Part

 1 Vers1|    velem. ~Mint bánthattalak én meg úgy, barátom,~Hogy te engemet
 2 Vers1|     Indító csevegéssel öldökölj meg?!~Testét lepje meg a gonosz
 3 Vers1|     öldökölj meg?!~Testét lepje meg a gonosz pokolvar,~A csorgó
 4 Vers1|                  S mézzel tömte meg ajkamat. ~Nőttem, s amit
 5 Vers1|         mit mond?" - az a valót meg fogja látni.~"Csudálatos!
 6 Vers1|      nem én soha; s e viszketeg~Meg nem kísérte még. "Nem értelek.~
 7 Vers1| lépdellés dobbanásai~Szaggatnak meg a kripták boltjaikban.~A
 8 Vers1|         ami akar, én eltolom~És meg fogom - sikolta - látni."
 9 Vers1|       házát s hazát, és szállát meg valát,~S vagyont s hagyjont
10 Vers1|        Nektáros ujjal ő illette meg,~S más húrokat vont zörgő
11 Vers1|         s Szabóval Révai~Nyerék meg azt a kedves éneklőtől,~
12 Vers1|       rajta veszt,~Úgy borzadék meg, s a hőség kivert)~S a fejével
13 Vers1|    köztünk nőtt, köztünk maradt meg."~"S ezek szerint a négy?..." "
14 Vers1|      Rosz író ez a négy? fejtsd meg titkodat!"~"Mindig kötődöl!
15 Vers1|    köztünk nőtt! köztünk maradt meg!" ~* ~     Barátom, egy
16 Vers1|        határ~Mindenben. - Valld meg: mint zengett fülednek~Ez
17 Tovi |              AZ IGAZSÁGKERESŐ ~"Meg nem foghatom azt!" Ez örök
18 Tovi |        Németes ízlés~     Lepte meg ezt és azt, s korcsosodásra
19 Tovi |    borúlva~Kiáltozák.~Nem hajla meg ő!~Mert Nemesis~Veszélyt
20 Tovi |      Lantjával Apoll~Nem illeté meg~Csak egyiket is~S az a kevély
21 Tovi |        fénye,~Háladattal vallja meg.~Fülel a vidék,~S a sziklák
22 Tovi |         Te ásd neki~A véglakást meg, Bence, egyik dombodon,~
23 Tovi |         nyelv törvényeit szabád meg,~Akár az álom bódúlt kórjait,~
24 Tovi |         Kit a hegyekben sújtott meg nyila.~Lesbos nevelte a
25 Tovi |  Melyiké az alma? Ah, ki mondja meg?~Kiben kétségeim bíztos
26 Tovi |       hogy bírja fényed, illesd meg szemem.~Triposodon gyúl
27 Tovi |         Vád, harc, megbánás, új meg új alkvások. ~S midőn ezt
28 Tovi |          a fény levert.~Ám tedd meg a próbát, ha tartja kedved:~
29 Tovi |       Ily tűnődések közt lepett meg álmom,~S lelkem Morpheusnak
30 Tovi |          Amely leginkább nyerte meg kegyed,~Amely miatt a szörnyekkel
31 Tovi |  magadnak,~És semmi esetben azt meg nem szeged.~A lehető tenálad
32 Tovi |  nyihogtak,~Gyapját neki nyírta meg a nyáj,~     S amit nem
33 Tovi |         egymással. ~Jött, ment, meg jött; elsárgúla, elpirúla. -~
34 Tovi |        mint vagyunk" -~Oh valld meg azt: neheztelése méltó,~