Part

 1 Vers1|           Várj, várj, nem viszed ezt el; összegyűjtöm~A sok Kónyit,
 2 Vers1|    gátlani.~Nincs itt tekervény; ezt zsinór jegyzette el,~S minden
 3 Vers1|        hozá ki a puszta semmiből~Ezt a tömérdek mindent, s önmagát~
 4 Vers1|         Föl nem lebbentem. S aki ezt illetendi,~A szentet, a
 5 Vers1|    vetette-e mellé önmaga:~Ha ki ezt eltolja, meglátja a valót?~
 6 Vers1|         sikolta - látni." Látni?~Ezt zúgja utána a nyúlt Echo
 7 Vers1|    bitang darut a hurok..."~Mert ezt Horácban így lelé; pedig~
 8 Vers1|           Pert vonz fejére Dayka ezt hogy teszi.~Oh, marhalelkek,
 9 Vers1|      verssé? "Szózatosság."~S mi ezt? A hosszú s a rövid tagok~
10 Vers1|          én is.~"S poeta az ur?" ezt kérdém. "Pásztoraink~Mondják;
11 Vers1|          lett s nőtt s maradt! - ezt zengi Jupiter,~És Jupiterrel
12 Vers1| Pázmánról!" monda "kérlek, halld ezt:" ~     "»Hogy Pázmán magyarúl
13 Tovi |          Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted~     Szánts
14 Tovi |     Németes ízlés~     Lepte meg ezt és azt, s korcsosodásra
15 Tovi |        vétek is, elég hogy szép, ezt gondolja.~Am nézd a piktort,
16 Tovi |          piktort, mint festé itt ezt az angyalt;~Tudom, ezért
17 Tovi |         keblébe visszavonz,~Majd ezt kiáltja, hogyha Virtre áttekint:~
18 Tovi |       nem lát most ékesebbet,~S, ezt mondják isteneim! nem fog
19 Tovi |         És lant zengése mellett; ezt mutatja~Fürtjei között az
20 Tovi |        meg új alkvások. ~S midőn ezt űzöm, mint egykor vele,~
21 Tovi |         fényében, s rám simúlva,~Ezt nyögte az édes lyány: Tiéd!
22 Tovi |           derék vitéz!~     Mind ezt kiabálják. ~Amerre fordúl,