Part
1 5 | Ne vedd rossz néven, édes Marosym! hogy levelemet még eddig
2 13| mégis itt vagyok kedves Marosym, s Isten tudja, mikor mengyek
3 14| vizet. Írj megint, édes Marosym! tudod micsoda jutalom van
4 20| Ápr. 29dikén~Hólnap, jó Marosym, látnom kell őtet, s beszélnem
5 20| Bárcsak vólnál itt, édes Marosym, ez a legfőbb kívánsága
6 21| baja? - E' sok vólt, édes Marosym; nem tudtam mit mondjak
7 23| egymást. - Így lész, édes jó Marosym, ezer, meg ezer kicsinység
8 23| De ez bévett szokás, édes Marosym! minthogy az ilyen öröm
9 24| látom én azt magam is, édes Marosym, hogy én néked, bóldog szeretőnek,
10 24| mondám gyakran olyankor, édes Marosym! nyitva tartod-é te nékem
11 24| szeretem. S hidd el édes Marosym, ha kimondhattam vólna azt,
12 26| sírhoz. Talám jól üt ki, édes Marosym! talám elcsendesedik hevességem
13 28| olvad szívem. - Úgy van édes Marosym! te, az én Seumikóm! s te,
14 31| adományinkat. Azt nézni, édes Marosym, hogy Theréz milyen szeretetre
15 31| omlik ki, - ezt nézni, édes Marosym, mennyi bóldogság! s ha
16 32| teljesíteni!~A tiéd Klári édes Marosym! A tiéd volt ő azon szempillantás
17 34| rám, s tartok tőle édes Marosym! hogy egészen lever.~ ~
18 37| eszemen. - Ez nehéz édes Marosym! mindent elkövettek körülöttem
19 39| 12dikén ~Oda vagyok, édes Marosym! oda vagyok! - Theréz - - -
20 46| van most változva, édes Marosym! Mikor ennek előtte napfelkőltekor
21 48| akarok véget vetni. Nem, édes Marosym, míg csontaimban meglesz
22 48| annyit szenyvedtem édes Marosym, annyit, hogy magam is csudálkozom
23 51| 19dikén~Áldást rád, édes Marosym! Klárihoz írt szíves leveledért,
24 53| mindkettőjöket öleled, édes Marosym, s a szerelem legtisztább
25 53| írhatom. Ha látna, édes Marosym, s látná, hogy én az ő állhatatlanságának
26 61| hozott. A' vala tehát édes Marosym az én sorsom, hogy ott,
27 63| akartam tőle búcsúzni, de édes Marosym! egy olyan tekintet, mely
28 65| árnyék világ nélkül, s - édes Marosym! elérhetsz-é te valami célt
29 69| ki nem szívja.~Néha, édes Marosym! világosan látom, mennyire
30 75| Én igaz bíró vagyok, édes Marosym, semmivel sem vádolom. Tudtam
31 75| mérőserpenyő. Nem, édes Marosym, ha indúlataim felzajdúlásában
32 77| kell hagynom Bécset, édes Marosym, mert ez a csalfa öröm özöne
33 87| alszom a sírban. Akkor édes Marosym, akkor közelíts a boldoggá
34 90| találta. Irtózom mondani, édes Marosym! - annyira jutott, hogy
35 90| órakor~Megvan minden, édes Marosym! A mi kedves Bácsmegyeynk
|