AUGUSZTUS 11^ke

Reggel nálam volt Vida Károly s elbeszélte azon körülményeket, melyek által besodortaték azon gyalázatos cikkek írására, melyeket Devalváló rovat^* cím alatt adott ki a Budapesti Híradóba. Az egésznek rövid sommája: pénzhiány. Igyekeztem jó tanácsokat adni neki, melyeket el is látszék fogadni. Később Récsy Emil jött s beszélt velem szerelméről, ábrándairól, Hegelről és a professzorságról, melynek megnyeréséhez most, mióta Bibitz pártfogolja, több reménye van, mint eddig volt.

Tizenegykor mentem Jósikához, ki egész délután háromig Jósika István című regényéből olvastatott nekem föl. Ebédre megint a Vadászkürtnél voltam és a tegnapi szomszédságot keresém föl.

Kávéházból fagylaldába s innön a Körbe.

A magyar színházba Lindát adták. Hollósy kisasszony lépett tán harmadikszor föl. Belőle barátai többet várnak, mint Schodelné. Én róla keveset mondhatok, mert Horváth Lazi páholyába mentem, hol Jósika, Karácsony Guido és egy barna úr volt, kinek felesége udvarlója - mint mondják - az ifjú Gorove. Ezek s velök én igen figyelmetlenül viseltük magunkat, aztán a harmadik zártszékben meglátván az én bánátusi kreol nőmet Jósika színpadi távcsőjével, mindig őt vizsgáltam, s így a kisebb dolgokra, minő Hollósy kisasszony éneke, nem maradott időm.

Midőn a játék végződött, találkoztam Csengeryvel és Petőfivel, kik vacsorára az Angol Királynéhoz kísérének.

Petőfi néhány érdekes versét deklamálta el.