Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Ferenc Kazinczy
Kazinczy Ferenc összes versei

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)
olbe-szarn | szava-vakon | vakta-zuzos

     Part
2502 Vers1| Gyárfás, s rókaprémű~Dókáját ölbe fogja, s megszalad,~A szem 2503 Vers1| csömörlést~Indító csevegéssel öldökölj meg?!~Testét lepje meg a 2504 Vers1| Vagy engemet van kedved öldökölni?"~"Hogyan?" "Hogyan s hogyan! 2505 Tovi | Testvérhad érte egymást ölé.~Éh gyermekeinket maszlagon~ 2506 Tovi | megkapott és azt hiszi~Hogy már ölébe zárt s ottan maradsz,~Elhűl, 2507 Tovi | homlokát.~Horvát te vagy? Ölellek, érdemes,~Legérdemesb, legkedveltebb 2508 Tovi | fényleni.~Minket sötét bús éj ölelt körül,~Mely semmi felderűlettel 2509 Tovi | bukásnak örvend;~Fénybe öltözik, hogy csalhasson, különben~ 2510 Vers1| Delphi szent urának,~Nem öltözött Cyprisnek bájövébe,~S a 2511 Tovi | bujálkodol, s poeta nem vagy,~Ömölnek rendeid, s poeta nem vagy,~ 2512 Tovi | szabadon megismeri azt, s alája~Önkényen s kedvvel vállalkozik.~ 2513 Vers1| De nem vetette-e mellé önmaga:~Ha ki ezt eltolja, meglátja 2514 Tovi | csörteti;~Kezéről a vas önmagában hull le,~S elzárva börtönében 2515 Vers1| Ezt a tömérdek mindent, s önmagát~Az érthetetlen, a megfoghatatlan~ 2516 Tovi | Nyergébe szedné. Hagyjuk önmagokra;~Elérnek egykor; és mi kár, 2517 Vers1| engedtetett, keblembe~Örűlve öntötte ki - panaszra költ~A hierophanta 2518 Tovi | fény vezérlik:~Ezért test, ördög és a fényes délben~Pusztitó 2519 Tovi | Adni nemesb embert a nagy öregnek elég. ~megj. 1836 ~ ~ 2520 Tovi | A ti áldomástokat és köz örömöket toldja.~Dücsős hazámnak 2521 Tovi | megzendűl~Esteli dalunk,~S örömünk eltölti az eget,~Előjön 2522 Vers1| nyesdesést parancsol?~Az örsi öreg nyirettyűs, s Barcsai,~ 2523 Vers1| látni engedtetett, keblembe~Örűlve öntötte ki - panaszra költ~ 2524 Vers1| a legszorosb barátság;~S örvendtenek nekem, mint én nekik.~Ez 2525 Vers1| lejtegetvén,~Patkós bokáit összecsattogassa,~S a csürhe nép közt vad 2526 Tovi | édes hangokat~Szedett ki, s összefonta a prosai~Énekkel, mint Velutti 2527 Vers1| Barcsai,~Rokon nagy lelkek, összeforrt barátok,~Verseik kidolgozásában 2528 Vers1| kobzom lejtéseit,~Két négyét összefűzve két hármával. ~Gerézd övedzi 2529 Vers1| várj, nem viszed ezt el; összegyűjtöm~A sok Kónyit, a nem magyar 2530 Vers1| boton, legottan~Szerelmes összeölelkezésbe keltek,~S visszálkodásuk 2531 Vers1| amit hónaponkint;~S majd ha összeszedem, barátom, őket,~Érdemlett 2532 Tovi | olvasók,~Egymást korholván, összeszerkezének;~S a versenygőket nem békére 2533 Tovi | Karunk~     Béklyóidat összetöré.~Itt vesztenek ők, itt hulltanak 2534 Vers1| kiáltozás~Között haladnak vert ösvényeken elébb;~S kérkednek a bolondság 2535 Tovi | menést;~Úgy hitte minden, ösvényen ő jár;~Al úton minden más, 2536 Vers1| sem éri, s nézd, - a tárgy övé!~S lett s nőtt s maradt! - 2537 Vers1| összefűzve két hármával. ~Gerézd övedzi mostan homlokom;~Ott, hol 2538 Tovi | maszlagot hint ez, ne mulass, óh!~A rossz madár a szentet 2539 Tovi | makacsb vitára.~Ki nyugtot óhajt, harcra kél. Kivívánk~A 2540 Tovi | lakásod?~Feléd ragadnak óhajtásaink,~S sehol nem lelnek. Aki 2541 Tovi | akarat; mert martalékja~Az óhajtásoknak, azért erőtlen.~Ez a hatásra 2542 Vers1| Nemesbek vágyásaim; tudósainkat~Ohajtom látni, kik gyakorta nagy~ 2543 Vers1| megoszthatatlan,~Nem egy-e, amit látni óhajtozom?~Ám végy ki egy hangat a 2544 Vers1| Barátom, egy szót, egy okost! Elég~Volt eddig dévajkodni; 2545 Tovi | S igy súgja nékem kétes oktatásit.~Ilyenkor őtet nézem a fehér~ 2546 Tovi | Kiben kétségeim bíztos oktatót~Találni szoktak, Delphinek 2547 Tovi | vásárokra daróc kell, és olaj. Aki~     Közre bocsát minket, 2548 Tovi | leble sohajtoz,~S mint te, olasz s lengyel, hévvel nyögdelli 2549 Vers1| szikláihoz,~És aholott az Olt siet vizét~Az Isterével 2550 Tovi | forgatá fel~Az undok tisztelet oltárait.~Lehúllt a fal, s a tábla 2551 Vers1| Könnyhullatással áztatott oltáritól.~Őket setétség fogta el, 2552 Vers1| Hajam barna fürtibe!~Oltogasd szám szomjúságát,~     S 2553 Vers1| telet,~S ha Cenci ide :~Olvadni késztető~Leheleteddel~Szívét 2554 Vers1| Elvesz mérgibe, majd ha olvasandja?~Várj, várj, nem viszed 2555 Tovi | AZ OLVASÓHOZ ~"Apróságok ezek!" - Vaj 2556 Tovi | Míg a nyelv hívei, írók s olvasók,~Egymást korholván, összeszerkezének;~ 2557 Tovi | nem kell.~Kerűlni kell az olyat, nem követni,~Mert az egyébbé 2558 Vers1| mer patkós csizma; van~Sok olyatén is, melynek pitvarában~Kapcát 2559 Tovi | akit Ganymed helyébe Zeüs~Olympusába vitt, Daykám, s Virág~És 2560 Tovi | Dayka: Jer most; vár az olympusi kar.~ ~ 2561 Tovi | S a földet aszalja,~Zöld ombolykárpitot~Vonnak fölinkbe.~Zeüs bennünket 2562 Vers1| űltek asztalukhoz;~Az étek ónban jött fel, és cserépben,~ 2563 Tovi | KÖTÉS NAPJA ~Mely boldog óra tűnt fel életemnek,~Midőn 2564 Vers1| Várva vártam~Rég óta az órát, mely engem hazánknak~Legérdemesb 2565 Tovi | illetni? ~Öt kín között élt év orcád neked~Gyengébb redőkkel 2566 Vers1| fürtös üstök, e szemérem,~S orcáid színe, s e varázs kecsek,~ 2567 Vers1| És a "nyomorgó csárdát" Orczytól:~Akként irígylik majd "Psychéd" 2568 Vers1| hol egy beleplezett kép~Óriási nagyságban tünt a megíjedt~ 2569 Tovi | bolondnak még a fapéz is;~Őrizkedjél ettől, keresztyén olvasó!~ 2570 Tovi | ÁLLOVAG ~Nyargala s orra bukott s arcát bevarazta; 2571 Vers1| Papok sötétebb századinkban orrokon~Hurcolták a vak népet, mellyel 2572 Tovi | a Molnár Albert,~Ki sok országot látott és igen sok tengert!~ 2573 Vers1| ezen nyere,~Ki majd dicső ősének hős elestét,~Majd a kemény 2574 Tovi | agyamra~Tevé ki a célt, és azt ostromolja.~Bazalt alakját ismerem; 2575 Vers1| Mind addig, amidőn havát az ősz~Fejemre még nem kezdte hinteni,~ 2576 Tovi | bor-folyta Kanaánt adék.~Fény oszlopában én a nép előtt~Megcsaptam 2577 Vers1| Várd bízvást! - Azalatt oszolj előlem,~Akármerre vezet 2578 Tovi | S atyjának vészi és osztja parancsolatit...~Szirt, 2579 Vers1| azt a kedves éneklőtől,~Ki őutánok egyre sem mosolygott~Még 2580 Vers1| Mely még is bűzöl a hullott pacaltól,~Nagy számban nem hoz szállókat 2581 Vers1| Carrarai urnák, porcellán pagódok,~S túlvilágnak színesb fáival~ 2582 Vers1| Mint kedvelteti: ~S ha a pajkos szél~Lopva neki kél,~S sebes 2583 Vers1| szám szomjúságát,~     S pajkoskodj addig velem,~Míg az élet 2584 Tovi | Hol van ennek mása?~Pajtás csapj fel, vídám kedvvel,~      2585 Tovi | A NEO- ÉS PALAEOLOGUS ~Nem magyar a nyelv már, 2586 Tovi | PROF. SÍPOS PÁLHOZ ~Manicheussá lettem, s azt 2587 Vers1| Rontott, mert építni akart, Palladio; benne~     Csak rontót 2588 Tovi | alakba kél mint a Velletri~Pallas csodált márványa, s az Azé,~ 2589 Vers1| páncél szárnyas táncait~Pallassal felhők közt nem táncolá.~ 2590 Tovi | nélkűl futva? Lásd Manó Pált~Az nem-zsidó lován is nyert 2591 Tovi | férfi fut a cél~Nem tört pályáján: de szaladva, szökelve, 2592 Vers1| kit vevél~Vezérűl a szép pályán? Rajnis-e~Példányod és Szabó? 2593 Tovi | tája gyújt~Szép csillagot pályánkra, nem nyugot.~Egy tortyadt 2594 Tovi | tanítvány!~Menj! fusd a pályát! Révaink benned él.~ ~ 2595 Vers1| Bélelt, nyugvásra vonzó pamlagok -~Ti vagytok a boldogság 2596 Vers1| keblembe~Örűlve öntötte ki - panaszra költ~A hierophanta ellen, 2597 Tovi | szükségből s faggyal önt panaszt.~S amennyivel az ember több 2598 Vers1| Cyprisnek bájövébe,~S a zengő páncél szárnyas táncait~Pallassal 2599 Tovi | lesz annyi! mint te voltál,~Pankratiasta férfi, Révaim!~Akár a Tejos 2600 Tovi | Merész szökéssel látta a Pantheon~Márványait égre kelni partjain,~ 2601 Vers1| mint én irígylem "két rőf pántlikáját"~És a "nyomorgó csárdát" 2602 Vers1| pitvarában~Kapcát von a pantófli alatt nyögő~Vert gazda, 2603 Vers1| mint annak méltó gyermeke,~Pápaynk tüzénél gyúlt szívvel szeretted;~ 2604 Vers1| barátjaiknak címerök,~Nem papiros, nem selymek ékesíték.~Ládáikban 2605 Vers1| vonják rest lépéseket,~Amerre papjok a setétbe tévedez,~Amit 2606 Tovi | házasúl,~     Bért nem fizet a papnak.~Nemsenkit bizonyságúl,~      2607 Tovi | atyjának vészi és osztja parancsolatit...~Szirt, mi vagy, és mi 2608 Vers1| egy kérdést?" így szólék. "Parancsolj!"~"Midőn beléptél, engem 2609 Tovi | ő!~Mert Nemesis~Veszélyt parancsolt.~Nem tűrte szerencsénk!~ 2610 Tovi | látni kényszerítéd.~De a Parca sírba vitt már téged is.~ 2611 Tovi | szép leány,~Körűlaggatva a párdúc leplegével,~Kit a hegyekben 2612 Tovi | És amit táplál a mező.~Paripáink neki nyihogtak,~Gyapját 2613 Tovi | menyecskétől. ~Szikrát rúg paripája,~     Útcákon csodálják,~ 2614 Tovi | térdig~     Érő mentéjét párizsi módra szelé,~S négy öt kendőtől 2615 Vers1| és siket vers, mely hat párja közzül~A sort középben kétfelé 2616 Vers1| Mint a szerelmes járja szép párjával~Menüetje keccsel teljes 2617 Tovi | isteneim! nem fog soha.~De parlagon áll a szép foglalás.~Rajta 2618 Tovi | valék én, aki, mint műveld~A parlagot, törvényt s példát adék.~ 2619 Tovi | kettős érctábláját~Lehoztam a Parnass szent bérciről;~S hatalmas 2620 Vers1| verdesik.~így jambusom, ha páros öt fogásin~Úgy ejti kurta 2621 Tovi | másik barna selymet hullogat~Parosi márvány-vállain alá;~S mely 2622 Vers1| márványfalak,~Trümeauk, parquétek, kristály-lüsterek,~Carrarai 2623 Vers1| kobza két pár húrjait~Egy párra szállítá le Bessenyei;~Azért-e, 2624 Tovi | kedvesemnek~Elnyúltam a part bársony hantjain;~Dallott, 2625 Tovi | Zsomborim s Buczym;~S érdemlett párta zöldel fürtjeiken,~S nem 2626 Vers1| Louison s Goetchen zengtek:~S pártáik elhúllott virágaikat~Pártámba 2627 Vers1| pártáik elhúllott virágaikat~Pártámba fűzöm e völgy díszei mellé;~ 2628 Vers1| helyére~Nyomván a hulló pártát, títeket~Szólíta fel, honom 2629 Tovi | Pantheon~Márványait égre kelni partjain,~Méltó lakát minden-isteneknek.~ 2630 Tovi | Nínonért gerjedni? ~Kilép a parton. Lelke bánatában~Alélva 2631 Vers1| poeta az ur?" ezt kérdém. "Pásztoraink~Mondják; de nékik hinni 2632 Tovi | Megcsaptam a sziklát, s folyt a patak.~Az új törvénynek kettős 2633 Tovi | A PATAKI VÁR ERKÉLYÉN ~Itt állottanak 2634 Vers1| legelsz.~Egernek nőttél szük patakja mellett;~S atyád továbbad 2635 Tovi | jártam a rom halmain,~S hol a pataknál lengenyék teremnek. ~Itt 2636 Tovi | gonddal eltakart szemérmes patyolatja.~A piktor szép emlőt akart 2637 Vers1| halld ezt:" ~     "»Hogy Pázmán magyarúl alkalmasint tuda,~ 2638 Vers1| mester, tetteté.-~"S ím, itt Pázmánról!" monda "kérlek, halld ezt:" ~     "» 2639 Vers1| fel azt hosszú altából,~És Pécelének zöld árnyékiban~Titkos szerelmek 2640 Tovi | gyúlva tol,~S nem hallod a pecér szidalmait. ~     Nagy lecke 2641 Vers1| volna Eger, Győr, Sopron, Pécs, Buda,~Úgy szólana, mint 2642 Tovi | csak ha majd ő nyomja pecsétjét,~S a tortyadt bölcsnek senki 2643 Vers1| S az gáncsol-e, kinek példája véd?"~"Igaz lehetne gáncsom, 2644 Vers1| És mégis azt a négyet példaképpen?..."~"Mit? hogy?" "Hisz 2645 Vers1| a szép pályán? Rajnis-e~Példányod és Szabó? Dayka-e s Virág?"~ 2646 Tovi | midőn neki~Az angolt tőd példáúl; pártosan~Kelél fel a természet 2647 Tovi | Jószágot vesz, kölcsön ad pénzt,~     Ha kell kereskedik. ~ 2648 Tovi | hamis ügy mellett az nem perorál.~Hiába szól őellene az új 2649 Tovi | Aesthesis a rossz mellett nem perorált.~Még akkor minden azt hitte, 2650 Vers1| pontját, és mentek érte:~Pert vonz fejére Dayka ezt hogy 2651 Tovi | adja:~Nékem az emberiség, s Pest s Buda tája hazám. ~megj. 2652 Tovi | szűleménye;~Ne lásd Londonban, Pesten nem teszed:~Erőnket fejtsd 2653 Vers1| bortól, s - orrára esik!~Fut Pesti Gábor is, s - orrára esik!~ 2654 Tovi | tettek által fényleni;~Az érc phalanxot béfeszíteni,~S ha kell, 2655 Tovi | s ez nem rege -~Ah, de a Phoebus melege~Veszélyt vona ránk.~ 2656 Tovi | rendeid, s poeta nem vagy,~Phoebust kiáltozod, s poeta nem vagy,~ 2657 Vers1| untalan:~Pirult a büszke Pieris, s helyére~Nyomván a hulló 2658 Tovi | Nyájamhoz vonhass, melyet a pikárdi~Újító gyűjtött, én Manicheus,~ 2659 Tovi | szemérmes patyolatja.~A piktor szép emlőt akart és szép 2660 Tovi | ezt gondolja.~Am nézd a piktort, mint festé itt ezt az angyalt;~ 2661 Tovi | ablakomból, -~Nem, mint pillant rám, titkon-kedveltjére. ~ 2662 Tovi | szükség gyanánt tűnt~Sandalgó pillantásaink elébe;~Mi mik vagyunk, nem 2663 Vers1| cipót, mint Kecskemét ad;~Pincédben follyon Kőrösöd bora,~S 2664 Vers1| dalával;~S Virgil s Horác Pindarnak és Homérnak~Virágaikból 2665 Tovi | sátorában,~     Száján függ pipája,~A szép markotányosnénak~      2666 Tovi | Nem int ő hiába. ~Amint pipájában a tűz ég,~     Aként ég 2667 Vers1| Belép. Pislongok. Bojtos pipaszár~S sallangos kostök... "Kit 2668 Vers1| s a cseléd jelenti,~Hogy Pipszem érkezik; nem lél szobát,~ 2669 Vers1| verseit,~S szalad, s ajtóban Pipszembe botlik.~Sikoltva megy a 2670 Tovi | PIRITÓ JAVALLÁS ~Míveim közt neked 2671 Vers1| Szemérmes szemmel~Miként pirúl el. ~Oh szép kikelet!~Verd 2672 Vers1| gyanánt azt csak Mihók veszi.~Pirúlsz vesződni vélek, a gubókkal,~ 2673 Vers1| szavával dong, kong untalan:~Pirult a büszke Pieris, s helyére~ 2674 Vers1| más." "Ereszd be."~Belép. Pislongok. Bojtos pipaszár~S sallangos 2675 Vers1| alatt nyögő~Vert gazda, vagy piszengve künn marad. ~     Oh csárda, 2676 Vers1| Mondám, s főt hajték a Pittor előtt.~A rettenés feloldja 2677 Vers1| Szólj ahogy illik. Anch'io Pittore!"~Elrettenék Energumenusom~ 2678 Vers1| Sok olyatén is, melynek pitvarában~Kapcát von a pantófli alatt 2679 Tovi | gondolj a sírásokkal,~     Ne pityergésekkel! ~Isten veled apám, anyám,~      2680 Tovi | látni, hogy sokat~Forgatta Platót. Engem ízletem~Más útra 2681 Vers1| csak gyanítni hagyja.~S így Plautusnak s Terencnek rendei,~Bár 2682 Vers1| És a csontokat hasgató podagra~Mint a gombolyagot, húzza 2683 Tovi | szárny nekem is adattatott.~Pöffedj, begyem, s te nyak, ha nem 2684 Vers1| mely a vak tudatlan~S a pöffedt kancsal bölcsnek boszújára,~ 2685 Vers1| szemed világa,~Rút fajzat, pökedelme nemzetemnek. ~1786 ~ ~ 2686 Vers1| előttem éppen ő lepleztetik."~Pörölj az istenséggel érte - mond~ 2687 Vers1| mind bémutatta.~Jobbra a poéták, balra a prózaisták~Fogának 2688 Vers1| mely rejtve tartja~Piros pofájú szurtos csábítódat;~És e 2689 Tovi | teve rabjaivá~     Minket a pogánynak.~Esküdt, s mi jók, hivénk 2690 Vers1| Kire ég, föld, s még a poklok is, fülelnek,~Neved csudálás 2691 Vers1| Testét lepje meg a gonosz pokolvar,~A csorgó fakadékok, a büdös 2692 Tovi | Miklós, Erdélynek lelkes nagy polgára!~Hazád isméri szent hűségedet,~ 2693 Vers1| általszökdösik gyakorta~A nyúgalom pontját, és mentek érte:~Pert vonz 2694 Vers1| sok~Vendégök érkezék csak ponyva kelle,~Nem kárpítokkal bevont 2695 Vers1| kristály-lüsterek,~Carrarai urnák, porcellán pagódok,~S túlvilágnak színesb 2696 Vers1| elbájolva gyűle fel~Egy dőre pórhad, s minden hangicsálást~Zengésnek 2697 Tovi | sokaság ért s kedvel." - Pórsereg, erre!~     Lőrét árúlok 2698 Tovi | Nem érhet el itt.~Nekünk Poseidon,~A tengeri Zeüs,~Védünk, 2699 Tovi | alakban kullogván, ha hol~Prédát találhat, mely cselébe hulljon.~ 2700 Tovi | gyermekeinket maszlagon~Hízlalta pribégjeivé, hogy ők~     Verdessék, 2701 Tovi | fény levert.~Ám tedd meg a próbát, ha tartja kedved:~Üss, 2702 Tovi | PROF. SÍPOS PÁLHOZ ~Manicheussá 2703 Tovi | reggelt nem mond más nap a - prófósz. ~1812 ~ ~ 2704 Tovi | A hízott tiszttartó. ~Prókátor függ baloldalán;~     Szerencse 2705 Vers1| szűk nyelvben? vagy mivel,~Prolkrustesi ágyként, a négy rend köre~ 2706 Tovi | Szedett ki, s összefonta a prosai~Énekkel, mint Velutti s 2707 Vers1| Jobbra a poéták, balra a prózaisták~Fogának helyt, és íme Diespiter~ 2708 Tovi | Így Futaki. És mivel a prózáját szórja,~                          2709 Vers1| Orczytól:~Akként irígylik majd "Psychéd" neked~S amit hazádnak szent 2710 Tovi | NEHÉZNYELVŰ ~Kárischt mond, s Pszikhét, ha Pszüchét kell mondani 2711 Tovi | Kárischt mond, s Pszikhét, ha Pszüchét kell mondani s Cháriszt.~      2712 Tovi | Közre bocsát minket, ismeri publikumát.~ ~ 2713 Tovi | Itt az ég áldása. ~Puskázik künn a zöld mezőn~     Nyer 2714 Vers1| magadnál.~Maradj békével e pusztán! Kemencéd~Süssön még jobb 2715 Tovi | ördög és a fényes délben~Pusztitó döghalál dandárja küzd.~ 2716 Tovi | nehéz élni~     Rajta, pusztítsuk ki,~S ha kivágjuk, kezdjük 2717 Tovi | veled, Virt! és te kedves Pyberem!~Gazdám, barátom, neveltem, 2718 Tovi | víg franciák közt,~S túl a Pyreneék vad csúcsain,~Az akkor gazdag, 2719 Vers1| ők,~Mintha a Deukalion s Pyrrhája népét~Most másod ízben volna 2720 Tovi | példa, vére, kor vezérlik.~Pythagorassal most egekbe száll,~S csudálja 2721 Tovi | csodált márványa, s az Azé,~Ki Pythonon nyert fényes gyózedelmet,~ 2722 Vers1| Külföldnek éneke. Hallottam a~Quirina, s a szép Maeonis dalát,~ 2723 Vers1| tőlök eltanúlhaték.~Így bánt Quirína a Maeonis dalával;~S Virgil 2724 Tovi | minden változásban. ~     Quirinus én nem voltam, s isteneink~ 2725 Tovi | minket erő;~Bízakodás teve rabjaivá~     Minket a pogánynak.~ 2726 Tovi | nem mosolyg,~Hogy népünk rabnép s nem szabad; hogy azt~Fekvése, 2727 Tovi | ajakod és szép szemed~Tevék raboddá szívemet. ~~~~~~2.~~~~ ~~~~ 2728 Tovi | verseng s harcol szüntelen,~S rabolja a másikának híveit.~Amannak 2729 Tovi | voltam, s népemet~Kihoztam a rabság hajlékiból,~S a hagymatermő 2730 Tovi | amidőn az advent~Estvéjén rábukkan Szvat-Nikola.~S hogy annak 2731 Tovi | alakban~Környűllebeglesz. Én rád ismerek~Ez ál-lepelben is. 2732 Tovi | törvényt s példát adék.~Rádaym követte nyomdokom, s utána~ 2733 Tovi | Hol vevéd lakásod?~Feléd ragadnak óhajtásaink,~S sehol nem 2734 Vers1| veszte a régi,~Midőn új éket raggatának .~A lagzisoknak részegült 2735 Vers1| egünkön Zrinyi csillagként ragyog.~Kevésbé könnyü mint volt 2736 Tovi | tűrte hatalmunk!~Nem nagy ragyogásunk!~De végre haragja,~S az 2737 Tovi | mely reánk terólad,~Ki nem ragyogsz, kit köd rejt, átvilágít.~ 2738 Tovi | szerez,~S gyémántboglárt rak rája. Nem tudsz úszni te!~Tudok 2739 Vers1| lant tompa hangot ejte.~Rajnis, Szabó s Szabóval Révai~ 2740 Tovi | Birsi s Molnár; s egy időben~Rájnis s Baróti: két nagy bajnokok.~ 2741 Vers1| vevél~Vezérűl a szép pályán? Rajnis-e~Példányod és Szabó? Dayka-e 2742 Tovi | szerez,~S gyémántboglárt rak rája. Nem tudsz úszni te!~ 2743 Vers1| döbbenést. Azonban~Egy nagy rakás vers asztalomra hág.~Hol 2744 Tovi | Veszélyt vona ránk.~A békanép~Rakásra hullt el.~Nem volt segéd! -~ 2745 Tovi | rendíthetetlen, mint karja és keble rakódnak,~     Nagy mint ő, nagy 2746 Vers1| toldoz együvé.~Az adva, rakva, kapva lél kegyelmet,~Mert 2747 Tovi | aki rényemet~Még minden rám-omlás alatt erősbnek~Lelé hatalmánál, 2748 Vers1| koromban illő megpihennem."~"Ravaszkodol, de nem mégy semmire;~Mint 2749 Tovi | A szép új fényhez; mely reánk terólad,~Ki nem ragyogsz, 2750 Vers1| epigrammáidat gúnyolva fogja~Recenseálni Hőgyész, s elbeszéli~Hogy 2751 Tovi | mint Velutti s Sessi szokta~Recitativját félig zengeni: ~"Csudálatos 2752 Tovi | év orcád neked~Gyengébb redőkkel el kezdé lepetni.~Nem lelt-e 2753 Tovi | Volt lakunk, - s ez nem rege -~Ah, de a Phoebus melege~ 2754 Tovi | lotusában~Föllelte nyugtát, mely régen kerűlt,~Midőn előttem megjelent 2755 Vers1| tanyázni,~S didergve várni a reggel érkezését,~Mely hosszú útjoknak 2756 Vers1| találok.~Ifjú koromnak boldog reggele óta,~Mind addig, amidőn 2757 Vers1| írd könyvedbe, s mondd el reggelenkint,~És amidőn az álom ágyba 2758 Tovi | néki csendes éjszakát~S reggelt nem mond más nap a - prófósz. ~ 2759 Vers1| legény!~Előjön a szakállas "Régiekről",~Futásnak indúl, s ím - 2760 Tovi | nékem, mert a nyelvpecér~Régóta zaklat engem is, kit a~Külföld 2761 Tovi | Ki nem ragyogsz, kit köd rejt, átvilágít.~Hatsz, és csak 2762 Tovi | fény csak lopva csúsz még rejtekembe,~Imádott kedves kép! te 2763 Tovi | Legaljasb árnyaikban~Pirúlva rejtenek el,~- Neve fülmile -~Meri 2764 Vers1| akkor~Valamely bokor~Mellé rejtezhetném,~S kényemre nézhetném,~Szép 2765 Vers1| melletted egy gödör, mely rejtve tartja~Piros pofájú szurtos 2766 Vers1| több, mint e gyönge közfal~Rekeszt el; úgy könnyű lesz..." 2767 Tovi | hiszem,~Azt vallom, amit új religióm~Hogy higgyek, valljak, nékem 2768 Tovi | megjelent fehér~Alakban egy rém. A jó-e? a kaján-e?~Nem 2769 Vers1| ád. Tehát, csak értsd:~"Remegő nyulakat, avagy bitang darut 2770 Tovi | Eltűntek! De te nem látod-e rémeiket? ~1818 ~ ~ 2771 Vers1| mégis oly, hogy tapsolást remélhet,~Ha ihletéssel énekeltetik,~ 2772 Tovi | eddig, hosszú mondani! néki remény.~5 év neki az esztendő, 2773 Vers1| hierophanta ellen, hogy nagy reményit~Ravasz sikamlatokkal játszadozza,~ 2774 Tovi | s kecset és kegyet; ami reménység~     Volt eddig, hosszú 2775 Vers1| Talán tündér előre-érezésim,~Rémítnek?..." rosz; mert másod és 2776 Vers1| sápadt fényt lövel le;~S rémítve, mint a megjelent istenség,~ 2777 Vers1| Prolkrustesi ágyként, a négy rend köre~A gondolatnak, hogyha 2778 Vers1| így Plautusnak s Terencnek rendei,~Bár szűk bilincsre verve 2779 Tovi | poeta nem vagy,~Ömölnek rendeid, s poeta nem vagy,~Phoebust 2780 Vers1| S ígézi a szála torlott rendeit~Enyelgő vissza- s vissza-fordultával: ~ 2781 Tovi | szent végezés szabadnak~Rendelt, szabad legyen. De ami néked~ 2782 Tovi | zavart, s láttam, hogy az~Rendén vagyon; úgy volt az mindenütt,~ 2783 Tovi | VAJDA-HUNYAD ~Szirt! rendíthetetlen, mint karja és keble rakódnak,~      2784 Vers1| tüze,~Nem íjeszt földet renditő dördűleti:~Ha csap, könnyebben 2785 Vers1| És az isten~Tilalma! mond rendítő hangon a pap.~E gyönge közfal 2786 Vers1| könyvcsinálást hagyd nekünk, s rohanj~Rengő karokkal mátkád szép keblébe,~ 2787 Tovi | is.~S a kormos isten, aki rényemet~Még minden rám-omlás alatt 2788 Vers1| Lopva neki kél,~S sebes repületi~Leplét félreveti,~Szemérmes 2789 Tovi | nincsen, Cserdi: de rajta! repülj.~ ~ 2790 Tovi | száll, s gyors szárnyakon repűl el ő,~Oda, hol Gvadányi, 2791 Vers1| s ürön keresztűl,~Addig repűlni, hol csak fény lakik,~És 2792 Vers1| arany korom használtalan repűlt el,~S büntetve voltam kábaságomért.~ 2793 Vers1| közt vad kacajt röpítsen.~A részegeknek tetszik e veszettség;~De 2794 Vers1| raggatának .~A lagzisoknak részegült cigányaik~Tibullnak mennyei 2795 Tovi | csókomat~A képnek hányom részegűlt hevembe.~Így szólott, így 2796 Tovi | karjain,~És bájaiban megosztva részesek.~Aranyszög fürtök ékesítik 2797 Vers1| tészi-e? ~     A babonának reszkető fia~Nem lát, nem hall; tanítják, 2798 Tovi | ég kegye,~Juno érettünk rettege,~S elboríta fellege.~Brekeke, 2799 Vers1| gyermekhez illő vólt a gyáva rettegés.~Kedvemre élek s vígan tőltöm 2800 Tovi | Amerre fordúl, mindenütt~     Rettegik, szeretik;~A szép dámák, 2801 Vers1| hiszik.~Barmokká lesznek, s rettegvén a büntetés~Előtt, édesség 2802 Vers1| hajték a Pittor előtt.~A rettenés feloldja a néma nyelvet,~ 2803 Vers1| homlokára.~Csak a butát rettenti, ami még új,~Külföld termése 2804 Vers1| Szabó? Dayka-e s Virág?"~Rettenve gördűlt rám ismét szeme,~ 2805 Vers1| Rajnis, Szabó s Szabóval Révai~Nyerék meg azt a kedves 2806 Tovi | voltál,~Pankratiasta férfi, Révaim!~Akár a Tejos és az Umbria~ 2807 Tovi | tanítvány!~Menj! fusd a pályát! Révaink benned él.~ ~ 2808 Tovi | ének,~Mint e hajlékony, rezgő, lágy beszéd. ~De bájosb, 2809 Vers1| fekvésén, s éjfélkor felugrik.~Rezzent lépései vaktában viszik~ 2810 Tovi | nyelvpecér volt - náthás rigmusában~Leckére fogna, mert apró, 2811 Tovi | szolgabíró,~Nem kergeti robotára~     A hízott tiszttartó. ~ 2812 Tovi | Koszorúval ugrik elő Anacreon, s rökkent~Szózattal együtt dallja, 2813 Vers1| tetemeit,~S látatlan kar röpíti vissza. "El innen,~Boldogtalan! 2814 Vers1| csürhe nép közt vad kacajt röpítsen.~A részegeknek tetszik e 2815 Vers1| bukdostat; keményt~Kettős röviddel ütni ő nem szeret;~Komoly 2816 Vers1| S mint én irígylem "két rőf pántlikáját"~És a "nyomorgó 2817 Vers1| szúrsz."~Megszégyenűlve rogytam össze, s nem volt~Erőm elfedni 2818 Tovi | állok.~De ah megint új kín rohan reám,~Mert megzavart lelkem 2819 Vers1| könyvcsinálást hagyd nekünk, s rohanj~Rengő karokkal mátkád szép 2820 Vers1| Kétség s elcsüggedés rohant reám.~Kérdeztem a természetet: 2821 Vers1| végre előjön Gyárfás, s rókaprémű~Dókáját ölbe fogja, s megszalad,~ 2822 Vers1| öreg nyirettyűs, s Barcsai,~Rokon nagy lelkek, összeforrt 2823 Tovi | arra leszállt.~Nemzőjét, rokonát, férjét keseregte, szülöttjét,~      2824 Tovi | Tritonok~S a Nereidek~Hiv rokonink.~És mikor a~Hév Sirius~Forralja 2825 Tovi | Nagy baj, Kaba: de róla nem én tehetek.~ szívet 2826 Vers1| magasztalásaid,~Melyekkel rólok írva szólsz, döfések?~Való 2827 Tovi | karjain,~Szökdelve jártam a rom halmain,~S hol a pataknál 2828 Tovi | Egy nap nem épűlt Róma, s századoknak~Kellett lefolyni, 2829 Tovi | most szegény spanyolnál,~S Rómában és Athenben s a nagyúr~Hét 2830 Tovi | Isteni bája a szép Hellasnak, római. nagyság,~Francia csín, 2831 Tovi | igyekszem,~És franciává, rómaivá, göröggé,~És rontom a szép 2832 Tovi | szelik,~Vágják, sütik, mert romlott ízletednek~Úgy tetszik inkább? 2833 Vers1| nyelvünknek,~S fel nem vette rongyát irhás zsellérünknek:~Nagy 2834 Tovi | franciává, rómaivá, göröggé,~És rontom a szép nyelvet, szabdalom~ 2835 Vers1| Palladio; benne~     Csak rontót látál, vad kora, ideig.~ 2836 Vers1| A NYELVRONTÓK ~Rontott, mert építni akart, Palladio; 2837 Tovi | Ha nyelvünk el van rontva, mint kesergik,~Úgy az most 2838 Vers1| nem te nekem.~S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki 2839 Vers1| hordozod.~Négy megkopott fal, roskadásnak indúlt~Kürtőd, bogárteknőjű 2840 Tovi | leginkább.~     Nem hittem rossznak: már, Szalavári, gyanús.~ ~ 2841 Vers1| búza, rozs?"~"Nem szinte rosszúl. Közzűlök sokakkal~Font 2842 Tovi | mint kesergik,~Úgy az most roszabb, mint egykor vala...~............................................ ~ 2843 Tovi | hal el~Neve, bár ha teste rothad is. Te ásd neki~A véglakást 2844 Vers1| Kisem, te Berzsenyim, s Rózának boldog férje~S kevély örömmel 2845 Vers1| Nyírben terme jól a búza, rozs?"~"Nem szinte rosszúl. Közzűlök 2846 Vers1| Külföld termése volt a rózsa is;~A múvelés belföldivé 2847 Vers1| Lányka, jer, jer mártsd rózsádat~     Kelyhem édes nedvibe.~ 2848 Vers1| csorgó fakadékok, a büdös rüh;~És a csontokat hasgató 2849 Tovi | a menyecskétől. ~Szikrát rúg paripája,~     Útcákon csodálják,~ 2850 Tovi | semmi kötél.~Csipd, döfd, rúgd, valahol kapod a gaz latrot! 2851 Tovi | vonzza,~Gyakorta még ha rugdalózik is.~Kaján a másik, és bukásnak 2852 Vers1| Tolvajnak véli minden; öklözik,~Rugják, ütik, verik. De ő kiált:~" 2853 Tovi | magyar a nyelv már, nem az a ruha! Németes ízlés~     Lepte 2854 Tovi | Hogyha nyakán elavúlt cifra ruhácska fityeg.~Könnyedén tűröm, 2855 Tovi | Csillog villog mindenfelé~     Ruhája, fegyvere. ~Szép élet ez! 2856 Vers1| nem-széppé a szépet s a rútat viszont~Nem rúttá, e kettő 2857 Vers1| szépet s a rútat viszont~Nem rúttá, e kettő kénye tészi-e? ~      2858 Tovi | Ifjak s leányok tánca közt ruzsábúl font~Koszorúval ugrik elő 2859 Vers1| kebledbe, s feltaláltad..." ~* ~Saisban egy ifjú - így beszélte 2860 Vers1| vétkeket követtél;~Mert (amit sajnál) vétekben születtél! -~A 2861 Vers1| Pislongok. Bojtos pipaszár~S sallangos kostök... "Kit keressz, 2862 Tovi | nyomasztó szükség gyanánt tűnt~Sandalgó pillantásaink elébe;~Mi 2863 Tovi | árnyat lél és elfoszló ködöt.~Sanyar vagy hozzá, és igaz. Neki~ 2864 Vers1| Szőkére festi a Mármaros sara.~Én abiakaimból néztem a 2865 Tovi | tanít.~Angyalokat gyúr majd sárból a celta Prometheus:~      2866 Vers1| szólj!" "De hát neked?~Sarkasmusch-e mind írva, mind beszédben,~ 2867 Vers1| bábozásai!~Te nappal, éjjel, sárosan, megázva,~S bár jöjjek olykor 2868 Tovi | magok vetik. ~Kocka, kártya sátorában,~     Száján függ pipája,~ 2869 Tovi | rosszat szűl az Aesthesis s a Schizma!~Mely vétkeket tanítgat 2870 Vers1| lankadásba,~S nincs ír, mely sebemen enyhítene." ~Megszánta éltemnek 2871 Tovi | tetszik inkább? Vagy talán sebesb lesz~Lenyúlt fark nélkűl 2872 Vers1| esik!~Előkerűl Tinódi Sebestyén,~Büdöslik a bortól, s - 2873 Tovi | Rakásra hullt el.~Nem volt segéd! -~Nem volt segélő!~A nép 2874 Tovi | Jelen vagy szűnet nélkül, és segéled~Elrejtve azon szükségbe, 2875 Tovi | Nem volt segéd! -~Nem volt segélő!~A nép fejedelmei~Az istenek 2876 Tovi | Boltjaidat sűrű felleg tölti be.~Segíts! itt térdelek -~                 2877 Tovi | ragadnak óhajtásaink,~S sehol nem lelnek. Aki tégedet~ 2878 Vers1| arca~Mély kínokat hagyott sejdíteni.~Eltűnt az élet vidámsága 2879 Vers1| Benned honom szép szültjét sejtetik:~De barna, fürtös üstököd 2880 Vers1| csapásod,~S szándékidat ne sejtsék; lopva szúrsz."~Megszégyenűlve 2881 Vers1| címerök,~Nem papiros, nem selymek ékesíték.~Ládáikban volt, 2882 Tovi | játékos ív alól.~A másik barna selymet hullogat~Parosi márvány-vállain 2883 Vers1| tanított~Engem szemérmes-édest selypeni,~S távozni a durva nép beszéditől,~ 2884 Vers1| vezérrend két utóbb csapását~Selypűl nem adja vissza a többiben:~ 2885 Vers1| Miként hozá ki a puszta semmiből~Ezt a tömérdek mindent, 2886 Vers1| színt ám szakassz ki,~S semmid marad, míg a szép zengzet 2887 Vers1| Ravaszkodol, de nem mégy semmire;~Mint Antaeuscht kapá fel 2888 Vers1| kínok nélkűl dűlök el~A semmiségbe: hogy ha nem csap, hasztalan~ 2889 Tovi | nyelvem irígyel.~S ti neki semmit nem irígyeltek? Nyelve Homernak~ 2890 Vers1| csókjaival, s Te, mond -~     Serdülj, s amiket itt látsz,~           2891 Vers1| látni, kik gyakorta nagy~Seregben szoktak itten megjelenni."~" 2892 Tovi | találtak,~S Batrachosnak serege~Éledni kezdett.~Visszatért 2893 Tovi | lóra hát!~     El, el, a sereggel,~Ne gondolj a sírásokkal,~      2894 Vers1| sújtja és a vakmerőt;~S baj s sérelem nélkül beérkezém,~S szállást 2895 Tovi | másikának híveit.~Amannak sergét ész és fény vezérlik:~Ezért 2896 Tovi | védeni,~S elfojtani a bűnt serkedő korában. ~Miklós, Erdélynek 2897 Tovi | Énekkel, mint Velutti s Sessi szokta~Recitativját félig 2898 Vers1| lépéseket,~Amerre papjok a setétbe tévedez,~Amit parancsol, 2899 Vers1| áztatott oltáritól.~Őket setétség fogta el, s vastag homály,~ 2900 Vers1| szikláihoz,~És aholott az Olt siet vizét~Az Isterével egyesíteni.~ 2901 Vers1| hogy nagy reményit~Ravasz sikamlatokkal játszadozza,~És a valót 2902 Tovi | de szaladva, szökelve, sikamva.~Lángol keble, ajakán mély 2903 Vers1| én eltolom~És meg fogom - sikolta - látni." Látni?~Ezt zúgja 2904 Vers1| ajtóban Pipszembe botlik.~Sikoltva megy a grádicsnak s lefordúl.~ 2905 Vers1| szesszenései~S játékos hangja, mely simongva karcol~Kedvesb előttem, 2906 Tovi | volt,~     S a könnyű, ha simúlt sok faragásra leve. ~megj. 2907 Tovi | hold szelíd fényében, s rám simúlva,~Ezt nyögte az édes lyány: 2908 Vers1| BOLDOGÍTÓM ~"Milliók közt sincs egy, kit a fene~Vak Ate 2909 Tovi | PROF. SÍPOS PÁLHOZ ~Manicheussá lettem, 2910 Vers1| vidámsága tőle,~S korán sír nyelte el a boldogtalant. ~ 2911 Tovi | a sereggel,~Ne gondolj a sírásokkal,~     Ne pityergésekkel! ~ 2912 Tovi | rokonink.~És mikor a~Hév Sirius~Forralja lakunkat,~S a földet 2913 Tovi | Egy délceg ifjú hágdos, sírkövedre~Feltenni koszorúját. Láng 2914 Vers1| halhatatlanok:~És, aki testvérének sírkövét~A bánat ágával foná körűl;~ 2915 Tovi | alatt,~Önnön kezével szúrta sírom mellé.~Nagy volt nevem s 2916 Vers1| istenség,~Csillámlik a boltnak sötéte közt~A szent alak, lenyúló 2917 Vers1| mellyel a ravasz~Papok sötétebb századinkban orrokon~Hurcolták 2918 Tovi | de fényt ad; így terólad~Sötétről, fényt a gondolat nekünk. ~ 2919 Vers1| millio tárgyait~A legvarázsb sötéttisztában, és~Nem elvakító fénynél 2920 Tovi | szerelmesem,~Húgom, bátyám, sógorom, komám, -~     Vagy hát 2921 Tovi | György, Erdélye felé, erre sohajta Ferenc.~Zrínyinek itt állott 2922 Tovi | ajakán mély bánat leble sohajtoz,~S mint te, olasz s lengyel, 2923 Tovi | mellé:~"A leány barátját sohajtozza." ~1827 ~ ~ 2924 Tovi | marad el~Az istenek~Boszúja sokáig,~S a vakmerő~N émúlva lakol.~ 2925 Vers1| szinte rosszúl. Közzűlök sokakkal~Font össze már a legszorosb 2926 Tovi | FENTEBB STYLUS ~"Engemet a sokaság ért s kedvel." - Pórsereg, 2927 Tovi | badar beszédén látni, hogy sokat~Forgatta Platót. Engem ízletem~ 2928 Vers1| felkapá~A kedves hangot, s sokszorozva vitte~Tátránknak égbe nyúlt 2929 Vers1| Sonettet ihlé nyelvünkön, Somogy~Venusiumának szózatos hattyúja,~ 2930 Vers1| leány énnékem a legelső~Sonettet ihlé nyelvünkön, Somogy~ 2931 Vers1| A SONETTO MÚZSÁJA ~Mint a szerelmes 2932 Vers1| Szűlte volna Eger, Győr, Sopron, Pécs, Buda,~Úgy szólana, 2933 Tovi | Keresztet vont a könyvben e sor mellé:~"A leány barátját 2934 Vers1| szebb, mint a gunyolt Accius sorai!~Daykának édes zengzetű 2935 Vers1| mely hat párja közzül~A sort középben kétfelé hasítván,~ 2936 Tovi | akkor gazdag, most szegény spanyolnál,~S Rómában és Athenben s 2937 Tovi | csillag tüzel reá?~Az egyik spartai karcsú szép leány,~Körűlaggatva 2938 Tovi | egekbe száll,~S csudálja sphaerák mennyei zengzetét,~Majd 2939 Vers1| Virgilben s Homerban~Négy sponda lép négy dactylus helyébe;~ 2940 Vers1| másod és negyed fogásra~Spondát ne végyen. Ők a harmadik~ 2941 Tovi | szememnek és fülemnek. ~Storazzi szép ajkán nem lebegének~ 2942 Tovi | FENTEBB STYLUS ~"Engemet a sokaság ért 2943 Tovi | báblován a gyermek, mint az eb,~Sültet forgatva a konyha kerekében.~ 2944 Tovi | elhagyna nyúgodalmad. ~     Sürű köd és borongó fellegek~ 2945 Vers1| békével e pusztán! Kemencéd~Süssön még jobb cipót, mint Kecskemét 2946 Tovi | cselédid azt szelik,~Vágják, sütik, mert romlott ízletednek~ 2947 Vers1| énekit,~És amit istennéje súg Kisünknek,~És Himfy zengett, 2948 Vers1| alakban~Kísértve kullog, azt súgá tanácsúl,~Hogy a legénykének 2949 Tovi | Hogy ím ez intést a kaján sugallja, -~Én nem mosolygom a jargont, 2950 Tovi | Szemem vakítja fényed nagy sugára.~Nem fénylek én, s azt én 2951 Tovi | bélő a jaloux-nyiláson,~S sugárival körűle glóriát von. ~1811 ~ ~ 2952 Tovi | költözött egy újabb honba;~S igy súgja nékem kétes oktatásit.~Ilyenkor 2953 Vers1| tanácsnokom hiába~Nem szoktam súgni hagyni, teljesítém. -~"Engedsz 2954 Vers1| híveit,~S csak a gonoszt sújtja és a vakmerőt;~S baj s sérelem 2955 Tovi | leplegével,~Kit a hegyekben sújtott meg nyila.~Lesbos nevelte 2956 Vers1| Hegyalja látni örűl magát~A sullogó Bodrognak tűkörében,~Ottan 2957 Vers1| lelkednek sok mázsányi súly. ~Az ifjú mély gondok közt 2958 Tovi | martalék, kit földig nyom le súlya,~S epedve nyújtja utánad 2959 Tovi | zengzetét,~Majd a baromhoz sűlyed, és alább;~S midőn szeméről 2960 Tovi | így mozgott, ölembe~Így sűlyede, elfogadván jobbomat. ~S 2961 Tovi | fájdalomban,~     Az alázó súlyos igát.~Hunyadink nagy lelke 2962 Vers1| és kevésb? Hát a való~Úgy summa, mint a test érzékinek~Ál-boldogságai, 2963 Tovi | tömjén, s magas~Boltjaidat sűrű felleg tölti be.~Segíts! 2964 Tovi | A titkos, édes, boldog suttogások,~Vád, harc, megbánás, új 2965 Tovi | beszédért!~     Megvan az; a svábnál Győri Giehri leve.~ ~ 2966 Tovi | egyenlő bájt~Ad mindeneknek Sváda. Kedvelém nyelved,~Búzogtam 2967 Vers1| Tiberis s Ilissus szép leánya~Sylvesterünket fényesb útra hívá.~Magasb 2968 Vers1| nyelv urának nem hiszi,~Nem szab törvényt és új szót nem 2969 Tovi | Akár a nyelv törvényeit szabád meg,~Akár az álom bódúlt 2970 Tovi | Verseimet, s hagyjad folyni szabásid után!~Így Futaki. És mivel 2971 Vers1| Vak Ate ekként vett volna szabdalásba.~Ha megdühödve kapkod olykor 2972 Tovi | És rontom a szép nyelvet, szabdalom~Szavainknak farkokat, teremtem 2973 Vers1| hangot ejte.~Rajnis, Szabó s Szabóval Révai~Nyerék meg azt a kedves 2974 Vers1| csak a lépdellés dobbanásai~Szaggatnak meg a kripták boltjaikban.~ 2975 Tovi | Szól a szem, bár hallgat a száj,~És beszéli, belől mi fáj. ~~~~~~ 2976 Tovi | kártya sátorában,~     Száján függ pipája,~A szép markotányosnénak~      2977 Vers1| Balúl hosszúra tátogatta száját.~S így a tudom majd túdom, 2978 Vers1| szemöldökével~Int, hogy szakadjanak. Szakadnak ők,~Mintha a 2979 Vers1| szemöldökével~Int, hogy szakadjanak. Szakadnak ők,~Mintha a Deukalion s 2980 Tovi | harmadik hosszúra nyúlt szakállal,~Hogy Ázsiának boldog tája 2981 Vers1| lássuk, ki a legény!~Előjön a szakállas "Régiekről",~Futásnak indúl, 2982 Vers1| Az ég ívéből egy színt ám szakassz ki,~S semmid marad, míg 2983 Vers1| teljes lépteit,~S ígézi a szála torlott rendeit~Enyelgő 2984 Vers1| emberkém kapja verseit,~S szalad, s ajtóban Pipszembe botlik.~ 2985 Vers1| tudom. Gyors forgatással,~Szaladt el rajta végig, s "Itt van!" 2986 Tovi | cél~Nem tört pályáján: de szaladva, szökelve, sikamva.~Lángol 2987 Vers1| Hogy jambusimra gáncs fog szállani,~Előre láttam! ők az iskola~ 2988 Vers1| sérelem nélkül beérkezém,~S szállást fogék a Szürke-ló szügyében.~ 2989 Vers1| többiben:~S házát s hazát, és szállát meg valát,~S vagyont s hagyjont 2990 Vers1| két pár húrjait~Egy párra szállítá le Bessenyei;~Azért-e, hogy 2991 Vers1| pacaltól,~Nagy számban nem hoz szállókat neked.~Gyanús előttök a 2992 Tovi | Igaz vagy, és csak annak szállsz keblébe,~Ki benned téged 2993 Tovi | És ültetnének téged is szamárra,~És tiltatnának el csak 2994 Vers1| a hullott pacaltól,~Nagy számban nem hoz szállókat neked.~ 2995 Vers1| Elázott szemmel s szánakozva nézem én~Az esztelenség 2996 Vers1| gyilkosabb légyen csapásod,~S szándékidat ne sejtsék; lopva szúrsz."~ 2997 Tovi | titok. Ezt ha nem érted~     Szánts és vess, s hagyjad másnak 2998 Tovi | vagyok,~Mert úszni láb és szárny nekem is adattatott.~Pöffedj, 2999 Tovi | nem tudod és írsz:~     Szárnyad ugyan nincsen, Cserdi: de 3000 Tovi | Ah! sírba száll, s gyors szárnyakon repűl el ő,~Oda, hol Gvadányi, 3001 Vers1| Jóval tanúltabb, s fentebb szárnyalásu.~S e versnem hordja Zrínyinek 3002 Vers1| telére dűl.~De borral sebes szárnyának~     Lépvesszőket hányhatok,~ 3003 Vers1| bájövébe,~S a zengő páncél szárnyas táncait~Pallassal felhők 3004 Vers1| nyújt nektárt istenének,~Víg szárnyokon kél a nem-hallott ének. ~


olbe-szarn | szava-vakon | vakta-zuzos

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License