Part

 1 Vers1|  bánthattalak én meg úgy, barátom,~Hogy te engemet ezzel a csömörlést~
 2 Vers1|        darabbal.~Ah, nem láttad-e, hogy szegény Kazinczyd~Elvesz
 3 Vers1|      nélkűl dűlök el~A semmiségbe: hogy ha nem csap, hasztalan~S
 4 Vers1|       éleszti,~S újult színre kél,~Hogy elmúlt a tél. ~Még a madarkák~
 5 Vers1|       leckéid nekem.~Oh, ahelyett, hogy e mélységeket~Előttem felnyitnád,
 6 Vers1|          költ~A hierophanta ellen, hogy nagy reményit~Ravasz sikamlatokkal
 7 Vers1|                 BERZSENYIHEZ ~     Hogy jambusimra gáncs fog szállani,~
 8 Vers1|         Pert vonz fejére Dayka ezt hogy teszi.~Oh, marhalelkek,
 9 Vers1|            Úgy ejti kurta tagjait, hogy ők~Utól ne álljanak, s ha
10 Vers1|            gondjait,~És mégis oly, hogy tapsolást remélhet,~Ha ihletéssel
11 Vers1|        kecsekhez szoktatott fülét,~Hogy értse nyelvünk szózatosb
12 Vers1|       csizmába bújni kényszeríték,~Hogy cincogásaik mellett a Homer~
13 Vers1|    szállítá le Bessenyei;~Azért-e, hogy négy eggyezőt keresni~Kifárada
14 Vers1|             Midőn megláttam! Inte, hogy követném,~S követtem őtet.
15 Vers1|       barna vad szemöldökével~Int, hogy szakadjanak. Szakadnak ők,~
16 Vers1|      négyet példaképpen?..."~"Mit? hogy?" "Hisz azt magyarnak...
17 Vers1|         kullog, azt súgá tanácsúl,~Hogy a legénykének vetnék csapot.~
18 Vers1|       kötődöl! S azt hiszed talán,~Hogy én nem értem, hogy magasztalásaid,~
19 Vers1|          talán,~Hogy én nem értem, hogy magasztalásaid,~Melyekkel
20 Vers1|      vesződni vélek, a gubókkal,~S hogy annál gyilkosabb légyen
21 Vers1|        kérlek, halld ezt:" ~     "»Hogy Pázmán magyarúl alkalmasint
22 Vers1|            fő díszünknek.«" ~     "Hogy téged a gonosz..." mondám
23 Vers1|         ajtóm, s a cseléd jelenti,~Hogy Pipszem érkezik; nem lél
24 Vers1|         amidőn az álom ágyba csal,~Hogy téged a kettős hegy bérceitől~
25 Vers1|   Horányink~Tisztelve fog nevezni, hogy hazánk~Nyelvét, mint annak
26 Vers1|   Recenseálni Hőgyész, s elbeszéli~Hogy itt s ott, és emitt s amott,
27 Tovi |       vezérl.~És te kevélykedel-e, hogy az eltévedtet az egy és~     
28 Tovi |     bépiszkolja;~Ha vétek is, elég hogy szép, ezt gondolja.~Am nézd
29 Tovi |            akkor minden azt hitte, hogy szép a jó;~Most megforditák,
30 Tovi |     Irígyli boldogságunk,~Irígyli, hogy ő nem vízlakos:~Csudálja
31 Tovi |   Bájzengzetet;~Csudálja Tellus,~S hogy mi vagyunk, mi,~Őnéki legfőbb
32 Tovi |      fürtjei közűl a borostyánt,~S hogy csendesen feküdjem árnya
33 Tovi |         akit felavatának, és érti,~Hogy nincs tulajdon köcsök hiján,
34 Tovi |            Hetvenes~Izromba látta, hogy kalongya-rendeit~Ceres kirakta
35 Tovi |     kirakta holdjain, és annyiszor~Hogy Bacchus új bort szűretett
36 Tovi |         kezeddel egy dió-~Fiatalt, hogy árnyék fedje csendes boltomat.~
37 Tovi |        isten! verd el a homályt,~S hogy bírja fényed, illesd meg
38 Tovi |           vallom, amit új religióm~Hogy higgyek, valljak, nékem
39 Tovi | vasfogókkal,~Állíts a tűzmáglyára, hogy megint~Nyájamhoz vonhass,
40 Tovi |            örvend;~Fénybe öltözik, hogy csalhasson, különben~Sötét
41 Tovi |        dandárja küzd.~Csudáljam-e, hogy most ez, majd amaz győz? ~
42 Tovi |           rábukkan Szvat-Nikola.~S hogy annak a másiknak véljem
43 Tovi |          lelkem most azt gyanítja,~Hogy a fehér, kit híven tisztelek,~
44 Tovi |             való, bár nem mosolyg,~Hogy népünk rabnép s nem szabad;
45 Tovi |        népünk rabnép s nem szabad; hogy azt~Fekvése, példa, vére,
46 Tovi |         szabadság!~Vagy-e te? vagy hogy vagy, csak úntalan~Vágyásunk
47 Tovi |      Erővel megkapott és azt hiszi~Hogy már ölébe zárt s ottan maradsz,~
48 Tovi |     szeretne hajtani,~S vak látni, hogy te nem tűrsz semmi igát.~
49 Tovi |          utánad karjait,~Nem érti, hogy te tőle messze nem vagy,~
50 Tovi |      kénytelenségét széllyeltöröd,~Hogy amit a szent végezés szabadnak~
51 Tovi |         Döntötte el inség közzé; s hogy teréhjét~Bírja és fölkeljen,
52 Tovi |          néki erőt.~Azt higgyük-e, hogy őtet megvetetted,~Örökre
53 Tovi |            S badar beszédén látni, hogy sokat~Forgatta Platót. Engem
54 Tovi |    jargonát,~A másik, látván, néha hogy mosolygok,~Fülem cimpáját
55 Tovi |          titkon megragadja,~S int, hogy tekintsem a filozófus~Palást
56 Tovi |             s azt kezdém gyanítni,~Hogy ím ez intést a kaján sugallja, -~
57 Tovi |       magyart,~S vicsorga dühében, hogy a két~     Testvérhad érte
58 Tovi |    maszlagon~Hízlalta pribégjeivé, hogy ők~     Verdessék, ami még
59 Tovi |       tűröm, ha nagy érzeti vélem, hogy ő nagy:~     Nem tudtam
60 Tovi |       bukott s arcát bevarazta; de hogy lásd,~     Hogy lovag ő
61 Tovi |      bevarazta; de hogy lásd,~     Hogy lovag ő is volt, - íme keféli
62 Tovi |          ki, s kedvezz a buzgónak,~Hogy ájtatosságát elvégezhesse;~
63 Tovi |        nehéz, ha nem érzeti vélem, hogy az volt,~     S a könnyű,
64 Tovi |    korcsosítod el;~Ha vádra kelne, hogy sok útazásid~Hideggé tették
65 Tovi |      vágysz; - ha tán~Azt mondaná, hogy "a lófuttatás is~Csak anglomaniád
66 Tovi |         tanácsa bölcs; csak az baj hogy - nagyon! ~     De véget
67 Tovi |          ló, mint amúgy?~Nézhedt-e hogy cselédid azt szelik,~Vágják,
68 Tovi |        jutalmat.~Örvend a lópecér, hogy copfja nincs,~De bölcsen
69 Tovi |         itt az üdv!~Amaz, viszont, hogy hátra kell haladni,~Előre
70 Tovi |           kell haladni,~Előre nem; hogy menni kell, de csak~Mint
71 Tovi |          hosszúra nyúlt szakállal,~Hogy Ázsiának boldog tája gyújt~
72 Tovi |       nyelvbölcs törvényt hirdete;~Hogy a szokás az úr; tiszteljük
73 Tovi |         hive.~Álmélkodással látta, hogy tilalmát~A tiszteletlen
74 Tovi |         láttam a zavart, s láttam, hogy az~Rendén vagyon; úgy volt
75 Tovi |    Neheztelése. S azt csudáljuk-e,~Hogy sánta kullog a sereg megett?~