| megszólítana: Bácsmegyey! látom, milyen nyomorulttá tettelek! s
33 74| az nem elég. Elképzelem, milyen vóltam valaha, s megemészt
34 74| hogy Theréz esmér, tudja milyen vagyok, azt fogom tőled
35 87| el, - s nem mondhatom ki, milyen kedves nékem ez a vélekedés.
36 90| tettem, s nem mondhatom ki, milyen örömöm vólt rajta. Álmos
37 90| Isten! Igy kiálta fel, milyen nyomorúlt vagyok én! s új
|