1-betel | betui-eletu | eleve-esmer | esne-gyoke | gyong-itele | itelj-kivan | kiver-marad | marca-nemle | nemze-pohar | poklo-szeme | szemi-torol | torte-vonta | vot-zurza
bold = Main text
Part grey = Comment text
4030 2 | vóltán felyül, a legvirágzóbb Nemzetek példái bátorítanak. Nem
4031 2 | kétségbevehetetlen tanú nemzeti eredetem felől. Ki nem hallja
4032 45 | ha aranyba öltözöl is, ha nemzetségek buknak is térdre előtted,
4033 6 | beszélleni véle, hogy sok nép tódult ki nézésünkre sat.
4034 48 | kocsit, s a sok ácsorgó népet tolongva találtam a ház
4035 80 | BÁCSMEGYEY MAROSYHOZ~Neustadt, Júliusn. 11dikén~Báró R...
4036 20 | ha nem írtál, s én a te nevedben őtet megcsókolom, s azt
4037 32 | elborítja valamikor a te nevedet említem, vagy felőled szóllok. -
4038 2 | Bácsmegyey és Surányi Manci neveit, mintha Adolfot, Theodort,
4039 2 | ugyanazonegykor, s az együtt nevekedés szoros barátommá tett, nem
4040 24 | kinyomni, mennél nagyobbra nevekedett. Nem tudtam mit feleljek
4041 51 | kertében egy fa, s helyette tíz nevekedik fel, hogy virágra fakadjon
4042 18 | virágot is megeszi, s a nevekedő gyümölcsbe is bérágta magát. ~ ~
4043 2 | személyeimnek, magyar hangzású neveket adok. Én ugyan szánakozva
4044 75 | őtet kárhoztatni. Amit a nevelés, amit a példák, amit a környülállások,
4045 75 | el a lyányok közönséges neveléseket s úgy vádold azt, aki szerelmében
4046 2 | barátjaihoz, kik oly szerencsés nevelést nyervén mint ő maga, barátjoknak
4047 48 | hagyott maga után, s hat neveletlen gyermeket, akiknek annyijok
4048 23 | szenyvedek, s nem tudják, mint nevelik enyhítésekkel gyötrelmemet.
4049 2 | Dienesemmel való együtt nevelkedésemre, kitől hivatalba lépésünk
4050 69 | halálokat?~Mi, akik városokban neveltettünk, el vagyunk a kényeztető
4051 2 | abban a gondolatban, hogy nevem hangzása kétségbevehetetlen
4052 21 | kezébe tartja, mindaddig, míg nevemen nem szólított. Az a kedves
4053 5 | 24. jan.~Ne vedd rossz néven, édes Marosym! hogy levelemet
4054 11 | Marosy nem nevetsz? - Én nevetek! - A posta megyen. - Isten
4055 29 | közt lopva rám süt, s epedő nevetése engemet úgy csalogat, mint
4056 24 | vólnék nyomorult, s nem nevetné ínségemet! - Elfogyott minden
4057 32 | mint a gyilkos a megölt nevétől. Olyan hang ez, amely, ha
4058 75 | Az igaz szerelem és hűség nevetséges lett. Meg kellene őket tanítani,
4059 11 | egy románnak? Marosy nem nevetsz? - Én nevetek! - A posta
4060 89 | hozzáfogott a játékhoz, s nevette a processiót. Semmit sem
4061 90 | postamester két gyermekei nevettették meg néha ártatlan együgyűségekkel.
4062 90 | kisebbiknek gyermeki ostobaságán nevettünk éppen, midőn a ház előtt,
4063 32 | Igaz! akit én kevélykedve nevezek Atyámnak! édes jó Szüléim,
4064 31 | 20dikán ~A bátyám megint nevezetes summájú pénzt küldött költségemre.
4065 75 | köti meg a szövetséget. Nevezheted-é állhatatlannak? Nem vólt
4066 2 | Akinek tetszik, különösségnek nevezheti cselekedetemet; bóldogító
4067 1 | közhelyen Barátomnak nevezni, - ez értt tárgy! - nyert
4068 61 | vagyok, amint egykor magad neveztél; te nem csináltál egyebet
4069 2 | Siegwart is (kit én Szegvárinak neveztem) az unalomig vitt pityergéseitől
4070 2 | Marianne Keresztúry Theréznek neveztetett; s az episodák hazai történetekből
4071 49 | azt a - nem tudom minek nevezzem - azt a lyányok magokviselését,
4072 23 | amelyeken ezekkel éltünk. Nevezzétek bár gyermeki örömnek, bábózásnak
4073 32 | Úgy oda lettem ettől a névtől, mint a gyilkos a megölt
4074 42 | napjaidnak estvéjén bosszankodva nézed azt, hogy igyekezetidnek
4075 76 | viseletekben azt a külömböző tónust nézem, azt kérdem magamtól, ha
4076 65 | álmélkodjam, csudáljak, s a nézés alatt, álmélkodás, csudálás
4077 24 | milyen erősen tolta fel ennek nézése alatt szívembe magát az
4078 90 | hogy küldjön orvost, s nézesse meg. - Kevés idő múlva előjött
4079 6 | hogy sok nép tódult ki nézésünkre sat. Sokára mondám, hogy
4080 90 | Tekintsünk félre, édesem! aki ezt nézheti, nem ember.~Most könnyebben
4081 7 | látni, ezt megindulás nélkül nézitek. Milyen sok jót tehet az
4082 21 | merőn kellett vólna szemébe néznem. Ez a felelet bizonyosan
4083 90 | érdemlett kegyelem gyanánt nézték. Felém is közelgetett Erzsi,
4084 78 | jóltévő: - én is a' vóltam. Nézzen engemet annak egy darabig
4085 38 | bámulásunkat. Bácsmegyey! nincs-é az valahol megírva, hogy
4086 40 | Bácsmegyeym, ennyi könnyek közt nincsen-é vagy egy értem sírva? Theréz,
4087 15 | minthogy Budán semmi esmerősei nincsenek, én legyek vőféje. Mintha
4088 7 | fogtok felelni. - Isten! nincsenek-e elég tövisek életünk ösvényein?
4089 18 | minden sokaságtól, magában nő fel, - micsoda édes ártatlanság,
4090 36 | elbeszéllettem, hogy az ölyv egy nősténygalambnak elkapta hímjét. Miért sír
4091 2 | a munka lapjait perpetua nótákkal bémocskolni, vagy, ami még
4092 43 | minthogy Manci, mikor éppen a nótámat a pultra akartam tenni,
4093 43 | gyakran az előttem kinyílt nótára, mikor szerencsés expressióm
4094 34 | Torna, Júliusnak 1sőjén~A te notáriusságodon, s közelgető öszvekeléseden
4095 23 | legédesebbnek? bizonyosan, nőtelen s hajadonságok esztendeit
4096 55 | BÁCSMEGYEY MAROSYHOZ~Buda, Novemb. 4dikén~Miólta a bátyám
4097 2 | falun töltött kedvetlen novembernek köszönheti lételét, hol
4098 19 | mikor a telelő holt vidéket nyájas elysiummá varázsolja. Hallgatva
4099 45 | Manci mellett; s kedvese nyájaskodásai unalmas fáradságát mennyivel
4100 15 | mint vesztegeti rá Manci nyájaskodásait, s mint tesz mást, és nem
4101 90 | Ó, be sokszor kívántam nyakába rohanni, midőn ezeknek mennyei
4102 76 | néztem vólna a pántlikát nyakamon. De a nyomorúság tanít meg
4103 43 | annál hamarább toljam el nyakamról, mindjárt elővettem a Flautravert,
4104 46 | utánam várakozik; - ah mint nyargaltam végig Pesten! mint rengett
4105 46 | hogy a Várdombon lovam nyargalva nem mehetett! s mikor osztán
4106 38 | nyílnak itt meg a habok? mint nyelik el, s nem hagyják semmi
4107 61 | s hamvaimat idegen föld nyelje el. Ezekben a napokban,
4108 48 | részre. - Marosy! Miért nem nyelt el engem a föld, mikor bélépvén,
4109 51 | az érzést, amelyet emberi nyelv kimondani nem tud. Én, édesem,
4110 37 | köszönöm azt meg, az emberek nyelve nem mondhatja ki, amit akarnék.
4111 32 | s felvezetett a szobába. Nyelvem le vólt kötve, nem tudtam
4112 2 | fordítást, mely az idegen nyelvet csak félig értő olvasó előtt
4113 32 | ez vólt az, amit mondhata nyelvünk, mert szemünkből sűrű zápor
4114 2 | Engemet erre a különösségre nyelvünknek tagadhatatlan készületlenségén,
4115 7 | bóldogságán örülő szülék nyereségeknek állítják, hogy ilyen érdemes
4116 46 | előtte napfelkőltekor lovat nyergeltettem, s általmentem Pestre, s
4117 68 | becsülni! Ah érzettem én, mit nyerhettem vólna Manciban, de - nem
4118 1 | nevezni, - ez értt tárgy! - nyert dicsőség!~ ~
4119 41 | igyekezetetek, s annyit nyertek véle, mintha egy vakon szülöttnek,
4120 2 | oly szerencsés nevelést nyervén mint ő maga, barátjoknak
4121 43 | édes elkeseredésem alatt nyíla meg az ajtó, s Manci bélépett.
4122 36 | mondani, - mert - ah micsoda nyilallás! - micsoda szívszorúlás! -
4123 56 | kihalok. Már nincs messze. - Nyílik az én sírom. Az anyaföld
4124 38 | mint fújja el a tóba? mint nyílnak itt meg a habok? mint nyelik
4125 23 | amely egész részvétellel nyílt vólt meg erántad.~ ~
4126 6 | ruhájok miatt nem akarnak nyilván helyeken azokra esmérni,
4127 75 | vonta barátságomra. Ez a nyilvánságos jele jó szívének, engemet
4128 40 | mennyei pillantása egyszerre nyitotta meg szívemet, hogy sírhattam.
4129 47 | hogy enyímek. Manci értette nyögdécseléseket, s búzaszemet hintett nékik,
4130 57 | napot, - amelyben a világot nyögdécselő sírással köszöntöttem. Többnyire
4131 3 | ablakban megszóllalt, sírt, nyögdécselt, panaszkodott; de egyszer
4132 89 | várta, s terhét csendes nyögéssel viselte. Szenyvedj békével
4133 25 | jól vólna, s én többé nem nyögnék - de a szerelem olyan rabláncot
4134 78 | Mindketten olyan betegség alatt nyögünk, amelyben a hevesebb megindúlás
4135 85 | a szegény bátyámnak, - s nyólc éltes városi lakos a többi
4136 46 | olvasgattunk; s mikor osztán a nyólcat elütötte, s tudtam, hogy
4137 74 | többnyire unalmas kedvetlenség nyom el. Nem vagyok az, aki mások
4138 1 | Bárótzyval - futni mer! - Nékem nyomdokait csókolni, Őtet távolról
4139 70 | helyébe a legkeservesebb nyomorgás tér ismét elő - ó hallgasd
4140 31 | melyekben az én jó Therézemmel nyomorgó embertársaim terheken könnyebbíthetek.~ ~
4141 89 | az érzést, mely most oly nyomorúltakká teszen. - Isten! irgalmas
4142 66 | érzéssel! hasonló annak a nyomorúltnak az érzéséhez, aki az itt
4143 64 | hivatalodban módod lesz egy nyomorúlton könnyebbíteni, egy elhagyatottat
4144 90 | leverte Bácsmegyeyt. - Érzette nyomorúsága nagy vóltát. Isten! Igy
4145 30 | előtt fityeg, mikor ostromló nyomorúságainkban tévelygünk, s csak egyszer
4146 52 | mellettem eldűl, s bátyja nyomorúságán indult szánakozását kisírja, -
4147 47 | felzúdúlt kívánsággal, hogy nyomorúságának valaha már légyen vége.
4148 7 | kiket ti taszítottatok a nyomorúságba, lassan és betegeskedve
4149 7 | ember életét örökké tartó nyomorúsággá tette. Hideg borzadás szaladt
4150 48 | érdeklő képe a legszomorúbb nyomorúságnak, és az a gőz, amely a megrepedezett
4151 68 | lenni? s honnan jő inségek - nyomorúságok - boldogtalanságok? Bosszankodva
4152 29 | szenyvedéseimnek, s gyakorta siratja nyomorúságomat. Ez gyakran jutalma a legnemesebb
4153 37 | reszkető ajakom szép kezére nyomott. Ő sírt. Tartok tőle, hogy
4154 89 | van eltépve, amely belénk nyomta azt az érzést, mely most
4155 72 | szóllottam semmit; valamit nyomtam tenyerébe, s az inasomnak
4156 31 | menni; de ezer szélvész s nyughatatlanság egy helyről más helyre kergetnek.
4157 36 | ha elképzelem, micsoda nyughatatlansággal, milyen szívszakadva számlál
4158 78 | szédelgő életemnek. - Az Atyád nyugodalma, az én nyugodalmam, s a
4159 78 | Atyád nyugodalma, az én nyugodalmam, s a szegény báró R... boldogsága
4160 31 | társaságában keresem fel nyugodalmamat, melyet Mancihoz közel fel
4161 2 | gyermeke, aki a kapucinusok nyugodalmas életeket Hatvanban megkedvelli,
4162 32 | reménylem, hogy valahára megint nyugodalmasan alhatom.~ ~
4163 78 | nélkűl jöttem el. Életünk, nyugodalmunk kívánta azt. Mindketten
4164 39 | minden ütköző csemetéjit a nyúgodalom reménylésének!~ ~
4165 13 | karjai közt se hagyott vólna nyugodalomban. A szerelem legtökéletesebb
4166 66 | s életedet véle bóldog nyúgodalomban töltötted vólna el, - micsoda
4167 47 | Nyúgodalomra? Mi ez? Ha nyúgodalomnak hívod a nem-érzést, a megfagyott
4168 64 | Nem fogsz te többet benne nyugodni! - pedig erősen hitted,
4169 23 | Lozsiban ültem, s keze kezemben nyúgodott, s kedves tekintete - ó!
4170 48 | barátságokat. Kértem, hogy légyenek nyugott elmével, s elhitettem őket,
4171 6 | köszönés miatt nem is vólt nyugta. Mit tesz az? felele: inkább
4172 90 | mértékben elóltották) - nyugtan feküdt karjai közt, míg
4173 26 | életet vevő természet nem nyugtathatja-e meg szívemet. Talám ha azt
4174 63 | majd én is véghez érek, nem nyugtathatnám meg magamat eltávozásodon! -
4175 24 | eszembe jut esküvésed, s ez nyugtatja meg szívemet, ha miattad
4176 21 | A képe egy koporsóban nyugvónak, aki ezelőtt egynehány nappal
4177 14 | epedőnek egy pohár vizet nyújt.~ ~
4178 56 | mintha a megint hív Manci nyújtaná kezét! - Ma reggel egy fiatal
4179 15 | vólna a szánakozó! - utána nyújtom most ki karjaimat, mint
4180 22 | nékem, úgy mint te, kezet nyújtson, s a koporsóhoz késérjen,
4181 74 | hogy egy gyermek késhez nyúl, amellyel magát öszvemetélheti,
4182 27 | túl rajta meredek sor-hegy nyúlik Gömör felé. Nem lehet leírni
4183 58 | valakihez bélépek, s kezéhez nyúlok, s barátságosan megszorítom,
4184 48 | nem szólított. Gyakorta a nyúlszívű is megbátorodik, ha véletlenül
4185 47 | Szentpéteryjének szerelemre olvadott oboáját. Elragadtatva a gyönyörűség
4186 54 | BÁCSMEGYEY MAROSYHOZ~Buda, Octobern. 27dikén~Ezer áldást öszvekelésedhez!
4187 54 | meg az a tekintet, amelyet oda-fel, ide-alatt eltőltött szép
4188 21 | a Manci szülei őtet néki odaadták, az nem a Manci vétke; ő
4189 24 | birtoka után! - szíves odaengedésével, megutálásával mindennek
4190 7 | ilyen érdemes vejek akadt, s odaígérik a lyányokat. Hogy egy ilyen
4191 2 | szókat: ha azoknak még az ódákban, epicumokban s tragédiákban
4192 48 | Mint szélesedik ezzel az odavágyással szívem! mint olvadnak minden
4193 7 | engedelmesség palástja alatt öldökleni őket, s mindennapi halálokat
4194 69 | kínzott, s mindaddig tart öldöklő karjai közt, míg utolsó
4195 34 | szerelem, amely engemet azelőtt öldöklött, nemsokára - előre érzem
4196 90 | szakadt szemeiből. A Manci ölébe hajtotta le fejét, s fúldokolva
4197 24 | s megengedted, hogy én öledbe hullassam boldogságom édes
4198 53 | 4dikén~Eddig mindkettőjöket öleled, édes Marosym, s a szerelem
4199 3 | elesnek, s - én magamat ölelem által. Egy nagy könny cseppen
4200 48 | meg-megcsókolt; én pedig ölelései alatt a világot minden kincsével,
4201 48 | tartottam vólna, mint a Manci öleléseit; olyan óhajtott lett vólna
4202 81 | sebben. Új lárma vert fel ölelésünkből. Felé szaladtam. - Mindjárt
4203 32 | leghívebb szerető feleség ölelgetési közt láthatlak, felderíti
4204 90 | Köszönöm, hogy sírsz! hadd öleljelek, hadd csókoljalak meg, hadd
4205 64 | most nem írhatok néki. Ölellek benneteket a legindúlatosabb
4206 8 | tőled. Midőn másodikszor ölelt meg, s te őtet megsimogattad,
4207 22 | mintha a halál hideg karjai öleltek vólna meg, s szaladtam vólna -
4208 80 | felfakasztgatja. A ház előtt némán öleltük meg egymást, s ki-ki kocsija
4209 90 | Fel akarom emelni, s Erzsi ölembe dűl. Az Isten fizesse meg
4210 78 | következő Haza polgárit ölik meg. - Érezze Nagyságod
4211 70 | Isten! könyörülő Isten! - s ölj meg.~ ~
4212 19 | látta kínomat - kértem, hogy öljön meg. Az a szellő, amely
4213 29 | minden szó nélkül karomba ölti kezét, s így járunk együtt
4214 24 | van elrejtve. Az a török öltözet vólt rajta, melyet én küldöttem
4215 76 | sokaságban körültekintem magam, s öltözetekben, s magok viseletekben azt
4216 48 | recenseálták minden részét öltözetemnek. Szerencsémre új gratulánsok
4217 47 | hallgatnom a Manci lakadalmi öltözetéről, termetéről, szokásairól.
4218 7 | formába kell-e hát ördögöknek öltözni, hogy minden lépésünket
4219 45 | szíved nincs, ha aranyba öltözöl is, ha nemzetségek buknak
4220 23 | én pedig matróz ruhába öltöztem; s mi ketten együtt mentünk.
4221 41 | magokat, ha selyembe, aranyba öltöztetik is; - ha nem, - úgy haszontalan
4222 36 | elbeszéllettem, hogy az ölyv egy nősténygalambnak elkapta
4223 21 | felyülemelt rajta, sőt, önnönmagamon. Elsőségemnek érzése felbátorított;
4224 87 | főldre virágot s új életet önt, csendes álmot alszom a
4225 90 | mely teli vólt, szemébe önteni. A teli erszény meglágyította
4226 22 | szívembe elólthatatlan tüzet öntesz, amely éltem virágját eltépi,
4227 75 | együtt fecsegünk, s úgy öntjük ki lelkeinket, mint régi,
4228 48 | első súgári mindenre életet öntöttek, mint fogott a sok madár
4229 79 | akik szabadságokért örömmel öntötték ki véreket, s meg akarván
4230 56 | Marosy, ültess virágmagot; öntözzed meg, s ápolgasd, hogy felnevekedjen,
4231 42 | legbelsőbb barátoddal szóllasz, s öntsd ki szívedet egészen előttem. -
4232 48 | amely mindenikünkre ki van öntve, az a sors, az a végezés,
4233 7 | emberi formába kell-e hát ördögöknek öltözni, hogy minden lépésünket
4234 2 | Kauffmann lyánykái a Bubens ördögűzői mellett. -~Kassán, Martiusnak
4235 7 | érdemlő életeket. Minden óra öregbítik és neveli kínjokat, s használatlanabbá
4236 85 | vóltam hozzá, ketteje az öregebbeknek felém jött, s ezt mondta:
4237 20 | őtet, s beszélnem véle. Az öregebbik Surányi bálba hítt magához,
4238 20 | ezt a tiszteletre méltó öreget igazán szerettem. Ő is szeretett
4239 48 | egyetlen vígasztalásom, s öregségem gyámola vagy! Megígértem
4240 21 | Bácsmegyeyné leszel; s a' vólt öregségemnek minden kívánsága! Az úr
4241 48 | leszállottunk a szekérből, hogy örökösöm, egyetlen vígasztalásom,
4242 2 | azt a Bajnok vagy Vitéz és Örökség alkalmasint kiteszi; mind
4243 12 | csudálatos ember; s még az ő öröksége nem egészen bizonyos. Ezenkívül
4244 70 | Manci enyím, ezen örülök, s örömemben sikóltozva felébredek, s
4245 85 | már most mindnyájunknak örömére az Urat, ezt kívánjuk szívesen. -
4246 23 | emlékeztetett, - minden kihólt örömérzés megelevenedett bennem. Nem
4247 57 | Gyermeki korodban szintolyan örömet, s bánatot okozók azok,
4248 21 | szenyvedhetem azt, aki a mások rövid örömét a maga gyönyörűségének áldozza
4249 78 | állapotjáért. Nagysád még sok örömével élhet az életnek; - az én
4250 21 | mint fognak boldogságunkon örömkönnyeket hullatni, kész vólnék mindent
4251 24 | a kívánság - bár minden örömöd emlékezetét - s bár tulajdon
4252 21 | és amelyek most minden örömökkel, és kínfokkal úgy rohantak
4253 23 | ifjak szerelmes ártatlan örömöknek állanak; s tudakozd meg
4254 9 | hozzám, által nem öleltem örömömben. Két levél, Manci! felbontom, -
4255 2 | egészen, akár javallást s örömöt hoz rám érette, akár bánatot.~
4256 90 | kifogyhatatlan forrása légyen örömötöknek. Éljetek szerencsésen. Ehhez
4257 21 | amelyben ő vólt. A muzsika örömre gerjesztő csengése, annyi
4258 41 | írok néked semmit arról az örömről, mellyel a bátyámat megláttam,
4259 65 | szív határozza meg a mi örömünket, ez tőlt meg bánattal, s -
4260 43 | brávót! brávót! kiáltott. Örülhettem vólna ugyan rajta, hogy
4261 7 | s gyermekek bóldogságán örülő szülék nyereségeknek állítják,
4262 48 | én is Manci felé mentem, örülvén azon, hogy végre keresztül
4263 48 | felém, s a legelevenebb örvendezés tüze, mely minden erében
4264 3 | hangokra fakadt, s utóljára örvendező csattogásokkal szaladozott
4265 48 | lelkiesméret pirította. Így örvendeztek azon, hogy egészséges, eleven
4266 89 | ariákat éneklek majd, s örvendezve éneklek, hogy majd vége
4267 69 | csábúlásból, abból a feneketlen örvényből, amelyben kereng, kiragadja,
4268 21 | megkönnyebbedtem, hogy ebben az örvénytáncban fel s alá kerenghettem.
4269 7 | nincsenek-e elég tövisek életünk ösvényein? emberi formába kell-e hát
4270 61 | napfény sütött; mint tépted ki ösvényem szélein a virágokat, s helyettek
4271 69 | mennyire tévedtem légyen el ösvényemről, látom azt a meredekséget,
4272 61 | változtattál te meg mindent életem ösvényén; mint hintettél oda árnyékot
4273 75 | tart, - mennyi együvéjött ösztön az eltántorodásra! ezen
4274 22 | ártatlanság, s a természet ösztöne vólt vezetőnk: de most el
4275 75 | repdezéséről vagy baromi ösztönéről. Az igaz szerelem és hűség
4276 47 | elcsüggedten ülök megint, úgy, hogy öszve-öszverogyok, ha a leggyengébb szellő
4277 10 | mindenütt kerüli a véle való öszveakadást, s házokban valami készületet
4278 47 | tetszett, mintha tekinteteink öszveakadtak vólna, mindenike teli szerelemmel,
4279 23 | ketten abbahagytuk, s ismét öszveakadtunk, ó mennyit tudtunk egymásnak
4280 16 | lételt, egyszer csak mégis öszveakadunk, s akkor - - nem írhatok
4281 32 | örömében sír; s nékem jő, s öszvecsókol. - Nem hiszem, hogy ilyenkor
4282 51 | szemmel nézek, s mindent öszvecsókolok. - Szív! - szegény szív!
4283 43 | ment, általölelte, s úgy öszvecsókolta, hogy képe egészen égett.
4284 37 | amit akarnék. Könnyeim öszveegyveledtek azzal a csókkal, melyet
4285 57 | esztendei. Mindenikében öszvefonva látom a nyomorúságot az
4286 40 | egynéhány hangot ejtett rajta, öszvefutotta kulcsait, úgy tettette magát,
4287 41 | akaratjának. De, ah! ti öszvegyűléstek, a ti együttlételtek látása
4288 21 | vendégek már inkábbára mind öszvegyűltek; megnyílik a palota ajtaja,
4289 48 | házhoz tértünk bé, s egy öszvehányt deszkából álló grádicson
4290 48 | nem mehetett. Mikor ismét öszvejöttünk, merően nézett rám. Bocsánat!
4291 8 | testünkbe szállottak, már öszvekapcsolva tartotta. Ha te engem elhagynál
4292 34 | notáriusságodon, s közelgető öszvekeléseden támadt öröm is oda kezd
4293 54 | Octobern. 27dikén~Ezer áldást öszvekelésedhez! szent nékem ez a nap, rátok
4294 7 | Keservesen adta tudtomra, hogy öszvekelések hólnaputánra rendeltetett;
4295 7 | Veszprémyné sohase akarták öszvekelését Halasyval, azért a mindent
4296 21 | örült vólna ez a jó öreg öszvekelésünkön, s öröme mint lett vólna
4297 48 | jegygyűrűt megláttam, annyira öszvekeveredtem, hogy egy tactust sem tudtam
4298 40 | ez a szempillantás örökre öszveköt veled. Eleresztettem őtet,
4299 74 | késhez nyúl, amellyel magát öszvemetélheti, megelégszel-é véle, hogy
4300 32 | valamely egymást szerető pár, öszveölelkezett karral ott, mint törölgettük
4301 22 | alig akadnak egymásra. Öszveölelkezve mentünk mi is egy darabig.
4302 41 | megláttam, s amellyel egymást öszveöleltük. Az öröm előttem most olyan
4303 38 | partra, melyekben a hold, öszverongyolt felhőji közül, csak néha
4304 69 | emelnék, - de ha minden erőmet öszveszedem is, meg nem mozdítva fekszik
4305 40 | van. Theréz egész erejét öszveszedte. - Menj, monda, s jusson
4306 47 | majd megpattanok; majd meg öszveszorít, hogy alig vehetek lélekzetet;
4307 22 | idők emlékezete szívemet öszveszorítja, s én rettegő tekintettel,
4308 75 | egészen. Üt az óra; - s öszveszorított ajak, a legforróbb ölelés
4309 27 | előttem elalkonyodik, s öszveszorult teli szívemből a Manci neve
4310 36 | késlelteti. Nem szánok mindent öszvetépni, öszvetörni, ami kezem elibe
4311 36 | ami kezem elibe akad, s ha öszvetéptem, öszvetörtem, megbánom cselekedetemet,
4312 40 | kanapéra dűlt vissza. Az öszvetódult fájdalmak legindulatosabb
4313 35 | gondolat, mint a mindent öszvetördelő mennykő belém csap, eldűlök,
4314 36 | szánok mindent öszvetépni, öszvetörni, ami kezem elibe akad, s
4315 48 | ácsok mellől leesvén, úgy öszvetörte magát, hogy egynehány óra
4316 36 | akad, s ha öszvetéptem, öszvetörtem, megbánom cselekedetemet,
4317 21 | Ezer meg ezer gondolatok ötlődtek fel egyszerre elmémben.
4318 4 | sokára ez a mérges gondolat ötlött elmémbe: hátha Mancit még
4319 10 | azt kiadjam. - Manci már ötödik levelemre nem felel, s éppen
4320 69 | valamely történet, mely ötven közűl is alig ér egyet,
4321 47 | érzették vólna, hogy az övéi, azért hogy enyímek. Manci
4322 90 | nyomorúlt vagyok én! s új özön szakadt szemeiből. A Manci
4323 77 | Marosym, mert ez a csalfa öröm özöne nem tőltheti bé szívem hízakját.~ ~
4324 48 | egynehány óra alatt meghólt. Egy özvegyet hagyott maga után, s hat
4325 48 | induljak-é, vagy lefelé? Őgyelgő lépéseim suttogást indítottak
4326 47 | Jóltévő reggel! hányan óhajtották vélem együtt feljöttedet;
4327 49 | hevében elvesztettem az őhozzá való bizodalmat, s azt gondoltam,
4328 75 | Ifjaink nagy részént magok okai ennek. Menj valamely gyülekezetbe,
4329 44 | kevélységgel vallotta meg előttem okait; s a te szíved nem érzene
4330 23 | ezer kicsinység valóságos okává az örömnek! a legindulatosabb
4331 14 | helytelenül adja ki azt; s ezen okból éppen nem kívánom tudni,
4332 7 | azért a mindent lenyomó okért, hogy Halasy nem gazdag.
4333 17 | engedek tanácsodnak. Azok az okok, melyeket a Szentpétery
4334 74 | vagy. Tedd még ezekhez az okokhoz, melyek magokban is elegendők,
4335 78 | küszködtem én ezekkel az okokkal; s most, minekutána nem
4336 78 | a Nagysád életét oly sok okokon kívánhatja. Higgye el nékem
4337 21 | tudni való, hogy bölcs okokra nézve. Mármost mehet, akihez
4338 78 | legördül a kárpit, lesz-é okom panaszolkodni, hogy actióm
4339 23 | küszködés munkájának, s az okoskodás szüleményjének akarjátok
4340 89 | azt, amit a vallás, és az okosság hágy. - Te enyím - örökké
4341 12 | tudakoztam, mi adott arra okot? Hát nem tudja az úr, felele,
4342 21 | meghevülés még halált is okozhat. - Halált? mondám, pedig
4343 48 | meg nem tudta fogni, mi okozhatta elkésődésünket. Elbeszéllettük,
4344 2 | által némely olvasóimnak okozok, helyrehozom azzal, hogy
4345 57 | szintolyan örömet, s bánatot okozók azok, ha gyermekiek is,
4346 21 | bizonyosan olyan változást okozott ábrázatján, mely megmagyarázta
4347 7 | megmondta néki szíve, mi okozta eltávozását; s minden tekintete
4348 12 | ilyen gyermekséget akar okúl színlelni valaminek. Arról
4349 2 | szóllok semmit a francia, olasz és anglus zűrzavarról: egyedül
4350 78 | elhagyom kedves Hazámat is, s Olaszország felé sietek, mert életem
4351 64 | hogy Endrédyvel együtt az olaszországi fürdőkbe megyek; de az útamban
4352 38 | felesége véletlenül dűlt el óldala mellől! - aki mindenét elvesztette,
4353 4 | gyertyán akadt a patak túlsó óldalán szemembe. A patak megáradt
4354 75 | gondolkozó, hanem csak játékos oldaláról esmérte. Az ő hibája vólt-é
4355 48 | forgattak egy óldalról más óldalra, s darabról darabra mint
4356 75 | ezer ok adhatja megint más oldalról elő magát, mely ezt az érzést
4357 48 | vólna, mint forgattak egy óldalról más óldalra, s darabról
4358 21 | elfutották; felugrottam, s az oldalszobába szaladtam által. Az elkeseredést
4359 4 | minél hamarább! Az Isten óltalmazó szeme legyen rajtad!~ ~
4360 47 | megint megkönnyebbedem, s az oltár terjed el szemem előtt,
4361 48 | vőfély, aki a menyasszonyt az óltárhoz vezesse. Mindenütt kerestek,
4362 81 | kerti-szobában. Theréz a menyegzői oltárnál várta kezemet és szívemet.
4363 48 | s háta megett az eskető oltárt felbodrozva, felékesítve
4364 48 | odavágyással szívem! mint olvadnak minden kívánságaim, törekedéseim,
4365 43 | ariára által, amelyből az olvadó szerelem láttatik szóllani.
4366 47 | Szentpéteryjének szerelemre olvadott oboáját. Elragadtatva a
4367 46 | kertekre vettük magunkat, s olvasgattunk; s mikor osztán a nyólcat
4368 42 | ezekben a napokban lesz mit olvasnod, s lesz min sírj. Elfelejtettem
4369 15 | Marosy, - az ő leveléből kell olvasnom, mint vesztegeti rá Manci
4370 2 | nyelvet csak félig értő olvasó előtt érthetőbb ne légyen
4371 2 | Igaz, hogy még most kevés olvasóim értik azokat magyarázat
4372 2 | megtartása által némely olvasóimnak okozok, helyrehozom azzal,
4373 2 | románomnak, s szinté elhiteti az olvasót, hogy levelei nem valamely
4374 43 | Klári mellé állott, s úgy olvasta a textust, melyet egy keservesen
4375 9 | betűimet elfutották. Ha olvastad vólna, eddig írtál vólna,
4376 9 | azt maga adta kezedbe. Nem olvastad-e el? Nem láttad hát azokat
4377 15 | belém, mikor ezt a kérését olvastam. Hogy a román jól süljön
4378 6 | rólad való gondolat mint olvasztja fel elfagyott szívemet,
4379 42 | azt nékem, hogy leveleim olvasztják fel szívedet megint fagyos
4380 21 | szíveket hódoltat, hogy egy olyant vegyen tekintetbe, aki megvonja
4381 74 | egész szívet érdemel, nem olyat, amely mással közös. Be
4382 27 | a kőből fakadó források omlását hallhatod néhol. - Most
4383 31 | szemekből hirtelen könnypatak omlik ki, - ezt nézni, édes Marosym,
4384 28 | írod? Tartóztass meg egy omló patakot karoddal, ha meg
4385 32 | mert szemünkből sűrű zápor omlott. Ó, Marosy! ha idvezült
4386 29 | fel s alá, míg az éjjeli őr borzasztó ordításával messziről
4387 42 | hogy alig marad huszonnégy órából egy fertálya, melyet velem
4388 48 | szerencsés helye annyi bóldog óráimnak elevenen emlékeztetett mindenikére.
4389 4 | veled együtt töltött bóldog óráimról emlékeztem; s elgondoltam,
4390 8 | szerethet. Nem látod-é elmúlt óráinkból, hogy mi egymásért vagyunk
4391 75 | őrizkednünk. Vannak olyan órák, olyan szempillantások,
4392 21 | s azoknak a sok boldog óráknak emlékezete, melyeket én
4393 7 | mentenénk meg annyi keserves óráktól. ~De térjünk vissza a dologhoz. -
4394 60 | kikoptam az időből, s minden órám ki van szabva, azonkívül,
4395 47 | magamban, s eszerint egy hosszú óránál tovább kellett a legkínzóbb
4396 85 | sohajtások a legcifrább halotti orátióknál igazabb dícséretjeivé lettek
4397 47 | minden részemet, valamikor óraütést hallok, mert minden új negyed
4398 64 | nélkül szűkölködő árvák orcáiról a meggyűlt könnyeket eltörleni.
4399 32 | több-több kedvet terített orcájára. Amint megszűntem olvasni,
4400 32 | gyönyörű elpirulással, mely orcáját mindég elborítja valamikor
4401 32 | egynehány nagy csepp cseppent orcámra, midőn megcsókolt. Szegény
4402 29 | míg az éjjeli őr borzasztó ordításával messziről ránk nem kiáltja,
4403 48 | dobogott. Endrédy egy kis orgonán accompagnírozott annak az
4404 26 | indúlatomnak, megemészt, s óriási lépéssel von a sírhoz. Talám
4405 2 | akarván, a copiát, és nem az originált copíroztam. Az öcsém, kit
4406 75 | annál inkább kell attól őrizkednünk. Vannak olyan órák, olyan
4407 41 | hol a sok sánták, bénák, ormós hátúak, együvé-gyülekezve
4408 10 | vissza Budára, mint egy oroszlány, akinek elszedték kölykeit;
4409 9 | tiéd. - Így áll az, akinek orra elibe csap a mennykő. Sokat
4410 89 | tartsál bévenni abba az országba, ahol az üldözött, elszaggatott
4411 2 | sajtói alól kiszállott, és az országot ellepte, az újabb kiadásnak
4412 36 | eresztenek el; s aligha őrt nem állítottak utánam; s
4413 15 | az bóldoggá tehetne! - az orvosa, a szabadítója, a barátja
4414 49 | határon túl csapnak. Az orvosok nagy eruditióval demonstrálgatják,
4415 90 | megyek mindjárt, hogy küldjön orvost, s nézesse meg. - Kevés
4416 89 | pápista temetés. Mikor az Osculaminit kezdik el, s a koporsó körűl
4417 61 | által szívesen emlegetve, őseimnek szent tetemek között reménylettem
4418 2 | Hatvanban megkedvelli, s alsóbb oskoláit Egerben, a felsőbbeket pedig
4419 6 | társaságok, gyakran csak ostoba gazdag ruhájok miatt nem
4420 90 | A kisebbiknek gyermeki ostobaságán nevettünk éppen, midőn a
4421 30 | szemeink előtt fityeg, mikor ostromló nyomorúságainkban tévelygünk,
4422 23 | ilyen öröm már nem illik az őszhajú bölcsekhez, mert kiszabott
4423 2 | hol a szobába záró esős őszi napok munkára szorítottak,
4424 47 | vége vólt, s muzsikusok oszlottak, s Manci az ablakról egy:
4425 74 | fergeteg hozta ideje előtt őszömet elő, - ne únszolj, kérlek -
4426 31 | alá, s valóságos örömmel osztogatjuk el csekély adományinkat.
4427 90 | boldogításában az Úrral osztozom, monda. Csengetett. A Secretárius
4428 49 | mit szenyved miattam. Vedd őt minél hamarább magadhoz.
4429 80 | R... Tornára indult. Az őtőle való elszakadás nagyon elgyengített.
4430 21 | mindent a ház szegletiből? Otthagyta kinyalt úrfiait, mihelyt
4431 47 | Jobban-jobban világosodik. Az én pacsirtám már egynehányszor hallatta
4432 48 | grádicson mentünk fel egy ház padjára. Magán kívül feküdt a szegény
4433 7 | a gyermeki engedelmesség palástja alatt öldökleni őket, s
4434 47 | hóhérszínt, és a kirántott pallost. Reszket benne az élet szeretete,
4435 76 | arra tanít, hogy a pompás paloták helyett földkalibákba kívánkozzam.~ ~
4436 66 | az itt megfutott terhes pálya után a nyugodalom lakóhelyébe
4437 33 | jöhetsz. - Te most olyan pályába lépsz, melynek becsület
4438 23 | teszen, s megengedi, hogy még pályánk végén is, kiderült kedvel
4439 24 | amely enyhűlést talál a panasz kifakasztásában, még kevés
4440 27 | ő mindég velem van. Az ő panaszai elolvasztják szívemet. Kesergő
4441 42 | micsoda nagy dolgokban fő, panaszim hallgattatásával kínozlak,
4442 24 | múlva kisírom, kipanaszlom panaszimat, hadd meg a küszködő, viaskodó
4443 3 | megszóllalt, sírt, nyögdécselt, panaszkodott; de egyszer vígabb hangokra
4444 47 | esméretlen barátom azzal a panaszlós furulyával! Te is szeretted
4445 43 | csak szerelemre s szerelmes panaszokra tartom; s egész erejét kiöntötte
4446 42 | tölthessen. Én nem lehetek el panaszolkodás nélkül; s innen van, hogy
4447 78 | legördül a kárpit, lesz-é okom panaszolkodni, hogy actióm rövid vólt? -
4448 48 | megbocsátol nékem, ha zúgolódtam, panaszra fakadtam! Óh, ha én kevesebbé
4449 76 | gyönyörködve néztem vólna a pántlikát nyakamon. De a nyomorúság
4450 13 | bennünket a szerelem! A papiros is elveresedik ábrázatomtól,
4451 2 | kevéssel ezelőtt egyéb régi papirosaim közt kezembe, s meglátása
4452 56 | nékem tegnap egy hosszú papirosat adott teli diaetalis regulákkal,
4453 89 | által. Mindjárt elfogy a papirosom. Mit mondjak néked, szívem
4454 4 | írásaimnak, egyszerre a papiroson terem képed; ha pedig sétálni
4455 89 | keserít el inkább, mint a pápista temetés. Mikor az Osculaminit
4456 81 | mondám a magán kívűl lévő papnak. Theréz néki eresztette
4457 79 | Hólnap indulok; de nem a paradicsomi Itália felé, hanem arra
4458 7 | hogy a viceispánytól siető parancsolati érkeztek. Láttad vólna Marist,
4459 12 | Hidd el, hogy rám bízandó parancsolatidban híven eljárok, és szerencsétlenségedben
4460 65 | ez tőlt meg bánattal, s - parancsolhatod-é a pataknak, hogy ne zuhogjon,
4461 72 | tenyerébe, s az inasomnak parancsoltam, hogy segítsen hátára tenni
4462 69 | miben vagyok bóldogabb parasztimnál? - miként felejtem kedvesem
4463 69 | sokszor akadtam én olyan parasztokkal öszve, akik kérdésemre,
4464 69 | feleségeket jelenlétekben parasztos együgyűséggel dícsérték.
4465 46 | megsarkantyúzott kevély paripám, hogy minden az ablakra
4466 78 | veszedelmes mélység elől, melynek párkányján áll, s úgy lesz elkészűlve,
4467 90 | Megengedjen az Úr, hogy ennek a párnak boldogításában az Úrral
4468 38 | sikátoron sétáltunk lefelé a tó partjára. Megborzadtunk, amint ennek
4469 38 | tajtékos habokat csapdos ki a partra, melyekben a hold, öszverongyolt
4470 68 | el ábrázatján minden szép passage alatt; s továbbá pedig,
4471 43 | nem adnék érte, ha egy-két passageát én csinálhattam vólna.~A
4472 65 | s - parancsolhatod-é a pataknak, hogy ne zuhogjon, ha zuhog.~ ~
4473 28 | Tartóztass meg egy omló patakot karoddal, ha meg tudod tartóztatni.~ ~
4474 68 | akit a minap a Sétálóban, a pázsitszéken magánosan láttam ülni. -
4475 67 | akartam mondani, közel ahhoz a pázsitszékhez, amelyen ült, egy fonnyadni
4476 32 | örömében, hogy mindég csak a pecsétet és az addresst forgatta,
4477 1 | hullottak sikertelenül. - Ímé a példa, Bárótzy most már Barátom;
4478 14 | magamat. Bár mások is követnék példádat; így sok szeretetlen ítélés
4479 2 | a legvirágzóbb Nemzetek példái bátorítanak. Nem szóllok
4480 75 | Amit a nevelés, amit a példák, amit a környülállások,
4481 7 | hadd tanulnánk ezekből a példákból, mint kellessék ennek néki
4482 2 | mint a magyarban, ezzel a példátlan különbséggel?~De reménylem,
4483 22 | 5dikén~Valahányszor tegnap pennához nyúltam, hogy néked írjak,
4484 48 | láthatnak, pedig sohasem vólt penyészesebb coloritom, mint ekkor. Elúnván
4485 68 | kész vólna elvenni, csak pénze vólna. Mint indított meg
4486 72 | kétszer megyen Hamburgba, s pénzért egyet s mást hoz és viszen;
4487 68 | kívül, aki éppen nem látszik pénzolvasásra születve, mert elevenen
4488 47 | előtt látja az élet utolsó percentését, a hóhérszínt, és a kirántott
4489 21 | mellyel nékem az ész egy-két percentésig világított. Karomra vettem
4490 36 | Manci minden órát, minden percentést, amely még lakadalmát késlelteti.
4491 2 | kedvekért a munka lapjait perpetua nótákkal bémocskolni, vagy,
4492 43 | ariája Anfossi-nak, amelyet a Personális kisasszonya énekelt. Varhallnak
4493 75 | te ítéld el közöttünk a pert. Ő azt tartja, hogy az,
4494 48 | fátyolforma köd, s mint borította Pestet, hogy csak a tornyok látszottak
4495 23(*)| Pestnek és Budának egy felejthetetlen
4496 46 | nyergeltettem, s általmentem Pestre, s Endrédyvel a kertekre
4497 27 | hallhatod néhol. - Most Petrarcha az én kedves poétám; ő mindég
4498 28 | édes Seumikóm, azt mondja Petrárcha, mint bán velem a szerelem,
4499 28 | lelke! aki engemet, mint Petrárchát Laura lelke, mindenütt késérsz -
4500 64 | nem a legállhatatlanabb phantasia játéka vólt-é? úgy ragyogott,
4501 90 | nem él. A legirtóztatóbb phantásiából tért magához. Egészen elerőtelenedve,
4502 40 | fortepiánó mellé ült, s phantasiájának szárnyain az érzés mélységeibe
4503 90 | Bácsmegyeyt már a leghevesebb phántásiákban találta. Irtózom mondani,
4504 43 | a Flautravernek, s az én phantasiámnak hagyta; s ekkor igen szerencsésen
4505 66 | Mosony, Május 6dikán~Elhevűlt phantáziám gyakorta olyan szövevényekre
4506 23 | örömnek, bábózásnak ezeket, Philosophusok! ti, akik azt, amit bennetek
4507 45 | ilyenkor, milyen kedvesen pihen meg Szentpétery nappali
4508 72 | kocsit, s kértem őtet, hogy pihenjen meg. Letette válláról a
4509 42 | nagy sebet ejtett. Még alig pihentem ki magamat, midőn a bátyám
4510 21 | sok szerelemmel megtölt pillantás, amellyel, itt, még amott,
4511 21 | s szemem kétségbeesett pillantását láttam, - s most megint
4512 74 | van egy s két szenyvedhető pillantásom; többnyire unalmas kedvetlenség
4513 3 | lehelletetek enyhülés, pillantástok eledel. Ha elgondolom, édes
4514 18 | cselekedetiben! ~Szívünk piperés formálása igen gyakran vál
4515 75 | őket gyermeki idejekben? a piperéskedésre s a takarékos kőltségre.
4516 69 | tartották menyecske feleségek pirításának, ha meghólt feleségeket
4517 60 | mondám magamban; ezek a falak pirításodra támadtak vólna fel. Én nekikészűltem,
4518 78 | enyészetemhez közelgetek, sokszor pirítom, vádolom érte magamat. Keserűvé
4519 48 | megbántott lelkiesméret pirította. Így örvendeztek azon, hogy
4520 36 | cselekedetemet, s elfakadok sírva. Pirulok Theréz előtt, sőt mindenek
4521 23 | kétfelé édes mosolygással a piskótát, melyet néki én adtam, s
4522 2 | neveztem) az unalomig vitt pityergéseitől alkalmasint megtisztogatva.
4523 74 | előle úgy-é? s nem gondolsz pityergésével - s mikor közelít inkább
4524 5 | eszében, s szája többnyire pityergő formán áll.~Már magam is
4525 90 | ekkor magát előttem az a planum, mely eddig homályosan forgott
4526 2 | mind kivált azért, mert a Poésis fentebb neme, azaz az Epopea
4527 69 | akik azt tudják, hogy a poéták olyan szép álmokat írtak
4528 27 | Most Petrarcha az én kedves poétám; ő mindég velem van. Az
4529 8 | mértéke; - hadd teljen meg poharam már keserűséggel is! Kevés
4530 61 | reménylettem, a legkeserűbb poharat seprőstül hajtsam fel; -
4531 54 | állhatatlanságát, s gyötrésemet, poharát a Léthe vizéből megmeríti,
|