Part

 1 12|        hogy az úr szavát állja, bár rövidségére légyen is lyányának. -
 2 14|          s nem vádolsz magamat. Bár mások is követnék példádat;
 3 15|     egyszerre megmenthetne! - Ó bár itt vólna a szánakozó! -
 4 16|       miólta Manci nem enyím, - bár sohase lépnék belé! Szólj,
 5 17|    természet érző szívet adott. Bár által eshetnék rajta, vagy
 6 23|      ezekkel éltünk. Nevezzétek bár gyermeki örömnek, bábózásnak
 7 23|         állanak; s tudakozd meg bár ezeket a bölcs uraságokat,
 8 24|      dolgokra emlékeztet, s - ó bár sohase kellene többet belé
 9 24|  szívembe magát az a kívánság - bár minden örömöd emlékezetét -
10 24|   minden örömöd emlékezetét - s bár tulajdon magadat szórhatna
11 47|    megszáll ez a kívánság, hogy bár itt vólna már az a szerencsétlen
12 47|   fogjak? Isten, mutass utat! - Bár csak egy disciplinám vólna!
13 48|   legszívesebb kívánságom, hogy bár sohase ébrednék fel! Az
14 48|     szép könnyeit törlötte fel. Bár ezek lennének azok az utolsó
15 56|      bimbókra-fakadást szívjon. Bár Manci tépné le azokat a
16 82| Éjjel-nappal repűlök hozzá, s - bár nála találhatnálak tégedet
17 87|          nehéz az út a halálig. Bár többször vólnának az emberek