Part

 1 9 |           azt eddig megírta volna Endrédy. Ó; Manci! valld meg, miért
 2 9 |          az én leveleimet vetted. Endrédy azt maga adta kezedbe. Nem
 3 10|            s éppen most veszem az Endrédy levelét, melyben tudósít,
 4 12|                                   ENDRÉDY BÁCSMEGYEYHEZ~Buda, Febr.
 5 14|       szerelem kínjait. Marosy és Endrédy, ti pótoljátok azt mind
 6 42|           Buda, Júliusnak 22dikén~Endrédy most sokat utaz, s ha idehaza
 7 48|       mozdulni helyemből, valamíg Endrédy, hogy győzzem meg magam,
 8 48|         ugyan én azt, hogy rajtam Endrédy nem segíthet; de tekintete
 9 48|          helyet. Szívem dobogott. Endrédy egy kis orgonán accompagnírozott
10 48|         kiállani: -~~A vacsoránál Endrédy mellett fogtam széket, Mancitól
11 48|        hogy részegségig iszom, de Endrédy észrevette szándékom s nem
12 48|          törődtem ezen, a szegény Endrédy legjobban tudja. Még sohasem
13 48|    végetvetni szenyvedésimnek, de Endrédy el nem hagyott; és amilyen
14 48|          állapotban vóltam; akkor Endrédy rávett, hogy egy-két pohár
15 48|          sajnált, aki látott, azt Endrédy nékem csak ma beszélte;
16 48|           ájulásomból, magamat az Endrédy karjai közt leltem, s Mancit,
17 48|            amelyet nevezetesen az Endrédy és Szentpétery szemében
18 48|           a Mindenható tudja, meg Endrédy, nem én. Mély, nehéz álom
19 49|    tartóztatta az esztelen ifjat. Endrédy nem vólt jelen, és így minden
20 59|      Martiusn. 14dikén~Engedek az Endrédy hosszas unszolásainak s
21 59| elszánásom; ha szavamon nem fogna Endrédy, könnyen elmúlhatna. Ó Marosy,
22 85|           a halotti szekér, én és Endrédy, s úgy osztán a sok parasztok
23 88|           Ipolyság, Sept. 19dikén~Endrédy azt tanácsolja, hogy menjek
24 90| cselekedet érzésében alszom el.~ ~ENDRÉDY MAROSYHOZ~Buda, Octobr.
25 90|           tudósítlak, mint van.~ ~ENDRÉDY MAROSYHOZ~Buda, Octob. 10dikén~