Part

 1 1 |   gyönyörködéssel írom e soraimat; mert azt hirdetik, hogy engem
 2 2 |        Elrendelést, a Szín-adást, (mert én valamint minden egyéb
 3 2 |           nem tarthatok ok nélkül; mert akármely különösnek lássék
 4 2 |          Successióval; mind azért, mert azt a Bajnok vagy Vitéz
 5 2 |        kiteszi; mind kivált azért, mert a Poésis fentebb neme, azaz
 6 2 |    Siegwartot kiadni szégyenleném, mert annak a románnak érdemét
 7 2 |        kisebbíthetni: hanem azért, mert minekutána az egyszer Landerernek
 8 2 |           s rész szerint azért is, mert üres időmet újabb igyekezetekre
 9 2 | gyönyörködve bocsátanám én azt ki, mert az szint olyan tökélletes
10 7 |           szerették, azt elnézték; mert annak azonkívül is vége
11 7 |            mikor ezt meghallottam; mert semmise tud olyan hirtelen
12 7 |             az nem jutott eszekbe; mert azt még a szegény atyjok
13 7 |         consiliáriushoz nem mehet, mert Halasyt szereti, és rajta
14 7 | lakadalomra, ne vonjam ki magamat, mert néki elmúlhatatlanúl ott
15 8 |        ideje előtt lépnék a sírba; mert nékem csak egy szívem van,
16 8 |           azért szerettem annyira, mert téged benne találtalak?
17 9 |            ki, s el akartam menni, mert szerelem forró hevét többé
18 9 |        írni fogsz. Beteg nem vagy, mert azt eddig megírta volna
19 9 |        teli zsák aranyat küldenék! mert ez a legforróbb szerelem,
20 10|           mása. Sokat írnék néked, mert ezer indulatok támadnak
21 10|      Mancival valaminek kell esni, mert mindenütt kerüli a véle
22 14|          azt igen kedvesen vettem; mert meggyőzött afelől, amit
23 14|       ítéletére érdemetlen vagyok; mert ifjúságom tüze, kevésben
24 14|         közt sírjam ki bánatomat - mert itt egyre sem találok. Egynehány
25 17|           de nem vállalhattam fel, mert most alkalmatlannak érzem
26 17|      léphetek én néki szeme elibe; mert nem az én ügyem é az igaz
27 20|     jelenjek meg. Elmengyek hozzá, mert nincs semmi, amit érte meg
28 20|            mint tulajdon véreimet; mert azt gondoltam, hogy az a
29 21|       bátyjához, egyrészről azért, mert, amint tudod, nem szenyvedhetem
30 21|           Az a lyány... Elijedtem, mert még sohase láttam így; szeme
31 21|          hogy Mancival kezdjem el, mert néki dolga van. Ki kell
32 23|       illik az őszhajú bölcsekhez, mert kiszabott gyönyörűsége van
33 26|      kedves bánatba szunnyaszt el; mert ezek a hánykódásai, ez a
34 26|            Tornára viszen engemet, mert én már nem akarhatok, egész
35 32|            melyet meg is fogadtam, mert holnap reggel már ismét
36 32|            amit mondhata nyelvünk, mert szemünkből sűrű zápor omlott.
37 33|          küld Bécsbe. Ezen örülök, mert bizonyos vagyok benne, hogy
38 36|             mit akartam mondani, - mert - ah micsoda nyilallás! -
39 40|        nékem a képét. - Elijedtem, mert tudom, hogy az ilyen emlékeztető
40 40|        mindenike találja sírját, - mert te a tiéddel szentelted
41 41|         akarja, hogy keressem azt; mert különben, azt mondja, nem
42 42|       eltitkoltam, az onnan esett, mert nem akartam csendes napjait
43 42|          hanggal kellett mondanom, mert a bátyám nagyon elijedt.
44 43|            darabokat únni kezdtem, mert mentől simplább a compositio,
45 43|   bizonyosan kedves vólt Mancinak, mert ő Klári mellé állott, s
46 44|           azt meg ne tudja Marosy; mert az tilalmazott portéka. -
47 45|     Ilyenkor szaladok magam előtt, mert nem állhatom ki ezt a kínzó
48 45|            el, még gazdag lehetsz, mert tágas előtted a világ, s
49 47|         valamikor óraütést hallok, mert minden új negyed közelebb
50 47|       bátyám egy assambleéba vitt, mert feltette, hogy nem hágy
51 47|           szavát. Most már énekel, mert érzi, hogy a természetre
52 48|     szakasztani elcsendesedésemet, mert a bátyámnak megígértem vólt,
53 48|          vólna. - Klári, s rám nem mert tekinteni, mert félt attól,
54 48|            rám nem mert tekinteni, mert félt attól, hogy kilátván
55 48|            együtt nem vólt velünk, mert ezáltal egy rettenetes tekintet
56 48|           a gyerektől; s helyette, mert féltében szólni sem tudott,
57 48|            nyughatatlankodva várt, mert meg nem tudta fogni, mi
58 48|       bátyámmal. Sietnünk kellett, mert soká múlattunk, s én elijedtem,
59 48|            ura nagyon örült ennek, mert jelenlétem olyan kicsinnyé
60 48|     elbújtam, de haszontalan vólt, mert Szentpétery felkeresett,
61 49|      magadat s az Isten erősítsen! mert tudom, hogy az én állapotom
62 51|      Klárit nem késérhetem hozzád, mert az ő és a bátyám rimánykodásit
63 52|          lenni mindég, azt mondja, mert megtörténhetik, hogy soká
64 52|          mérget készítek magamnak; mert ha elgondolom, hogy ezzel
65 59|             Már fogják a lovaimat, mert még melegében van elszánásom;
66 60|    valahogy el ne áruljam magamat, mert egyszerre nagy elfulladás
67 60|      kívánságát nem teljesíthetem, mert kikoptam az időből, s minden
68 67|          keskeny sikátorra tértem, mert azon nem vólt olyan tömött
69 67|           reszketett minden tagom; mert azt tartottam, hogy magamban
70 67|         rózsa vólt; felvettem azt, mert azt tartottam, azt óhajtottam,
71 68|        részt vettem a társaságban, mert mély melancholia lepett
72 68|            pénzolvasásra születve, mert elevenen érzi a szépet.
73 72|           nem nézhettem sokáig rá, mert érzettem, mennyivel halad
74 74|   projectumod jó. - Tisztelem azt, mert jó szívedből folyt, s nyomorúlt
75 75|          tüneménynek fog tartatni, mert alig van, aki azt egyébként
76 75|        szóllok, amint gondolkozom, mert szívem teli van. Ifjaink
77 77|      hagynom Bécset, édes Marosym, mert ez a csalfa öröm özöne nem
78 78|           Olaszország felé sietek, mert életem sohasem vólt kétségesebb.
79 78|          italába. Tolvaj vagyok, - mert egy tiszteletet érdemlő
80 89|       lehet olvasni. Idezárom azt, mert leírattam. Be boldog volnék,
81 90|           mondám, ha haldoklik is; mert vettem észre, mit akarnak;
82 90|          Elijedt, mikor meglátott, mert azt gondolta, hogy az atyja
83 90|         mindjárt elszöktem megint, mert hólnap virradatkor indúlok.
84 90|          ma bizonyosan jól alszom, mert már régen nem kóstoltam
85 90|           mindenen elsikló leány, (mert hevét a házassági élet gondjai
86 90|       abbanhagyta. Belém fogózott, mert lábai nem bírták. - Szentpétery!
87 90|            Útnak ne indulj miatta, mert ha meglát, oda lesz. - Én