Part

 1 7 |              megöldökölje? Emlékezel, édesem, micsoda gyönyörködéssel
 2 10|              Febr. 18dikán~Nem tudom, édesem, mit írjak, olyan kínok,
 3 14|        szerelem tüzességében keresed. Édesem, te szánsz, hogy hevességem
 4 17|           Aprilisnek 7dikén~Köszönöm, édesem, barátságos leveledet; s
 5 49|          szomorú következései vannak, édesem, a legártatlanabb indúlatoknak
 6 51|          nyelv kimondani nem tud. Én, édesem, leveled vétele ólta olyan
 7 54|             hogy örökké enyím lesz, s édesem! - még egynehány kevés napokat
 8 56|               s miattam meghólt. - Óh édesem, ha látnád, mint viaskodom
 9 58|              nehezen csinálom én azt. Édesem! ha valakihez bélépek, s
10 64|             rettenetes szempillantás, édesem, mikor a ház alatt felültem,
11 68|            indított meg ez a felelet, édesem, ki nem mondhatom, kértem
12 68|            most rá? -~~Szomorú dolog, édesem! igen szomorú! de sokszor
13 69|            Sokáig gondolkoztam rajta, édesem, s mindég igazabbnak találom,
14 69|        gyümölcs legszebb zsengéjében!~Édesem! nem magamra nézve keserít
15 69| intervallumidban vélek nem éltél? Ez, édesem, olyan kérdés, amelyre nem
16 74|          boldoggá fog tenni. Az igaz, édesem, hogy néki van erántam hajlandósága,
17 74|          mikor szeretünk?~Ne únszolj, édesem! elmúlt az az idő, amelyben
18 84|               5dikén~Megvan! - értesz édesem, s ne kívánd, hogy azt elmondjam! -
19 85|             9dikén~Már a földben van, édesem! - s én egészen meg vagyok
20 89|           tőled végképpen elszakaszt. Édesem, mi egymást olyan híven,
21 90|              könnyű álom édességét. Ó édesem, be széppé teheti az ember
22 90|          tartott. - Tekintsünk félre, édesem! aki ezt nézheti, nem ember.~