Part

  1 1 |          elhevítése nélkül nem nyúltam vólna tollhoz. Hogy írtam és írok
  2 2 |               Ha Werther kezemnél lett vólna, Adolf, vagy inkább Bácsmegyey
  3 2 |          inkább Bácsmegyey nem feslett vólna ki soha a nem-létel méhéből.
  4 2 |               vagy Zayre-t fordítottam vólna, nem éltem vólna a Heróval
  5 2 |           fordítottam vólna, nem éltem vólna a Heróval s Successióval;
  6 2 |           bóldogtalanabb gondolat lett vólna, szófaragásra vetemedni
  7 3 |                ilyen nyughatatlan lett vólna szívem. Isten! ha ez a hánykódás
  8 6 |                másokkal. Ha itt lettél vólna, ez a napom egy lett vólna
  9 6 |             vólna, ez a napom egy lett vólna legboldogabb napjaim közül;
 10 7 |              már sokan, mintha ki lett vólna a dolog csinálva? s nézd -
 11 7 |             szempillantásig is kellett vólna rajta gondolkozni Veszprémy
 12 7 | bóldogtalanságát illeti, a lyánynak is vólna szóllója, az nem jutott
 13 7 |           mintha ég-föld rajtam feküdt vólna. -~Ó Marosy! micsoda hang
 14 7 |          parancsolati érkeztek. Láttad vólna Marist, mikor azt hallotta.
 15 8 |           álmodtam, mintha más csókolt vólna meg, te pedig édesen mosolyogtál
 16 9 |                elfutották. Ha olvastad vólna, eddig írtál vólna, vagy...
 17 9 |            olvastad vólna, eddig írtál vólna, vagy... már nem vólnál
 18 12|                szerencséjének tartotta vólna, ha Bácsmegyey vejévé lett
 19 12|              ha Bácsmegyey vejévé lett vólna: de a bizonytalanért nem
 20 13|                ha első tüzemben mentem vólna el, most talám gyilkosa
 21 13|               csak két szót szóllottam vólna is néki, elállott vólna
 22 13|                vólna is néki, elállott vólna Mancitől minden pénz nélkül,
 23 13|  háládatosságból; de szegény néki adta vólna magát a bánatnak, magába
 24 13|            bánatnak, magába fojtogatta vólna gyötrelmét, s ideje előtt
 25 13|                 s ideje előtt szállott vólna a koporsóba. Hála Istennek,
 26 13|           Manci karjai közt se hagyott vólna nyugodalomban. A szerelem
 27 13|                E' hát még szenyvedhető vólna - de a bátyám, a bátyám! -
 28 14|               talám minden megütközött vólna, csak én nem. Én azt igen
 29 15|            Mintha a menny köve csapott vólna belém, mikor ezt a kérését
 30 15|              megmenthetne! - Ó bár itt vólna a szánakozó! - utána nyújtom
 31 17|              Mintha egy nagy kő feküdt vólna rajtam, úgy dobogott szívem;
 32 18|          történt, mintha rajta történt vólna! - Be derék portéka az emberi
 33 20|               szeretett engem, s örült vólna annak, ha enyím lett vólna
 34 20|             vólna annak, ha enyím lett vólna Manci. El nem tudom gondolni,
 35 21|         Hogy-hogy? Kérdé; Manci állott vólna el az úrtól? Az a lyány...
 36 21|              boldogságomon; mint örült vólna ez a jó öreg öszvekelésünkön,
 37 21|     öszvekelésünkön, s öröme mint lett vólna újabb forrása gyönyörűségemnek;
 38 21|             körülötte; - ha nem lettem vólna annyira interessálva, meg
 39 21|       interessálva, meg nem fojthattam vólna kacagásomat ezeknek a fattyúknak
 40 21|        meglátott. De hogy is láthatott vólna meg másképpen? kívánhatni-é
 41 21|            lépjenek. - - - - Ha láttad vólna, Marosy, mint állottam előtte, -
 42 21|        magánkívül vólt, s talám eldűlt vólna, de szerencséjére Szentpétery
 43 21|          kérdésre. Ekkor merőn kellett vólna szemébe néznem. Ez a felelet
 44 21|         ábrázatján, mely megmagyarázta vólna előttem magaviseletét; de
 45 22|               valami jó lélek megsúgta vólna, hogy te ezzel a csókkal
 46 22|                  borzadással fejtettem vólna ki magamat karjaid közül,
 47 22|             halál hideg karjai öleltek vólna meg, s szaladtam vólna -
 48 22|         öleltek vólna meg, s szaladtam vólna - szaladtam vólna. - - - - -
 49 22|            szaladtam vólna - szaladtam vólna. - - - - - Most a' tesz
 50 23|             formán, mintha most is úgy vólna, - tovább mengyek, s egynehány
 51 23|           sétáltam, vagy nem táncoltam vólna. Amott nyújtotta nékem szép
 52 23|              esztendők ólta nem láttuk vólna egymást. - Így lész, édes
 53 24|                Ha szíved érzéketlenebb vólna, kevesebb indiscretio vólna
 54 24|            vólna, kevesebb indiscretio vólna ez. De ládd, mikor még a
 55 24|         akartam ölelni, megbocsátottam vólna hitszegését, s - ah! ezzel
 56 24|              szívreszorítással mondtam vólna meg néki, hogy őtet véghetetlenül
 57 24|               Marosym, ha kimondhattam vólna azt, amit szívem akkor érzett,
 58 24|          érzett, Manci ismét szeretett vólna, elszakaszthatatlanul szeretett
 59 24|         elszakaszthatatlanul szeretett vólna! Egy egészen resignált kívánság
 60 24|            kevély, ha igazságtalan nem vólna, mondám az elkeseredés legkeservesebb
 61 25|                helyrehozhatná, úgy jól vólna, s én többé nem nyögnék -
 62 27|                csendes, mintha meghólt vólna a természet; csak a kőből
 63 27|          mosolygott, mindent rá mertem vólna tenni, mindent! hogy ő mást
 64 32|          idvezült szüléink lenézhettek vólna ránk, s láthatták vólna,
 65 32|                vólna ránk, s láthatták vólna, hogy állottunk, mint valamely
 66 33|                 Ha Mancit nem esmértem vólna, eddig megfutottam vólna
 67 33|               vólna, eddig megfutottam vólna felét ennek, s most kinyújthatnám
 68 35|                velőmet - megemésztette vólna - Isten! te látod mint nyögök
 69 40|         mennyit árt; - de ki állhatott vólna ellent annak a tekintetnek,
 70 40|        gondolatot, amely azt kitehette vólna. Megszorítottam kezét. Már
 71 42|              amelynek már régen lettél vólna végén, ha némely mások romlásával
 72 42|            előttem. - Hogy felelhettem vólna ennek a jó embernek egyébként,
 73 43|           brávót! kiáltott. Örülhettem vólna ugyan rajta, hogy ennyi
 74 43|             tódult, ő is kéntelen lett vólna a többiekkel játékomért
 75 43|              passageát én csinálhattam vólna.~A concertnek vége lévén,
 76 44|              én, vagy valaki más tudta vólna, az ifjú Báró...nak. - Én
 77 46|              hogy az eszembe juthatott vólna, s eszerint míg körülnéztük
 78 47|               a kívánság, hogy bár itt vólna már az a szerencsétlen percentés:
 79 47|           helyemből, mintha oda lettem vólna szegezve. Ő még az ablakon
 80 47|              most tisztábban ragyogtak vólna a csillagok, nem olyan hidegen,
 81 47|              tekinteteink öszveakadtak vólna, mindenike teli szerelemmel,
 82 47|               Bár csak egy disciplinám vólna! Ezer, meg ezer sebet vagdalnék
 83 47|             repdestek, mintha érzették vólna, hogy az övéi, azért hogy
 84 48|              semmit, ami rettenetesebb vólna annál, amit érzek. Nem vesztettem-é
 85 48|              olyan kedvesnek tartottam vólna, mint a Manci öleléseit;
 86 48|         öleléseit; olyan óhajtott lett vólna az nékem, mint az állhatatos
 87 48|             alatt ugyanazt cselekedték vólna. - Klári, s rám nem mert
 88 48|            hogy segítség nélkül mentek vólna el ismét, ha áldomás, s
 89 48|          ígéretek által nem indítottuk vólna szánakozásra. Kétszer jött
 90 48|           nékem ezt a szívet nem adtad vólna, én is elmentem vólna, mint
 91 48|            adtad vólna, én is elmentem vólna, mint ezek az érzéketlenek,
 92 48|               mellett, s nem gondoltam vólna, egyebet, hanem hogy meghólt.
 93 48|            hogy miattam egynehány lett vólna eltaposva, ha a bátyám a
 94 48|          bátyám a gyeplőt ki nem kapta vólna kezemből. Jusson eszedbe,
 95 48|                korában hozzá nem nyúlt vólna. Így bántam én is; beteg
 96 48|             tudta, mit mondjon. Láttad vólna, mint forgattak egy óldalról
 97 48|            mintha azok érettem folytak vólna. De mégis erőt vettem magamon,
 98 48|               valóban kimentekezhettem vólna is máskor, most szóllani
 99 48|                kínomon keresztül estem vólna. Négy óra felé elszéledtek
100 48|              álom szállt rám; - s adta vólna Isten, hogy végképpen szállott
101 48|                hogy végképpen szállott vólna rám. Ott jobb élet van!
102 52|            meddig, de kegyetlen lettem vólna, ha szóllottam vólna előtte.
103 52|            lettem vólna, ha szóllottam vólna előtte. Mikor soká mellettem
104 52|            boldogsággal én is élhettem vólna, s micsoda mennyei élet
105 52|              micsoda mennyei élet lett vólna az, ha mi a feleségeinkkel
106 52|            jószágában együtt töltöttük vólna el életünknek napjait; ha
107 56|               lakadalmi ágyba feküdtem vólna, s - Ó! elbeszéljem-é, mit
108 57|                képzeld el, micsoda kín vólna az nékem. Itt hagyom Budát!
109 60|           mondja, külömben ő is eljött vólna, s igen kíván elmenetelem
110 60|             falak pirításodra támadtak vólna fel. Én nekikészűltem, hogy
111 60|                alatt mellyén sírhattam vólna - s megtagadhattam-é magamtól
112 60|              akár meghidegülést láttam vólna szemében, mindenike új fulánk
113 60|               mindenike új fulánk lett vólna szívemben.~ ~
114 63|            elmenetelemre emlékeztetett vólna. Egyről-másról beszélgettünk
115 66|          fejtőzni. Ha Manci hív maradt vólna erántad, így gondolkozom
116 66|              mindég erősebben csatolta vólna hozzád, ha most feleséged
117 66|              hozzád, ha most feleséged vólna, s életedet véle bóldog
118 66|                nyúgodalomban töltötted vólna el, - micsoda bóldogság
119 66|            felnevelt, elidbe állította vólna, s így szólított vólna meg:
120 66|       állította vólna, s így szólított vólna meg: Nézd az én és a te
121 66|                 milyen boldog nap lett vólna az! - milyen teljes lett
122 66|               az! - milyen teljes lett vólna mennyei érzéssel! hasonló
123 68|               felele a Perceptor, kész vólna elvenni, csak pénze vólna.
124 68|              vólna elvenni, csak pénze vólna. Mint indított meg ez a
125 68|            érzettem én, mit nyerhettem vólna Manciban, de - nem lett
126 68|                én őtet boldoggá tettem vólna. - Ímé megint előttem van;
127 69|            élés ezeknek elejét vehette vólna; s nem kell-é róla számolnod,
128 69|           midőn rá merően néz. Ha erőm vólna, nagy terhet emelnék, -
129 70|             volna, ha ő enyím lehetett vólna, s új édes álmodozásra szenderedem; -
130 71|              ez? Enyhítő balsamomcsepp vólna az egy tüzes acélra. - Miért
131 75|           kevélykedik, - óh ha állandó vólna! - de minekelőtte félretekintesz,
132 75|            első őtet későbben kezdette vólna esmerni, barátnéjá lett
133 75|                esmerni, barátnéjá lett vólna ugyan, amint ezután is az
134 76|           amelyben gyönyörködve néztem vólna a pántlikát nyakamon. De
135 78|                megindúlás méreggé vált vólna. Ez vólt az igazi oka, hogy
136 78|               gyermekek, akik áldották vólna emlékezetünket, akik sírunkra
137 78|             sírunkra virágot hintettek vólna. Az ilyen vigasztalhatatlanok
138 81|          mintha az Isten sententiázott vólna meg. Az elcsüggedés úgy
139 83|                talállak? Pedig e' vólt vólna a legkedvesebb jutalma fáradságos
140 85|           egész természet, mintha várt vólna valamit, elhallgatott, s
141 86|             12dikén~Ha most enyím lett vólna Manci, együtt szenyvedte
142 86|               Manci, együtt szenyvedte vólna velem a fájdalmat, s én
143 86|               s én csak félig érzettem vólna terhét. Ha a kertben sétálok
144 86|                 bezzeg ha karjaid közt vólna most Manci! - Eltévedek
145 90|            hozzá, hogyha jobb fizetése vólna, tudja bizonyosan, hogy
146 90|       támasztott benne erántam. Hosszú vólna előbeszélleni, miként jutottam
147 90|          mintha a halálhoz közelgetett vólna. - Ő érzette hideg reszketését,
148 90|         tetszett, mintha valamit akart vólna mondani, de nem szólhatott.