BÁCSMEGYEY MAROSYHOZ
Torna, Júniusnak 27dikén
Alig érkezem ide
Miskolcról, s ímé Kassáról egy staféta egy csomó levelet hoz. A bátyámét ide
zárom; éppen olyan az, amilyet tőle várhattam; megelőzi kívánságomat
tiszteletet érdemlő jóságával. Együtt vettem ezzel a tiédet is, amelyben
írod, hogy a főispány a vármegye részéről téged küld Bécsbe. Ezen
örülök, mert bizonyos vagyok benne, hogy te tökéletesen megfelelsz annak a
reménynek, amelyet felőled vetett; - de bezzeg mit mond a húgom, aki
kedvesét, mátkáját oly nyughatatlanul várja, ha meg fogja hallani, hogy még sok
ideig nem jöhetsz. - Te most olyan pályába lépsz, melynek becsület van célján;
légy szerencsés futásodban. Ha Mancit nem esmértem vólna, eddig megfutottam
vólna felét ennek, s most kinyújthatnám feléd kezemet s megmutathatnám utadat
minden veszedelmeivel. Azalatt a húgom emlékezete könnyebbítsen meg
előtted minden terhet; így térj meg osztán a borostyánnal az én kedves
Klárim karjai közé, ki azt kevély örömmel fogja utánad kiterjeszteni.
|