Part

1 4 |       ha pedig sétálni megyek, olyankor vezetőmmé, kalaúzommá lesz;
2 24|         Marosy, mondám gyakran olyankor, édes Marosym! nyitva tartod-é
3 30|      illatot - ó, mint óhajtom olyankor, hogy egyszer már esne le
4 46|     körülte, be bóldog vóltam! olyankor, mikor tudtuk, hogy soká
5 47|      füstibe kellene fúlnom, - olyankor engem is megszáll ez a kívánság,
6 47| hosszan elnyúlt kedves vidék - olyankor elcsüggedten ülök megint,
7 52|        szánakozását kisírja, - olyankor félek gyakorta, hogy az
8 57|        most magános óráimat, s olyankor előttem forognak gyermekségemnek
9 69|        facsarta azt ki; bizony olyankor cseppent el, mikor azt gondoltam,