Part
1 2 | hajtottam. Véletlenül akadt ez csak kevéssel ezelőtt egyéb régi
2 2 | mely az idegen nyelvet csak félig értő olvasó előtt
3 3 | Soprony, 18. január ~Mintha csak álmodnám, édes Mancim, hogy
4 4 | Soprony, 21. jan.~Manci, én csak róllad gondolkozhatom. Napról
5 6 | minden gyönyörűség eránt. Csak a bátyám tizenhárom esztendős
6 6 | kiszakasztani fájdalmamat; és így csak egy kis anecdotumocskát
7 6 | néha társaságok, gyakran csak ostoba gazdag ruhájok miatt
8 7 | nagyobb vólt, mintsem hogy csak egy szempillantásig is kellett
9 7 | állítottam levenni lábáról, csak szüléjeknél érhessek jó
10 7 | hólnaputánra rendeltetett; s csak azon kért, hogyha hívni
11 8 | karjai közül; de, ah! én csak árnyék vóltam, mely leörülted
12 8 | lépnék a sírba; mert nékem csak egy szívem van, s az a tiéd;
13 8 | szívem van, s az a tiéd; csak egy életem, s az néked van
14 9 | szívet, mint az enyím, mely csak érted ver; melynek csak
15 9 | csak érted ver; melynek csak egy akaratja van, - a te
16 12| elereszteni; Bácsmegyey még csak reményli successióját a
17 12| élet neme választásában, s csak néha vállalt magára valamely
18 13| felől. Tudom azt, hogy ha csak két szót szóllottam vólna
19 14| minden megütközött vólna, csak én nem. Én azt igen kedvesen
20 14| alacsonyságát, amint azt csak lehet érezni; de csakugyan
21 15| Soprony, Mart. 21dikén~Már csak elnézem, mi lesz ebből.
22 15| egynehány hónappal nékem, csak nékem esküdt állandó bonthatatlan
23 16| kerüljem a véle lételt, egyszer csak mégis öszveakadunk, s akkor - -
24 17| kellett vesztegetnem; s csak tegnap estem által rajtok,
25 19| reszkettem. Mit nem szenyvedtem csak eddig is! hát még annyit
26 19| nem semmi egyéb módot, csak - csak - ó Isten! szánj
27 19| semmi egyéb módot, csak - csak - ó Isten! szánj meg, adj
28 20| szívemnek. Minden, valamit csak látok, keserűségemet neveli;
29 20| szerelem, s ég éretted! Látnád csak, mint várja szívszakadva
30 21| vólnék mindent elkövetni, csak ezt a keserves gondolatot,
31 21| setétség van. Még ezelőtt csak kevéssel egy világokkal
32 22| megegyez egymással, hogy csak egy lélekké, s egy akarattá
33 22| könnyebben leszek. Ó Marosy, csak te tudod, azt, mit szenyvedek
34 23| bálra engagírozva vólt. Csak azután vettem én azt észre,
35 24| szerelmes ifjú, aki kedvesét csak estvénként láthatja, és
36 24| kívánság az ő birtoka után! egy csak egy szempillantásig tartó
37 24| kívánkozás! ő utána! egyedül csak ő utána! - birtoka után! -
38 25| rabláncot tett énrám, melyet csak a halál téphet el. Nem látok
39 27| olyan, mint egy jó falu. Csak a kastély ád néki valamely
40 27| meghólt vólna a természet; csak a kőből fakadó források
41 27| hogy ő mást nem szerethet csak engem, s mégis most -~Tegnap
42 30| nyomorúságainkban tévelygünk, s csak egyszer merünk a távol lévő
43 32| hogy küldjön Miskolcra. Csak azt kötötte ki, hogy harmadnapnál
44 32| vólt örömében, hogy mindég csak a pecsétet és az addresst
45 32| az a titkos érzés, melyet csak a szerelmesek esmérnek,
46 32| hogy minden gondolatja csak te vagy. Nem szól semmit;
47 38| hogy a legtöbb virágzás csak olyan, mint az álomkép?
48 38| öszverongyolt felhőji közül, csak néha tekintett reánk. Elragadtatva
49 38| éjtszakájává tették életemnek. Csak virradta felé alhattam el,
50 40| én portraitemet; de ezt csak néked mondom; csak néked
51 40| de ezt csak néked mondom; csak néked szabad mondanom. Csaknem
52 41| támadott.~A bátyám jó ember, csak azt nem szeretem benne,
53 43| azt magam sem tudhatom, csak arra emlékezem, hogy mind
54 43| tudja, hogy én a Flautravert csak szerelemre s szerelmes panaszokra
55 46| gyakorta ő is engem; s ha csak egy fertályig múlathattam
56 47| leggyengébb szellő ér is, ha csak egy moccanást hallok is.~
57 47| Muzsikát hallok az utcán! Csak ennek vóltam még híjával.
58 47| Isten, mutass utat! - Bár csak egy disciplinám vólna! Ezer,
59 48| mint borította Pestet, hogy csak a tornyok látszottak ki
60 48| egybegyülekeztek; senki sem vólt hátra, csak a vőfély, aki a menyasszonyt
61 48| mégis erőt vettem magamon, s csak két vagy három ízben kaptam
62 48| akarom szorosan vizsgálni; - csak azt tudom, hogy rám egy
63 48| látott, azt Endrédy nékem csak ma beszélte; s jó hogy tegnap
64 48| haza, s mint feküdtem le, csak a Mindenható tudja, meg
65 49| öszve, melybe esni fogsz, - csak egy hajszálat hágj által -
66 49| vígasztalást, Klári pedig - látnád csak, mit szenyved miattam. Vedd
67 52| mostani elszakadásunk után csak a jobb egek alatt akadunk
68 53| emlékeztetéssel kínoz.~Még csak egyszer mentem ki. Kocsin
69 53| sokért nem akarnám, hogy csak miattam csak egy szomorú
70 53| akarnám, hogy csak miattam csak egy szomorú órája is légyen.
71 56| előlem minden, valakinek csak meleg vér van még ereiben,
72 56| hullottak el levelei ennek a még csak fakadni kezdő rózsának,
73 58| búcsúzzam. Az Isten tudja csak, milyen nehezen csinálom
74 61| ki, mely egészen érted, csak egyedül érted akart virítani.
75 62| el ezt! az ilyen portéka csak bánatodat neveli, s méreg
76 63| A ház kapujánál tértem csak magamhoz. Mégegyszer el
77 64| miként fogják bézárni, s - csak az Isten tudja, ki és mikor
78 68| Perceptor, kész vólna elvenni, csak pénze vólna. Mint indított
79 69| visszás érzést szülnek, még csak ideája sincs. Nem szintolyan
80 69| kezek által rontva egészen. Csak nézd el ifjainkat, nem a
81 69| melyek homlokomról hullottak, csak egy zúgolódó csepp cseppent
82 70| s akkor látom, hogy az csak csalódás vólt, s mennyei
83 71| soha nem tér vissza. Isten! csak egy cseppet, csak egy kezeszorítását!
84 71| Isten! csak egy cseppet, csak egy kezeszorítását! De mire
85 73| kedvgyönyörködés, mind csak történet munkája, s - értsd
86 75| gyönyörűsége, nemsokára csak tüneménynek fog tartatni,
87 75| kellene őket tanítani, hogy csak az indúlatok hasonlatossága
88 75| erőltetni, de ha szeretsz, csak egy keveset szeretsz, úgy
89 75| szerelmet nem gondolkozó, hanem csak játékos oldaláról esmérte.
90 75| az ifjak serege. Közöttök csak egy van, aki felé hajlik,
91 75| amit az elsőért érzett; az csak character hasonlatossága,
92 78| hullását, s én is sírnék. Csak egy kívánságom van hátra
93 81| elijedek magamtól! Halld csak álmomat. Azt álmodtam, hogy
94 86| velem a fájdalmat, s én csak félig érzettem vólna terhét.
95 90| ígéreteket nem vette el, hanem csak azt kívánta, hogy a lyányokat
96 90| járt fel s alá a szobában. Csak a postamester két gyermekei
|