Part
1 4 | elmémbe: hátha Mancit még más karjai közt kell látnod; s egész
2 8 | szaladtam, ki akartalak ragadni karjai közül; de, ah! én csak árnyék
3 13| Szentpétery képe még a Manci karjai közt se hagyott vólna nyugodalomban.
4 14| szerencsétlenségemet elbeszélhessem, kinek karjai közt sírjam ki bánatomat -
5 19| szaladjak hozzá, ragadjam ki karjai közül, s szorítsam erre
6 21| mint dűltem el Mancinak karjai közt, mint csókoltam meg
7 21| megadni magam, s kifejtőztem karjai közül. Nem, kiálta ő; én
8 22| közül, mintha a halál hideg karjai öleltek vólna meg, s szaladtam
9 29| a barátság kiterjesztett karjai, hogy abban fájdalmamat
10 33| borostyánnal az én kedves Klárim karjai közé, ki azt kevély örömmel
11 40| mind! s egyszerre rohantam karjai közé - - - Jól van; szívemen
12 40| hevével rohantam atyjának karjai közé, amint a szobába lépett,
13 46| lyánykát szenyvedni látom, s karjai közt nem sírhatom ki szíves
14 47| csattogása őtet Szentpétery karjai közül felrettenthetné, s
15 48| ájulásomból, magamat az Endrédy karjai közt leltem, s Mancit, s
16 63| mondta, elfojtotta szavaimat. Karjai közé dőltem el, ott sírtam
17 64| hitted, hogy kedves Mancid karjai közt boldog órákat tőltesz
18 69| csuda-é osztán, ha - a halál karjai közé dűl el, s ideje előtt
19 69| s mindaddig tart öldöklő karjai közt, míg utolsó cseppjeket
20 71| s megint a Szentpétery karjai közé szaladna - mit használna
21 75| kedvesét elhagyja, s másnak karjai közé repül, nem lehet jó
22 76| embert keresem, - a Manci karjai közé kívánkozom vissza,
23 81| s sírva vetettem magamat karjai közé. - Jer Theréz! mondám,
24 87| ha hozzá visszamégy, s karjai közé dűlsz. Te nemsokára
25 90| Aludj csendesen Klárid karjai közt, - én egy szép cselekedet
26 90| elóltották) - nyugtan feküdt karjai közt, míg végre a megvetett
27 90| elsápadva dűlt el a Bácsmegyey karjai közt, mintha a halálhoz
|