Part
1 7 | elkerülhesse. Én semmit se tudtam a dologban, míg azt maga
2 21| vólt, édes Marosym; nem tudtam mit mondjak rá. Miért mondta
3 21| Halált? mondám, pedig nem tudtam, mit mondok; halált? - annál
4 21| Elszégyenültem, s nem tudtam, mit mondjak. - Manci! hogy
5 23| vetette keszkenőjét, hogy nem tudtam, mi lel, s ezt kiáltván:
6 24| rohant lelkemre, hogy nehezen tudtam egy kanapéig váncorgani.
7 24| melyet annál kevesebbé tudtam kinyomni, mennél nagyobbra
8 24| nagyobbra nevekedett. Nem tudtam mit feleljek rá; végtére
9 32| Nyelvem le vólt kötve, nem tudtam szóllani, s keservesen sírtam.
10 43| szerettem; és aki felől tudtam, hogy holnapután másnak
11 44| Én ezt ma véletlenül tudtam meg; bélépek a szobájába,
12 46| Abban az elijedésemben nem tudtam, ha feltekintsek-é, avagy
13 46| osztán a nyólcat elütötte, s tudtam, hogy Manci már felkölt,
14 47| angyal szava; - meg nem tudtam mozdulni helyemből, mintha
15 48| megijedtem, hogy meg nem tudtam mozdulni helyemből, valamíg
16 48| körül, - aki néki barátja. Tudtam ugyan én azt, hogy rajtam
17 48| csudálkozom rajta, hogy tudtam azt mind kiállani: -~~A
18 48| máskor, most szóllani sem tudtam. Botorkázva mentem Manci
19 48| öszvekeveredtem, hogy egy tactust sem tudtam tenni, sőt azt sem tudtam,
20 48| tudtam tenni, sőt azt sem tudtam, ha felfelé induljak-é,
21 48| beszélte; s jó hogy tegnap nem tudtam. Elrémültem, mikor felébredvén
22 49| elmenetel gyilkosommá leve. Nem tudtam azt a lecsendesített tüzet,
23 49| különös kedveltetést ád - nem tudtam azt kiállani. Azt a kisugárzást
24 75| Marosym, semmivel sem vádolom. Tudtam azt, hogy nem lehetek állandóúl
25 90| előtte; de nem engedte. Alig tudtam egyhelyben állani. - Megengedjen
26 90| feleségestűl láttam kiszállani. Nem tudtam, mit csináljak. Bácsmegyey
|