Part

 1 Vers1|       fülemile~Jajjal tölti be. ~Oh vajha akkor~Valamely bokor~
 2 Vers1|        szemmel~Miként pirúl el. ~Oh szép kikelet!~Verd el a
 3 Vers1|   mestert, fejtik leckéid nekem.~Oh, ahelyett, hogy e mélységeket~
 4 Vers1|     fejére Dayka ezt hogy teszi.~Oh, marhalelkek, méltók vonni
 5 Vers1| lángsugárival.~Mint hűltem el, s oh mint levék oda,~Midőn megláttam!
 6 Vers1|    egyszerre nagy tenger leszen:~Oh, akkor elhagy a finnyáskodás!~
 7 Vers1|      piszengve künn marad. ~     Oh csárda, kedvesb énnekem
 8 Vers1|         nékik hinni nem merek."~"Oh szép! igen szép!" "Úgy Szatmár
 9 Vers1|  közöttünk lett, nőtt és maradt?~Oh! írd könyvedbe, s mondd
10 Tovi |         erkölcs! s te mételyünk, oh átkozott Aesthézis!~ ~
11 Tovi |        nem volt még nagyobb,~És, oh, mikor lesz annyi! mint
12 Tovi |         te!~Tudok én igen jól! - Oh, kegyetlen istenek,~De miért
13 Tovi |       vérengző csatában. ~Szebb, oh szebb! a nép véneinek sorában~
14 Tovi |          űl.~Ismerd ki a leckén, oh te, kit tovább~Nem hánynak
15 Tovi |        fényt a gondolat nekünk. ~Oh boldog, akinek már fölkele~
16 Tovi |                S a bölcs szabad?~Oh az! ha néki csendes éjszakát~
17 Tovi |          Bandijáért.~Küzdünk; de oh, ki küzdjön Ámor ellen?~
18 Tovi |        rám, titkon-kedveltjére. ~Oh nap, derűlj ki, s kedvezz
19 Tovi |          tészen, mint vagyunk" -~Oh valld meg azt: neheztelése
20 Tovi |          Mint engemet készűltek: oh bizonnyal~Mondom neked,