Part

 1 Vers1|         én meg úgy, barátom,~Hogy te engemet ezzel a csömörlést~
 2 Vers1|    Elhintette tüzes csókjaival, s Te, mond -~     Serdülj, s
 3 Vers1|       fogja látni.~"Csudálatos! s te nem vetéd-e fel?"~Én-e?
 4 Vers1|         Melléből egy hű szózat, - Te fogod~A legszentebbet megkísérteni?"~
 5 Vers1|          ellen nem kél pártosan:~"Te, szerelem! eleget epedek;
 6 Vers1|         honom nagy díszei:~Kisem, te Berzsenyim, s Rózának boldog
 7 Vers1|       egykor majd ti is!~S mint a te fényed vet homályt Bugacnak~
 8 Vers1|           szózatosb dalát,~Mely a te lantod édes énekit,~És amit
 9 Vers1| Venusiumának szózatos hattyúja,~A te éneklőddel megmérközni fél.~
10 Vers1|           vissza, kérdém:~Ki vagy te, szép szűz? Lángoló szemed,~
11 Vers1|      puszta helyre tégedet? ~     Te nem vagy aminek vágysz látszani,~
12 Vers1|         bolondok cifra bábozásai!~Te nappal, éjjel, sárosan,
13 Vers1|   Törvényt és példát adni, de nem te nekem.~S ím áll a roppant
14 Vers1|         tiltva tart.~Haszontalan! te nem levél közöttünk,~S Szemerével,
15 Vers1|      Budai felének jött tanítani.~Te léssz az első, kit később
16 Tovi | csillagom-adta Borist.~Fürmender, te ne légy urficska; te, nagy
17 Tovi |   Fürmender, te ne légy urficska; te, nagy Für-men-der,~     
18 Tovi | Für-men-der,~     Légy Fürmender! te, légy elegánt, elegánt!~ ~
19 Tovi |         POÉTAI SZÓLÁS ~Természet, te vagy a törvény s a mester.~                         
20 Tovi |           lelki valóba vezérl.~És te kevélykedel-e, hogy az eltévedtet
21 Tovi |                            LUKAI ~Te cifra szókkal élsz, s poeta
22 Tovi |           idő! veszett erkölcs! s te mételyünk, oh átkozott Aesthézis!~ ~
23 Tovi |      SZABÓ ~Isten veled, Virt! és te kedves Pyberem!~Gazdám,
24 Tovi |          társam, érdemes Dömém!~S te, akit a végzés hazád határitól~
25 Tovi |           bár ha teste rothad is. Te ásd neki~A véglakást meg,
26 Tovi |            mikor lesz annyi! mint te voltál,~Pankratiasta férfi,
27 Tovi |        csókdossa homlokát.~Horvát te vagy? Ölellek, érdemes,~
28 Tovi |    adattatott.~Pöffedj, begyem, s te nyak, ha nem hajolsz, meredj!~
29 Tovi |     csudál, csudállak én.~El, el, te kócsaggém, vizemnek széliről!~
30 Tovi |     kócsaggém, vizemnek széliről!~Te úszni nem tudsz; bár fehér
31 Tovi |         rak rája. Nem tudsz úszni te!~Tudok én igen jól! - Oh,
32 Tovi |   rejtekembe,~Imádott kedves kép! te tűnsz szemembe,~S ah, gyúladni
33 Tovi |            Ismerd ki a leckén, oh te, kit tovább~Nem hánynak
34 Tovi |        istennő, szabadság!~Vagy-e te? vagy hogy vagy, csak úntalan~
35 Tovi |        hajtani,~S vak látni, hogy te nem tűrsz semmi igát.~Igaz
36 Tovi |           karjait,~Nem érti, hogy te tőle messze nem vagy,~S
37 Tovi |           hű védangyala,~Úgy van! Te a természet hajthatatlan~
38 Tovi |   kérlhetetlenűl.~S a nép, melyet te mentté tenni vágysz,~Amely
39 Tovi |        Karod csatáz, ha boldog-e? te szólj.~Mondhatd szabadnak,
40 Tovi |           elhagytad? Nem, kegyes, te néki~Jelen vagy szűnet nélkül,
41 Tovi |           jó kedvvel vállalkozik.~Te vagy, szent Mindenholjelenvaló,~
42 Tovi |           akinek már fölkele~Ez a te fényed! Nem fogja azt tovább~
43 Tovi |        Egyetlen és szükséges. Nem te ingasz,~Hanem az akarat;
44 Tovi |    egésznek~Szövénye közt hat: de te, szent szabadság,~Szabadon
45 Tovi |          innen!~     Eltűntek! De te nem látod-e rémeiket? ~1818 ~ ~
46 Tovi |          ére itt,~Halljad tovább. Te nemcsak nemzetedre~Vonál
47 Tovi |       copf és fark nem egy. ~     Te nyúgalomban mégy a fényes
48 Tovi |      bánat leble sohajtoz,~S mint te, olasz s lengyel, hévvel