Part

1001 Vers1|            egykor, és~     Lelkes nagy fiait; most~          Még csak
1002 Tovi |              Mi védhet engemet, homály fiát,~Ha védelmemre nem kelek
1003 Tovi |            ültess ön kezeddel egy dió-~Fiatalt, hogy árnyék fedje csendes
1004 Vers1|                találtam: ennek nyújtsd figyelmed." ~     "»Az istenek nagy
1005 Vers1|            esik!~Így Szenci-Molnár, és Filiczkije;~Így Zrínyi Miklós bán;
1006 Tovi |                S int, hogy tekintsem a filozófus~Palást alatt a kecskelábakat.~
1007 Vers1|             leszen:~Oh, akkor elhagy a finnyáskodás!~Nem kérdünk akkor Farkast
1008 Tovi |          nyakán elavúlt cifra ruhácska fityeg.~Könnyedén tűröm, ha nagy
1009 Tovi |                 házasúl,~     Bért nem fizet a papnak.~Nem hí senkit
1010 Vers1|           halla; mert Szabó, Gvadányi, Földi~Vendégek voltak szélein;
1011 Tovi |             alá magát.~A martalék, kit földig nyom le súlya,~S epedve
1012 Tovi |            ottan maradsz,~Elhűl, midőn föleszmél, s karja közt~Csak árnyat
1013 Tovi |             Zöld ombolykárpitot~Vonnak fölinkbe.~Zeüs bennünket szerete,~
1014 Tovi |                  Oh boldog, akinek már fölkele~Ez a te fényed! Nem fogja
1015 Tovi |               s hogy teréhjét~Bírja és fölkeljen, nem nyújt néki erőt.~Azt
1016 Tovi |             Morpheusnak édes lotusában~Föllelte nyugtát, mely régen kerűlt,~
1017 Vers1|           kikelet~Üzi a telet,~S zúzos förgetegét,~Bolyongó fellegét,~Lágy
1018 Tovi |             nyájas álma~Hű karjába nem fogad,~S a megifjodott tavasznak~
1019 Tovi |                köd és borongó fellegek~Fogák el tájainkat, amidőn~Egyenként
1020 Vers1|             poéták, balra a prózaisták~Fogának helyt, és íme Diespiter~
1021 Vers1|             rosz; mert másod és negyed~Fogásiban az első tag hamis,~S középben
1022 Vers1|              így jambusom, ha páros öt fogásin~Úgy ejti kurta tagjait,
1023 Vers1|                Dayka a másod és negyed fogásra~Spondát ne végyen. Ők a
1024 Vers1|           nélkül beérkezém,~S szállást fogék a Szürke-ló szügyében.~A
1025 Tovi |                IGAZSÁGKERESŐ ~"Meg nem foghatom azt!" Ez örök szavajárta
1026 Tovi |                 De parlagon áll a szép foglalás.~Rajta átok fekszik: told
1027 Vers1|           Kötözve tartja vért könyvező foglyait. ~     Felfúvalkodva s lármázó
1028 Tovi |              náthás rigmusában~Leckére fogna, mert apró, de szép~Kancáid
1029 Vers1|           Melléből egy hű szózat, - Te fogod~A legszentebbet megkísérteni?"~
1030 Vers1|              érzette magát, s Neked én fogok, úgy mond,~     Törvényt
1031 Vers1|           szökell alá, ~S lágy keblébe fogott, s kisdede homlokát~Elhintette
1032 Vers1|               oltáritól.~Őket setétség fogta el, s vastag homály,~S vakon
1033 Vers1|           nyájaskodás,~S való barátság fogtanak lakást...~Most megvan a
1034 Vers1|             társai már avúlnak;~Avúlni fogtok egykor majd ti is!~S mint
1035 Vers1|                           BOR MELLETT ~Fogy az élet, s nemsokára~     
1036 Tovi |               kitől jön az;~S tanácsod fojtsa el a kétségeket. ~Azt hittem,
1037 Vers1|                Kecskemét ad;~Pincédben follyon Kőrösöd bora,~S sok útas
1038 Vers1|               értse nyelvünk szózatosb folyását,~Nektáros ujjal ő illette
1039 Tovi |                jobbomat. ~S most ezzel folynak, mint egykor vele,~A titkos,
1040 Tovi |                   Verseimet, s hagyjad folyni szabásid után!~Így Futaki.
1041 Vers1|             bolondot.~Kilökjem? Ah! de folytatá beszédét.-~"Magyarnak én
1042 Vers1|           narancsgallyával~Körűlölelve főm szép fürtjeit,~Úgy járom
1043 Vers1|                sírkövét~A bánat ágával foná körűl;~És aki Cídet hozta
1044 Vers1|                  Kelyhem édes nedvibe.~Fonjad azt s mellpántlikádat~     
1045 Tovi |            Mind ezt kiabálják. ~Amerre fordúl, mindenütt~     Rettegik,
1046 Tovi |                S hatalmas jobbom azzal forgatá fel~Az undok tisztelet oltárait.~
1047 Vers1|                vette, nem tudom. Gyors forgatással,~Szaladt el rajta végig,
1048 Vers1|        istenimnek!~     Kelyhem bátran forgatom~Még most, hála istenimnek!~     
1049 Tovi |             beszédén látni, hogy sokat~Forgatta Platót. Engem ízletem~Más
1050 Tovi |            gyermek, mint az eb,~Sültet forgatva a konyha kerekében.~Egy
1051 Tovi |            teremtem a szót,~A régit új formába fűzöm össze...~De nyúgalomban
1052 Tovi |        rokonink.~És mikor a~Hév Sirius~Forralja lakunkat,~S a földet aszalja,~
1053 Vers1|          engemet ott, hol a~     Szirt forrása magasról~          Tajtékozva
1054 Vers1|             beszédet,~S tárgyától mely fortéllyal vonjam el.~"S az úr is a
1055 Vers1|           Antaeussá ha tesz!~Mondám, s főt hajték a Pittor előtt.~A
1056 Tovi |             Hellasnak, római. nagyság,~Francia csín, és német erő, s heve
1057 Tovi |               S a még buktokban is víg franciák közt,~S túl a Pyreneék vad
1058 Tovi |            németté tenni igyekszem,~És franciává, rómaivá, göröggé,~És rontom
1059 Vers1|           kincset gyűjtenek.~Magunktól függünk, s jobbunk mellett a szabad~
1060 Vers1|                méltók vonni igát,~Mert fül helyébe féket kaptatok; -~
1061 Vers1|             bilincsre verve nincsenek,~Füled gyönyörrel s játszva verdesik.~
1062 Vers1|                Valld meg: mint zengett fülednek~Ez a közöttünk lett, nőtt
1063 Tovi |                 Háladattal vallja meg.~Fülel a vidék,~S a sziklák a tetőkön~
1064 Vers1|               föld, s még a poklok is, fülelnek,~Neved csudálás nélkül emlegesse.~
1065 Vers1|          húrokat vont zörgő karvasára.~Fülelt a tér, füleltek a tetők,~
1066 Vers1|               karvasára.~Fülelt a tér, füleltek a tetők,~S Tihanynak játszó
1067 Tovi |           látván, néha hogy mosolygok,~Fülem cimpáját titkon megragadja,~
1068 Vers1|            ligetet~Az elkeseredett~Bús fülemile~Jajjal tölti be. ~Oh vajha
1069 Tovi |            Megnyílt az ég szememnek és fülemnek. ~Storazzi szép ajkán nem
1070 Vers1|            Magasb kecsekhez szoktatott fülét,~Hogy értse nyelvünk szózatosb
1071 Vers1|           füllel, újjal méré hangjait,~Fület-varázsló zengzet, szép iambus.~Nyilván
1072 Vers1|             Horácban így lelé; pedig~Ő füllel, újjal méré hangjait,~Fület-varázsló
1073 Tovi |            Pirúlva rejtenek el,~- Neve fülmile -~Meri bájos zengzeteinket~
1074 Vers1|               véve, mint a tók lakói~A fülmilének csattogása mellett,~Rekedt
1075 Vers1|        kedveltető egyezése.~Vers ami a fülnek, hol tág, hol szoros~Törvény
1076 Tovi |                légy urficska; te, nagy Für-men-der,~     Légy Fürmender! te,
1077 Vers1|       mellpántlikádat~     Hajam barna fürtibe!~Oltogasd szám szomjúságát,~     
1078 Tovi |               S érdemlett párta zöldel fürtjeiken,~S nem lész idő, mely azt
1079 Vers1|  narancsgallyával~Körűlölelve főm szép fürtjeit,~Úgy járom én kobzom lejtéseit,~
1080 Tovi |          megosztva részesek.~Aranyszög fürtök ékesítik az~Egyiknek fenkölt
1081 Vers1|              Tinódink,~Szikszó borától fűlve, dúdola.~Rest és siket vers,
1082 Tovi |         legkedveltebb tanítvány!~Menj! fusd a pályát! Révaink benned
1083 Tovi |              folyni szabásid után!~Így Futaki. És mivel a prózáját szórja,~                         
1084 Vers1|               a szakállas "Régiekről",~Futásnak indúl, s ím - orrára esik!~
1085 Vers1|             Aggott tölgyek alatt görbe futást veszen,~     Amit szirtpatakomnak~          
1086 Tovi |              lyánykája barátné,~     S futja komám-asszonyt s csillagom-adta
1087 Vers1|             előttök a cégér, s remegve~Futnak tovább, s készebbek kinn
1088 Vers1|           köszvényes lábain~Sylvester, futni kezd, s - orrára esik!~Előkerűl
1089 Tovi |               alakját ismerem; remegve~Futok ő aegyptusi istensége előtt,~
1090 Vers1|        kábaságomért.~Többé nem űztem a futót, s magamba~Vonúlva azt kérdém,
1091 Vers1|            éltet élni karja közt.~De ő futotta a vakmerőt, s az éj~Lidérci
1092 Vers1|                 nem értelek;~Szólj!" - fútt, s törlötte gyúladt homlokát.~"
1093 Vers1|                és Homérnak~Virágaikból fűztek koszorút~A föld nagy asszonyának
1094 Tovi |                 nem. ~~~~~~23.~~~~ ~~~~Fűzz virágot homlokomra,~Lányka,
1095 Vers1|                 orrára esik!~Fut Pesti Gábor is, s - orrára esik!~Dúdolja
1096 Vers1|                elhagyott. Hirtelen egy galamb~Lebbent nyögve felém, s
1097 Vers1|     BERZSENYIHEZ ~     Hogy jambusimra gáncs fog szállani,~Előre láttam!
1098 Vers1|          másnak él, magának él."~"S az gáncsol-e, kinek példája véd?"~"Igaz
1099 Vers1|            példája véd?"~"Igaz lehetne gáncsom, bár talán~A vétkes példa
1100 Tovi |                nagy bajnokok.~És, akit Ganymed helyébe Zeüs~Olympusába
1101 Vers1|              Lépésidet nem fogja dudva gátlani.~Nincs itt tekervény; ezt
1102 Tovi |            döfd, rúgd, valahol kapod a gaz latrot! az ilyet~     Ütni,
1103 Vers1|              pantófli alatt nyögő~Vert gazda, vagy piszengve künn marad. ~     
1104 Vers1|               ujját,~Ezzel tégedet aki gazdagított,~Ily istentelen átkozott
1105 Vers1|              szekér~Gubába burkolt bús gazdáit érte~Jön a cseléd. "Egy
1106 Tovi |            Virt! és te kedves Pyberem!~Gazdám, barátom, hű neveltem, hű
1107 Vers1|               Jupiter,~És Jupiterrel a Gellér hegye!«" ~"Bizony szép!
1108 Tovi |                             PÓR GŐG ~A geniális nép! hamuban lakik, izzad
1109 Vers1|              összefűzve két hármával. ~Gerézd övedzi mostan homlokom;~
1110 Tovi |             Kik készek voltak Nínonért gerjedni? ~Kilép a parton. Lelke
1111 Tovi |             Megvan az; a svábnál Győri Giehri leve.~ ~
1112 Tovi |    jaloux-nyiláson,~S sugárival körűle glóriát von. ~1811 ~ ~
1113 Vers1|           kevélykedel.~S melletted egy gödör, mely rejtve tartja~Piros
1114 Vers1|               az,~Aggott tölgyek alatt görbe futást veszen,~     Amit
1115 Vers1|             Dayka-e s Virág?"~Rettenve gördűlt rám ismét szeme,~S elhallgaték. "
1116 Tovi |                 És franciává, rómaivá, göröggé,~És rontom a szép nyelvet,
1117 Vers1|             amit Torquata, s Louison s Goetchen zengtek:~S pártáik elhúllott
1118 Tovi |                                    PÓR GŐG ~A geniális nép! hamuban
1119 Tovi |          felett, ugyan festve vagyon a gomb,~De félrecsúszott a lepel,
1120 Vers1|       csontokat hasgató podagra~Mint a gombolyagot, húzza össze ujját,~Ezzel
1121 Tovi |              azt is látatja,~Amit nagy gonddal eltakart szemérmes patyolatja.~
1122 Vers1|         hasítván,~Csak eggyikének adja gondjait,~És mégis oly, hogy tapsolást
1123 Vers1|           mázsányi súly. ~Az ifjú mély gondok közt tért haza,~A tudni
1124 Tovi |              terólad~Sötétről, fényt a gondolat nekünk. ~Oh boldog, akinek
1125 Vers1|           maszlagára,~Kenőcsöt útál, s gondolatjait~Tisztán s tekervény nélkűl
1126 Tovi |             Közel hozzád, távol tőled,~Gondolatom csak felőled. ~~~~~~10.~~~~ ~~~~
1127 Tovi |                 El, el, a sereggel,~Ne gondolj a sírásokkal,~     Ne pityergésekkel! ~
1128 Tovi |                is, elég hogy szép, ezt gondolja.~Am nézd a piktort, mint
1129 Vers1|                kort~Leginkább ékesíti. Gondolom,~Szatmár ismerni fogja annak
1130 Vers1|            komolyság,~Mely latra tészi gondosan szavát,~S szökellést adni
1131 Vers1|                kiméli híveit,~S csak a gonoszt sújtja és a vakmerőt;~S
1132 Vers1|                botlik.~Sikoltva megy a grádicsnak s lefordúl.~Tolvajnak véli
1133 Vers1|                Tréfálni a gróffal..." "Gro-óf?" "De gróf! s barátiért~
1134 Vers1|             érte botra kél.~Tréfálni a gróffal..." "Gro-óf?" "De gróf!
1135 Vers1|           barmot és a búzás sok szekér~Gubába burkolt bús gazdáit érte~
1136 Vers1|              Pirúlsz vesződni vélek, a gubókkal,~S hogy annál gyilkosabb
1137 Vers1|             Lőrinc után ~     Csikós-, gulyásnép klubbja, rosz vityilló!~
1138 Vers1|                nevetni a durva nép vad gúnyait.~Kis énekem, mely hozzád
1139 Vers1|               üröm..."~S szebb, mint a gunyolt Accius sorai!~Daykának édes
1140 Vers1|         javalva nézne,~S epigrammáidat gúnyolva fogja~Recenseálni Hőgyész,
1141 Vers1|            nőtt az emberemnek;~De mint gyakorlott mester, tetteté.-~"S ím,
1142 Tovi |               volnék hinni kész,~Ámbár gyalázatára van nememnek,~De a való:
1143 Tovi |               nemcsak nemzetedre~Vonál gyalázatot, midőn neki~Az angolt tőd
1144 Tovi |              megzavart lelkem most azt gyanítja,~Hogy a fehér, kit híven
1145 Vers1|               nincs aki elfogassa~     Gyanúba vett levelem,~Nincs aki
1146 Tovi |              Paripáink neki nyihogtak,~Gyapját neki nyírta meg a nyáj,~     
1147 Vers1|      krónikában élnek.~De végre előjön Gyárfás, s rókaprémű~Dókáját ölbe
1148 Tovi |             kalpagának fényt szerez,~S gyémántboglárt rak rája. Nem tudsz úszni
1149 Vers1|              illatozási közt~Szűle egy gyenge leány engemet ott, hol a~     
1150 Tovi |              között élt év orcád neked~Gyengébb redőkkel el kezdé lepetni.~
1151 Tovi |                istensége előtt,~Mint a gyerek fut, amidőn az advent~Estvéjén
1152 Vers1|               fenyő~Deszkázatot, s nem gyéren a tapaszt.~Megfértek egy
1153 Tovi |                de csak~Mint báblován a gyermek, mint az eb,~Sültet forgatva
1154 Tovi |        Testvérhad érte egymást ölé.~Éh gyermekeinket maszlagon~Hízlalta pribégjeivé,
1155 Tovi |           Szompolyogva tértem félre; a gyermeket~Mondám, szabad volt akkor
1156 Vers1|             Tiszánk magyar dalt még ön gyermekétől~Nem halla; mert Szabó, Gvadányi,
1157 Vers1|               ha nem csap, hasztalan~S gyermekhez illő vólt a gyáva rettegés.~
1158 Vers1|               a gubókkal,~S hogy annál gyilkosabb légyen csapásod,~S szándékidat
1159 Tovi |                adja-cseréli lovát.~Egy gyöngéje vagyon: szeret úrnak látszani.
1160 Tovi |            vitéz katonának~     Van ám gyöngy élete!~Csillog villog mindenfelé~     
1161 Vers1|                látszom, és ahol szemem~Gyönyörködése millio tárgyait~A legvarázsb
1162 Vers1|       bilincsre verve nincsenek,~Füled gyönyörrel s játszva verdesik.~így
1163 Tovi |            nagyok, erre tekintett~     György, Erdélye felé, erre sohajta
1164 Tovi |               kínos halállal,~Akármely gyötrelmekkel, megpecsétlem;~S a nyúzott
1165 Vers1|              csuda.~Szűlte volna Eger, Győr, Sopron, Pécs, Buda,~Úgy
1166 Tovi |                hogy most ez, majd amaz győz? ~Ez a hatalmas két ellenkező~
1167 Tovi |                    Íme indúl, s vezeti győzedelemre hadát.~Szól a tárogató,
1168 Tovi |              lágy szívekre~     Terjed győzedelme. ~Megtér tüzes csatáiból,~     
1169 Tovi |               Ki Pythonon nyert fényes gyózedelmet,~S a Vatikánt elhagyta a
1170 Vers1|             hespéri eget szítt e tetők gyümölcse.~Jer, halljad lantom zengzetét.
1171 Tovi |              Hogy Ázsiának boldog tája gyújt~Szép csillagot pályánkra,
1172 Vers1|          Világosb századinkban kincset gyűjtenek.~Magunktól függünk, s jobbunk
1173 Vers1|              képzeled -~Kínjában egybe gyűjti fellegeit,~S eldurcúlt barna
1174 Tovi |                 melyet a pikárdi~Újító gyűjtött, én Manicheus,~Testestül,
1175 Tovi |          illesd meg szemem.~Triposodon gyúl a tömjén, s magas~Boltjaidat
1176 Tovi |                   2.~~~~ ~~~~Keblednek gyúladásiról~Ajkad hallgat, de szemed
1177 Tovi |               te tűnsz szemembe,~S ah, gyúladni érzem régi lángomat. ~Ez
1178 Vers1|             Szólj!" - fútt, s törlötte gyúladt homlokát.~"Mi baj? nem értlek;
1179 Vers1|                vele.~Körűlök elbájolva gyűle fel~Egy dőre pórhad, s minden
1180 Vers1|                        Az istenek nagy gyűlést hirdetének~A Szengellér
1181 Vers1|              gyermeke,~Pápaynk tüzénél gyúlt szívvel szeretted;~S feleid
1182 Tovi |                Hová nagy lelked lángja gyúlva tol,~S nem hallod a pecér
1183 Tovi |                 erre tanít.~Angyalokat gyúr majd sárból a celta Prometheus:~     
1184 Tovi |               kit tovább~Nem hánynak a habok! kitől jön az;~S tanácsod
1185 Tovi |           tudsz; bár fehér tolladdal a~Hadak vezére kalpagának fényt
1186 Tovi |           indúl, s vezeti győzedelemre hadát.~Szól a tárogató, s a síp,
1187 Vers1|             vágy. "Ez kelle!" mondám;~"Hadd jőjön; ő most kétszerest
1188 Vers1|             nagy rakás vers asztalomra hág.~Hol vette, nem tudom. Gyors
1189 Tovi |          Nedves arccal~Egy délceg ifjú hágdos, sírkövedre~Feltenni koszorúját.
1190 Tovi |               S a föld örömére~Zengeni hágy,~Míg a télnek nyájas álma~
1191 Tovi |              Hunyadink nagy lelkét nem hagyánk el,~     S lepattogának
1192 Vers1|          születtél! -~A könyvcsinálást hagyd nekünk, s rohanj~Rengő karokkal
1193 Vers1|         szállát meg valát,~S vagyont s hagyjont nem toldoz együvé.~Az adva,
1194 Tovi |              az ilyet~Nyergébe szedné. Hagyjuk önmagokra;~Elérnek egykor;
1195 Tovi |               a rabság hajlékiból,~S a hagymatermő hon helyett neki~Téj- s
1196 Vers1|                hiába~Nem szoktam súgni hagyni, teljesítém. -~"Engedsz
1197 Tovi |           akkor még szeretni.~Tekintsd hajad, s lásd ím e kecseket;~Mernéd
1198 Vers1|             azt s mellpántlikádat~     Hajam barna fürtibe!~Oltogasd
1199 Tovi |        Arcaikra borúlva~Kiáltozák.~Nem hajla meg ő!~Mert Nemesis~Veszélyt
1200 Tovi |             szívet kíván az igazság, s hajlani mindig~     Készet. Vagy
1201 Tovi |              népemet~Kihoztam a rabság hajlékiból,~S a hagymatermő hon helyett
1202 Vers1|            htel-garni gyanánt van szűk hajlékod. ~     Építgetés, nagy hívság
1203 Tovi |              mint e bájos ének,~Mint e hajlékony, rezgő, lágy beszéd. ~De
1204 Vers1|             amit kelle, s ment vagyok;~Hajló koromban illő megpihennem."~"
1205 Tovi |                     AZ Ő KÉPE ~Midőn a hajnal elveri álmomat,~S a fény
1206 Vers1|           zengett, elfeledteti.~Mi még hajnallunk, s távol a határ!~De nem
1207 Vers1|              egyet billent, de a derek~Hajolni nem tanúlt. - "Humillimus!~
1208 Tovi |              begyem, s te nyak, ha nem hajolsz, meredj!~Hattyúnyakat jól
1209 Vers1|               Titkos szerelmek űzésére hajtá.~Itten lopá el a szerelmesektől~
1210 Tovi |            keres.~Törvény alá szeretne hajtani,~S vak látni, hogy te nem
1211 Vers1|       Antaeussá ha tesz!~Mondám, s főt hajték a Pittor előtt.~A rettenés
1212 Tovi |                Úgy van! Te a természet hajthatatlan~Érc kénytelenségét széllyeltöröd,~
1213 Tovi |             atyáddal mulat együtt. Nem hal el~Neve, bár ha teste rothad
1214 Vers1|              Ilosvai Toldinak bikáját,~Halad, szökik, s ah, most! - orrára
1215 Tovi |            Őnéki legfőbb dísze, fénye,~Háladattal vallja meg.~Fülel a vidék,~
1216 Vers1|               lármázó kiáltozás~Között haladnak vert ösvényeken elébb;~S
1217 Tovi |               viszont, hogy hátra kell haladni,~Előre nem; hogy menni kell,
1218 Tovi |              Ah, Dávid elhal! A kemény halál neki~Fejére mérte már kaszáját.
1219 Vers1|          leányi tűkkel kergeték~Boszús halálig a tolvajt, s kezében~A szózatos
1220 Tovi |                 ha kell, bármely kínos halállal,~Akármely gyötrelmekkel,
1221 Vers1|               nagy békéltetőt~Hermione hálásan tiszteli. ~     Nyert a
1222 Vers1|         kecsekkel,~S magyar lelkeikben halhatatlanok:~És, aki testvérének sírkövét~
1223 Vers1|              reszkető fia~Nem lát, nem hall; tanítják, s ő hiszi.~Homér
1224 Vers1|            dalt még ön gyermekétől~Nem halla; mert Szabó, Gvadányi, Földi~
1225 Vers1|                         Vad zajgásiban hallanom ~Engedtek kegyesen szent
1226 Tovi |           kaján-e?~Nem értem; s ekként hallatá szavát:~- Lantjáról olykor
1227 Tovi |                boltján végig hurcol,~S hallatja vélem cifra jargonát,~A
1228 Vers1|             Pázmánról!" monda "kérlek, halld ezt:" ~     "»Hogy Pázmán
1229 Vers1|               Barátim vállat vontak, s hallgatának.~S arany korom használtalan
1230 Tovi |               béke boldogít. ~     Még hallik olykor egy-két kullogó~Neheztelése.
1231 Vers1|         megkísérteni?"~Nem érti ő, nem hallja a szózatot.~"E leplet -
1232 Tovi |               lángja gyúlva tol,~S nem hallod a pecér szidalmait. ~     
1233 Vers1|            elhatott,~Külföldnek éneke. Hallottam a~Quirina, s a szép Maeonis
1234 Tovi |                 Szökdelve jártam a rom halmain,~S hol a pataknál lengenyék
1235 Tovi |             midőn szeméről a veszélyes hályog~Lehull, magát elundorodva
1236 Vers1|           Lépvesszőket hányhatok,~Bort hamar, bort! Múlásának,~     Ha
1237 Tovi |               PÓR GŐG ~A geniális nép! hamuban lakik, izzad az űlőn,~     
1238 Tovi |       megavúlttá válhat; az újért~     Hamvamat a maradék áldani fogja,
1239 Vers1|              óhajtozom?~Ám végy ki egy hangat a lant zengzetéből,~Az ég
1240 Vers1|              Egy dőre pórhad, s minden hangicsálást~Zengésnek véve, mint a tók
1241 Vers1|            kedv szesszenései~S játékos hangja, mely simongva karcol~Kedvesb
1242 Tovi |           Dallott, s elfogva alakján s hangjain,~Megnyílt az ég szememnek
1243 Vers1|             pedig~Ő füllel, újjal méré hangjait,~Fület-varázsló zengzet,
1244 Vers1|               Energumenusom~Képétől és hangjától. Jaj szegény~Bordáimnak,
1245 Tovi |                  Lantjáról olykor édes hangokat~Szedett ki, s összefonta
1246 Vers1|            isten~Tilalma! mond rendítő hangon a pap.~E gyönge közfal nem
1247 Tovi |               Elnyúltam a part bársony hantjain;~Dallott, s elfogva alakján
1248 Vers1|               szín, nincsen a valóság!~Hány cabinétet látni most, hová~
1249 Vers1|           szárnyának~     Lépvesszőket hányhatok,~Bort hamar, bort! Múlásának,~     
1250 Tovi |          leckén, oh te, kit tovább~Nem hánynak a habok! kitől jön az;~S
1251 Tovi |              ellenzi művedet,~Tömlöcre hányod kérlhetetlenűl.~S a nép,
1252 Tovi |           kiáltom, s csókomat~A képnek hányom részegűlt hevembe.~Így szólott,
1253 Vers1|             Lidérci közt eltűne, - nem haraggal,~De mint ki később újra
1254 Tovi |             nagy ragyogásunk!~De végre haragja,~S az isteni boszú~Határt
1255 Tovi |            trombita, s a hős~     Néma haragjában most maga léptet elő.~Jobbja
1256 Tovi |                boldog suttogások,~Vád, harc, megbánás, új meg új alkvások. ~
1257 Vers1|               keltek,~S visszálkodásuk harca véget ért.~S most a magyar
1258 Tovi |              vitára.~Ki nyugtot óhajt, harcra kél. Kivívánk~A szép tusát
1259 Tovi |               felét! Himfy: Ím!~Dayka: Harmadikat még!~Himfy: Lángol az is!~
1260 Vers1|              Két négyét összefűzve két hármával. ~Gerézd övedzi mostan homlokom;~
1261 Vers1|              középben a vers ketté nem hasad;~S így Dayka ügyetlen s
1262 Vers1|              büdös rüh;~És a csontokat hasgató podagra~Mint a gombolyagot,
1263 Vers1|                A sort középben kétfelé hasítván,~Csak eggyikének adja gondjait,~
1264 Tovi |               a hatás ad fényt nekünk.~Hasonlatos vagy a naphoz: maga~Sötét
1265 Tovi |           legapróbb szegnek, tudja, mi haszna vagyon.~Krajnai vásárokra
1266 Vers1|               tudhatok,~És amit tudnom használ. S ő jutalmúl~Megtért, s
1267 Vers1|             hallgatának.~S arany korom használtalan repűlt el,~S büntetve voltam
1268 Vers1|              Hőgyész Máté tiltva tart.~Haszontalan! te nem levél közöttünk,~
1269 Vers1|          semmiségbe: hogy ha nem csap, hasztalan~S gyermekhez illő vólt a
1270 Tovi |          rám-omlás alatt erősbnek~Lelé hatalmánál, most már agyamra~Tevé ki
1271 Tovi |           tűrte szerencsénk!~Nem tűrte hatalmunk!~Nem nagy ragyogásunk!~De
1272 Vers1|           elrepűl;~Érzem, messze nincs határa,~     S majd komor telére
1273 Tovi |              ha találtok-e mást Európa határin,~Mely szent lantotokat ily
1274 Tovi |                te, akit a végzés hazád határitól~És tőlem oly nagy messze,
1275 Tovi |             haragja,~S az isteni boszú~Határt találtak,~S Batrachosnak
1276 Tovi |            átvilágít.~Hatsz, és csak a hatás ad fényt nekünk.~Hasonlatos
1277 Tovi |      óhajtásoknak, azért erőtlen.~Ez a hatásra intéztetik, s egésznek~Szövénye
1278 Vers1|             Úgy érti mesterétől, - s a hatos szép.~Murány rotyog, totyog,
1279 Vers1|             tanítják, s ő hiszi.~Homér hatosban zengi hőseit,~Úgy érti mesterétől, -
1280 Tovi |               üdv!~Amaz, viszont, hogy hátra kell haladni,~Előre nem;
1281 Tovi |               nem vagyok lúd többé, én hattyú vagyok,~Mert úszni láb és
1282 Tovi |               S szépzengzetű lantot, s hattyúi dalt.~Kivette fürtjei közűl
1283 Vers1|           Somogy~Venusiumának szózatos hattyúja,~A te éneklőddel megmérközni
1284 Tovi |                ha nem hajolsz, meredj!~Hattyúnyakat jól játszol: aki lát csudál.~
1285 Vers1|                óta,~Mind addig, amidőn havát az ősz~Fejemre még nem kezdte
1286 Vers1|                Csáté vala a fedél, s a ház falát~Megholt barátjaiknak
1287 Tovi |                Hideggé tették szívedet hazádhoz,~És amit a Canningek ködhonában,~
1288 Vers1|            majd "Psychéd" neked~S amit hazádnak szent szerelme zeng. ~     
1289 Tovi |           boltomat.~Így akit a balsors hazájából kicsal,~És akit a jó szent
1290 Tovi |                örömöket toldja.~Dücsős hazámnak hív fia! nem egyenlő bájt~
1291 Vers1|                óta az órát, mely engem hazánknak~Legérdemesb és legdicsőbb
1292 Tovi |           apellátája ~Ha kedve tartja, házasúl,~     Bért nem fizet a papnak.~
1293 Vers1|           vissza a többiben:~S házát s hazát, és szállát meg valát,~S
1294 Vers1|              adja vissza a többiben:~S házát s hazát, és szállát meg
1295 Vers1|             feloldja a néma nyelvet,~S hazudni, s hizelkedni megtanít.~
1296 Tovi |         lángolónak! ~Ki jő? - Cselédje Hébém visszahozza.~Keresztet vont
1297 Vers1|              csal,~Hogy téged a kettős hegy bérceitől~Hőgyészi Hőgyész
1298 Vers1|                közt nem táncolá.~Hol a Hegyalja látni örűl magát~A sullogó
1299 Tovi |                tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés:~     Íz, csín, tűz
1300 Vers1|                 És Jupiterrel a Gellér hegye!«" ~"Bizony szép! mondhatom;
1301 Tovi |             Cselébe voná, megbuktatá. ~Hegyeink aranyát, ugarinknak~Gazdag
1302 Tovi |               párdúc leplegével,~Kit a hegyekben sújtott meg nyila.~Lesbos
1303 Vers1|                hirdetének~A Szengellér hegyén, s Árpád királyunk~A nemzet
1304 Vers1|             Isterével egyesíteni.~De a Hellenis a rekedt koboz~Nyivását
1305 Tovi |               anya, bús feleség.~Ah! a hely nem az ami vala! ők eltűntenek
1306 Vers1|            amott, s tömérdek~Más s más helyekben vétkeket követtél;~Mert (
1307 Vers1|                ami ott, a titkok szent helyén,~Őnéki látni engedtetett,
1308 Vers1|              Pirult a büszke Pieris, s helyére~Nyomván a hulló pártát,
1309 Tovi |        hajlékiból,~S a hagymatermő hon helyett neki~Téj- s méz- s bor-folyta
1310 Vers1|           beszéld el,~Ki tett e puszta helyre tégedet? ~     Te nem vagy
1311 Vers1|              tiszteli,~Az átkot-vonszó helytől futva fut,~S a farsanglás
1312 Vers1|               Mint Antaeuscht kapá fel Herculesch,~Úgy kap karom fel messzére
1313 Vers1|              hangzások ejtésére kínzá.~Hermesnek békebotját Ráday~Nyújtotta
1314 Vers1|       Dicsekszik, és a nagy békéltetőt~Hermione hálásan tiszteli. ~     
1315 Tovi |               S nem lész idő, mely azt hervadni hagyja. ~     Híveim sorában
1316 Vers1|             múvelés belföldivé tevé,~S hespéri eget szítt e tetők gyümölcse.~
1317 Tovi |             csín, és német erő, s heve Hesperiának,~És lengyel lágyság! titeket
1318 Tovi |         Rómában és Athenben s a nagyúr~Hét tornyu városában, megszerettél,~
1319 Vers1|       Arany-sast,~Nem a Vadembert és a Hét-electort;~Jobb numero miatt nem zaklatgatjuk,~
1320 Tovi |             Fejére mérte már kaszáját. Hetvenes~Izromba látta, hogy kalongya-rendeit~
1321 Tovi |          Francia csín, és német erő, s heve Hesperiának,~És lengyel
1322 Tovi |                képnek hányom részegűlt hevembe.~Így szólott, így járt,
1323 Tovi |               nem békére vontam,~Hanem hevesb és még makacsb vitára.~Ki
1324 Vers1|        veszettség;~De akinek szent tűz hevíti keblét,~S Hellasnak istenségit
1325 Tovi |              mint te, olasz s lengyel, hévvel nyögdelli szerelmét. -~Hull
1326 Tovi |                nem fizet a papnak.~Nem hí senkit bizonyságúl,~     
1327 Tovi |                dísz, mint külön állva, hiba.~Úgy kell ami nehéz, ha
1328 Vers1|             kap, aki másnak éle már.~S hidd, aki másnak él, magának
1329 Tovi |                HOMÉR ~"Kell" mond Kant hidegen, s "tedd, mert kell" - A
1330 Tovi |               kelne, hogy sok útazásid~Hideggé tették szívedet hazádhoz,~
1331 Tovi |          vallom, amit új religióm~Hogy higgyek, valljak, nékem is parancsol;~
1332 Tovi |               nem nyújt néki erőt.~Azt higgyük-e, hogy őtet megvetetted,~
1333 Tovi |           éneked, s poeta nem vagy:~Mi híjad? Értem én: poeta nem vagy!~ ~
1334 Tovi |             Hogy nincs tulajdon köcsök hiján, midőn a szép~Ifjak s leányok
1335 Tovi |              olvasó!~És ahol maszlagot hint ez, ne mulass, óh!~A rossz
1336 Tovi |               S az a kevély madár,~Kit hintajába fog~Anadyomene,~Néma mint
1337 Vers1|             ősz~Fejemre még nem kezdte hinteni,~E viszketeg gond kínzott
1338 Vers1|            szép keblébe,~S csókjaiddal hintsd el félelmesen! ~1809-1811 ~--~
1339 Vers1|                Az istenek nagy gyűlést hirdetének~A Szengellér hegyén, s Árpád
1340 Vers1|                 Így szólván elhagyott. Hirtelen egy galamb~Lebbent nyögve
1341 Tovi |               dicső vezér és nagy nevű historikus,~Bencém, atyáddal mulat
1342 Vers1|                  Mindig kötődöl! S azt hiszed talán,~Hogy én nem értem,
1343 Vers1|             parancsol, amit kíván, azt hiszik.~Barmokká lesznek, s rettegvén
1344 Tovi |        Testestül, lelkestül Manicheus,~Hitem, ha kell, bármely kínos
1345 Tovi |                a Tritonok~S a Nereidek~Hiv rokonink.~És mikor a~Hév
1346 Vers1|            Sylvesterünket fényesb útra hívá.~Magasb kecsekhez szoktatott
1347 Tovi |            tortyadt bölcsnek senki nem hive.~Álmélkodással látta, hogy
1348 Tovi |              az mindenütt,~Míg a nyelv hívei, írók s olvasók,~Egymást
1349 Tovi |             azt hervadni hagyja. ~     Híveim sorában nem volt még nagyobb,~
1350 Tovi |           pogánynak.~Esküdt, s mi jók, hivénk szavát;~S ő a hivőket, bizakodókat,~     
1351 Tovi |              jók, hivénk szavát;~S ő a hivőket, bizakodókat,~     Cselébe
1352 Vers1|        hajlékod. ~     Építgetés, nagy hívság van tebenned!~Hazánk most
1353 Vers1|             néma nyelvet,~S hazudni, s hizelkedni megtanít.~Nem tudtam eddig:
1354 Vers1|             nyújt bájt, s a holt igébe~Hizelkedő zengéssel éltet önt;~S a
1355 Tovi |                gyermekeinket maszlagon~Hízlalta pribégjeivé, hogy ők~     
1356 Tovi |                kergeti robotára~     A hízott tiszttartó. ~Prókátor függ
1357 Vers1|      megdicsőjtett engem,~S én őtet és hölgyét örökre zengem. ~1809 ~ ~
1358 Tovi |               farkokat~Elcsapkodtatván hóhérló kezekkel.~S szebb kecskefarkkal
1359 Tovi |         kalongya-rendeit~Ceres kirakta holdjain, és annyiszor~Hogy Bacchus
1360 Vers1|               szerint, nyújt bájt, s a holt igébe~Hizelkedő zengéssel
1361 Vers1|             Lobbant lángom elől kertje homályiba,~     S ott, a csintalan!
1362 Vers1|          Daykának édes zengzetű dala:~"Homályos bánat dúlja lelkemet;~Talán
1363 Vers1|             Hogy cincogásaik mellett a Homer~S a sánta Musa táncát lejtegetvén,~
1364 Vers1|              vétek, hogyha Virgilben s Homerban~Négy sponda lép négy dactylus
1365 Tovi |          semmit nem irígyeltek? Nyelve Homernak~S Virgilnek, ha találtok-e
1366 Vers1|            Virgil s Horác Pindarnak és Homérnak~Virágaikból fűztek koszorút~
1367 Vers1|                A föld nagy asszonyának homlokára.~Csak a butát rettenti,
1368 Vers1|        hármával. ~Gerézd övedzi mostan homlokom;~Ott, hol Tokaj nyújt nektárt
1369 Tovi |               23.~~~~ ~~~~Fűzz virágot homlokomra,~Lányka, míg tart a tavasz;~
1370 Tovi |            hajlékiból,~S a hagymatermő hon helyett neki~Téj- s méz-
1371 Vers1|                S nyomtat Landerer amit hónaponkint;~S majd ha összeszedem,
1372 Tovi |            pirúlva költözött egy újabb honba;~S igy súgja nékem kétes
1373 Vers1|           messzére a neked~S nekem nem honni föld al-gondjaitól.~Szólj
1374 Vers1|         vissza- s vissza-fordultával: ~Honnom Ausonia narancsgallyával~
1375 Vers1|       jelenéseim,~Már-már zengi dalom; honnomat egykor, és~     Lelkes nagy
1376 Tovi |              szózattal mennydörgeni;~A hont, az elnyomottat, védeni,~
1377 Vers1|            Maeonis dalával;~S Virgil s Horác Pindarnak és Homérnak~Virágaikból
1378 Vers1|             darut a hurok..."~Mert ezt Horácban így lelé; pedig~Ő füllel,
1379 Tovi |             megifjodott tavasznak~Szép Hórái gyönge kézzel~Életre nem
1380 Vers1|              léssz az első, kit később Horányink~Tisztelve fog nevezni, hogy
1381 Vers1|               szárnyalásu.~S e versnem hordja Zrínyinek nevét. ~     A
1382 Vers1|               fel,~Bár álnokúl e címet hordozod.~Négy megkopott fal, roskadásnak
1383 Tovi |         üstökén, s csókdossa homlokát.~Horvát te vagy? Ölellek, érdemes,~
1384 Vers1|            hiszi.~Homér hatosban zengi hőseit,~Úgy érti mesterétől, -
1385 Vers1|              kergeti. ~Amit szemem lát~Hosszas bánatját~Szeleknek ereszti,~
1386 Vers1|            szotyog szép.~Két kurta egy hosszat ád. Tehát, csak értsd:~"
1387 Vers1|              rövid~Ütést adott emennek hosszújára;~És amidőn ez megszökött,
1388 Vers1|            mesterének egy szava~Miként hozá ki a puszta semmiből~Ezt
1389 Vers1|               foná körűl;~És aki Cídet hozta tájainkra,~És Ányos, eggyütt
1390 Vers1|             Mely hosszú útjoknak végét hozza fel. ~     De bezzeg, amidőn
1391 Tovi |            elfoszló ködöt.~Sanyar vagy hozzá, és igaz. Neki~Magad nem
1392 Tovi |      lélektelen író?~     Azt hozzád s hozzám nem köti semmi kötél.~Csipd,
1393 Vers1|            kulcsot nem lelő legényt,~S htel-garni gyanánt van szűk hajlékod. ~     
1394 Vers1|           aegis-csörtetőnek,~Nem egyik huga a Delphi szent urának,~Nem
1395 Tovi |                   S veled szerelmesem,~Húgom, bátyám, sógorom, komám, -~     
1396 Tovi |          Prédát találhat, mely cselébe hulljon.~S e kettő verseng s harcol
1397 Vers1|            Pieris, s helyére~Nyomván a hulló pártát, títeket~Szólíta
1398 Tovi |            alól.~A másik barna selymet hullogat~Parosi márvány-vállain alá;~
1399 Vers1|             fazék,~Mely még is bűzöl a hullott pacaltól,~Nagy számban nem
1400 Tovi |                ránk.~A békanép~Rakásra hullt el.~Nem volt segéd! -~Nem
1401 Vers1|             Eosnak lángsugárival.~Mint hűltem el, s oh mint levék oda,~
1402 Vers1|           derek~Hajolni nem tanúlt. - "Humillimus!~S szabad tudakolni érdemes
1403 Tovi |            üstöke borzas,~     S ah, a huncfutka s cafli becsébe veszett.~
1404 Tovi |             Zöngése elől az, akire nem hunyorgottak.~De nem fut akit felavatának,
1405 Tovi |              Empyreumnak boltján végig hurcol,~S hallatja vélem cifra
1406 Vers1|          sötétebb századinkban orrokon~Hurcolták a vak népet, mellyel ők~
1407 Vers1|                 A Zrínyi kobza két pár húrjait~Egy párra szállítá le Bessenyei;~
1408 Vers1|         nyulakat, avagy bitang darut a hurok..."~Mert ezt Horácban így
1409 Vers1|             ujjal ő illette meg,~S más húrokat vont zörgő karvasára.~Fülelt
1410 Tovi |            polgára!~Hazád isméri szent hűségedet,~S tölgyággal koszorúzza
1411 Vers1|            podagra~Mint a gombolyagot, húzza össze ujját,~Ezzel tégedet
1412 Vers1|           Fület-varázsló zengzet, szép iambus.~Nyilván ez is szép jambus
1413 Vers1|                      Zengd majd lantom idegjein. ~Így szólván elhagyott.
1414 Vers1|             rontót látál, vad kora, jó ideig.~A művész érzette magát,
1415 Tovi |               és Birsi s Molnár; s egy időben~Rájnis s Baróti: két nagy
1416 Vers1|                szokta;~Ne kényszeríts, időn s ürön keresztűl,~Addig
1417 Tovi |             köcsök hiján, midőn a szép~Ifjak s leányok tánca közt ruzsábúl
1418 Tovi |                                        Igazgasd~     Verseimet, s hagyjad
1419 Tovi |            tehetek.~Hű szívet kíván az igazság, s hajlani mindig~     Készet.
1420 Tovi |                                     AZ IGAZSÁGKERESŐ ~"Meg nem foghatom azt!"
1421 Vers1|          szerint, nyújt bájt, s a holt igébe~Hizelkedő zengéssel éltet
1422 Vers1|              keccsel teljes lépteit,~S ígézi a szála torlott rendeit~
1423 Tovi |           költözött egy újabb honba;~S igy súgja nékem kétes oktatásit.~
1424 Tovi |                a magyart németté tenni igyekszem,~És franciává, rómaivá,
1425 Vers1|             énnékem a legelső~Sonettet ihlé nyelvünkön, Somogy~Venusiumának
1426 Vers1|            hogy tapsolást remélhet,~Ha ihletéssel énekeltetik,~És a vezérrend
1427 Tovi |                Citerát adának énnekem. Íjedéssel fut~Zöngése elől az, akire
1428 Vers1|               nevét. ~     A Tiberis s Ilissus szép leánya~Sylvesterünket
1429 Vers1|              TANÍTVÁNY ~Kékellő violák illatozási közt~Szűle egy gyenge leány
1430 Tovi |          homályt,~S hogy bírja fényed, illesd meg szemem.~Triposodon gyúl
1431 Tovi |         szótlanok.~Lantjával Apoll~Nem illeté meg~Csak egyiket is~S az
1432 Vers1|               nem lebbentem. S aki ezt illetendi,~A szentet, a tiltottat,
1433 Vers1|             folyását,~Nektáros ujjal ő illette meg,~S más húrokat vont
1434 Vers1|               s - orrára esik!~Dúdolja Ilosvai Toldinak bikáját,~Halad,
1435 Tovi |           súgja nékem kétes oktatásit.~Ilyenkor őtet nézem a fehér~Istennek,
1436 Tovi |             SZOKATLAN ~Berki szokottat imád. Nekem az kecses, ami szokatlan;~     
1437 Vers1|              teszi a vakmerőt.~Itt áll immár, s borzasztva fogja környűl~
1438 Vers1|            szavára,~Előállanak,~S dalt indítanak. ~Ah, a szép Cenci~Ide jő
1439 Vers1|             engemet ezzel a csömörlést~Indító csevegéssel öldökölj meg?!~
1440 Vers1|             megkopott fal, roskadásnak indúlt~Kürtőd, bogárteknőjű fedeled~
1441 Vers1|           tájainkra,~És Ányos, eggyütt indultak vele.~Körűlök elbájolva
1442 Tovi |                 Verdessék, ami még nem ing. ~S mi nyögénk a vad dölyf
1443 Tovi |          Egyetlen és szükséges. Nem te ingasz,~Hanem az akarat; mert martalékja~
1444 Vers1|               magyarnak... Nem hiszem.~Ingerlesz!" - Csak most értém a bolondot.~
1445 Tovi |             vak természete~Döntötte el inség közzé; s hogy teréhjét~Bírja
1446 Vers1|            levék oda,~Midőn megláttam! Inte, hogy követném,~S követtem
1447 Tovi |            kezdém gyanítni,~Hogy ím ez intést a kaján sugallja, -~Én nem
1448 Tovi |            azért erőtlen.~Ez a hatásra intéztetik, s egésznek~Szövénye közt
1449 Vers1|                Szólj ahogy illik. Anch'io Pittore!"~Elrettenék Energumenusom~
1450 Tovi |              mutatja~Fürtjei között az ionkoszorú.~Melyiké az alma? Ah, ki
1451 Vers1|              lett, nőtt és maradt?~Oh! írd könyvedbe, s mondd el reggelenkint,~
1452 Vers1|                S fel nem vette rongyát irhás zsellérünknek:~Nagy méltán
1453 Tovi |          lágyság! titeket szép nyelvem irígyel.~S ti neki semmit nem irígyeltek?
1454 Tovi |          irígyel.~S ti neki semmit nem irígyeltek? Nyelve Homernak~S Virgilnek,
1455 Tovi |             ugarinknak~Gazdag termésit irígylé,~     És amit táplál a mező.~
1456 Vers1|            nélkül emlegesse.~S mint én irígylem "két rőf pántlikáját"~És
1457 Vers1|              csárdát" Orczytól:~Akként irígylik majd "Psychéd" neked~S amit
1458 Tovi |                                        ÍRÓI ÉRDEM ~Szólj, s ki vagy,
1459 Vers1|               Árpád királyunk~A nemzet íróit mind bémutatta.~Jobbra a
1460 Tovi |                 a nyelvet nem tudod és írsz:~     Szárnyad ugyan nincsen,
1461 Vers1|                dűlök újabb ájúlásba;~S írt nem találok, mely enyhítene. ~     
1462 Vers1|          Elnyúlva lelték más nap őt az Isis~Szent zsámolyánál. Bomlott,
1463 Vers1|          szállani,~Előre láttam! ők az iskola~Törvényeit bátran általszökdösik.~
1464 Vers1|              bátran járja táncát,~S az iskolások feddésit kacagja.~De nem
1465 Tovi |                 és alatta a kormos űl.~Ismerd ki a leckén, oh te, kit
1466 Tovi |               Környűllebeglesz. Én rád ismerek~Ez ál-lepelben is. Szabad
1467 Tovi |             lelkes nagy polgára!~Hazád isméri szent hűségedet,~S tölgyággal
1468 Tovi |               elmondom. - - Ne tovább! ismerlek egészen.~     Nékem üres
1469 Vers1|             ékesíti. Gondolom,~Szatmár ismerni fogja annak becsét,~Kit
1470 Tovi |              ékesebbet,~S, ezt mondják isteneim! nem fog soha.~De parlagon
1471 Tovi |              Quirinus én nem voltam, s isteneink~Nekem nem adtak oly szép
1472 Vers1|             kedvem az!~Hazám, barátom, istenem magam vagyok... ~1786 ~ ~
1473 Vers1|                hol Tokaj nyújt nektárt istenének,~Víg szárnyokon kél a nem-hallott
1474 Tovi |          leszen,~S e hév, e szent csók istenné teszen. ~1811 ~ ~
1475 Vers1|           törvényt ez teszen.~A kellem istennéit engeszteljed:~Nyert, akinek
1476 Vers1|            lantod édes énekit,~És amit istennéje súg Kisünknek,~És Himfy
1477 Tovi |            Ilyenkor őtet nézem a fehér~Istennek, s elnyél a vetett kelepce.~
1478 Tovi |            zengeni: ~"Csudálatos szent istennő, szabadság!~Vagy-e te? vagy
1479 Tovi |              remegve~Futok ő aegyptusi istensége előtt,~Mint a gyerek fut,
1480 Vers1|                lepleztetik."~Pörölj az istenséggel érte - mond~A hierophanta -
1481 Vers1|             hevíti keblét,~S Hellasnak istenségit tiszteli,~Az átkot-vonszó
1482 Vers1|           tégedet aki gazdagított,~Ily istentelen átkozott darabbal.~Ah, nem
1483 Tovi |           atyánk,~Hatalmas urunk,~Nagy istenünk,~S a Tritonok~S a Nereidek~
1484 Vers1|           aholott az Olt siet vizét~Az Isterével egyesíteni.~De a Hellenis
1485 Tovi |                         GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁNHOZ ~(Töredék) ~Szerelme s büszke
1486 Tovi |               árúlok s nyírvizet; édes ital!~
1487 Vers1|                mint elborítá~A szörnyű itélet árja; nem különben~Folyt
1488 Tovi |               amidőn~Egyenként kezdénk itt-ott a menést;~Úgy hitte minden,
1489 Tovi |            szemek~Szikráznak a játékos ív alól.~A másik barna selymet
1490 Vers1|                lant zengzetéből,~Az ég ívéből egy színt ám szakassz ki,~
1491 Vers1|              Pyrrhája népét~Most másod ízben volna elölni kedvök.~A csattogónak
1492 Tovi |                 nem az a ruha! Németes ízlés~     Lepte meg ezt és azt,
1493 Tovi |            Vágják, sütik, mert romlott ízletednek~Úgy tetszik inkább? Vagy
1494 Tovi |           mérte már kaszáját. Hetvenes~Izromba látta, hogy kalongya-rendeit~
1495 Tovi |           geniális nép! hamuban lakik, izzad az űlőn,~     Nyúz, csal,
1496 Tovi |             zengzeteinket~Megszaggatni jajjaival.~De nem marad el~Az istenek~
1497 Vers1|              elkeseredett~Bús fülemile~Jajjal tölti be. ~Oh vajha akkor~
1498 Tovi |              vele,~Kél a nap, s bélő a jaloux-nyiláson,~S sugárival körűle glóriát
1499 Tovi |              jóltevő; szeret~Segélni a jámbor botlón, s tévedésit~Megszánva
1500 Vers1|                 Vesztökre a marhatartó jámboroknak~Ki tett, zsiványok fészke