bold = Main text
Part, Par. grey = Comment text
1 1, 2 | Melyik ezek közül a Mikes Mihály uram háza? - kérdé lovagunk,
2 1, 2 | tévedt-e más faluba?~- Én Mikes Mihály uram házát kérdém - szólt
3 1, 2 | kívül fennmarad, a Mikes Mihály uramé.~E bamba elméncség
4 1, 3 | 3~Mikes Mihály - kihez mi is látogatást
5 1, 3 | matrózok: mindezt Mikes Mihály vagy általában nem is gyanítá,
6 1, 3 | leányaik lakodalmára, s Mihály, midőn a menyasszonnyal
7 1, 3 | légváltozásra csúzot kapnak, hanem Mihály visszavonulásából gyaníthatták
8 1, 3 | izmokat találunk nála.~Azonban Mihály jellemének egy különös ellentmondása
9 1, 3 | lovagsarkantyúját látták. Mert Mihály úr ifjúkorára nem büszkébb,
10 1, 3 | derült kedély istápolták.~Mihály kettősével vette a tornáclépcsőket,
11 1, 3 | nagybátyám! - kiáltá a lovag, Mihály urat hévvel szorítva kebeléhez.~-
12 1, 3 | Mily felséges lovad van!~Mihály a szakértők ügyességével
13 1, 3 | Megváltoztak erkölcseink!~Mihály e beszélgetés közt házába
14 1, 3 | pénzen eladni, de Mikes Mihály nem olyan, mint Rákóczi
15 1, 3 | faludat is csak ma láttam.~Mihály úr előbb csodálkozón tekintett
16 1, 3 | Ej, öcsém - jegyzé meg Mihály -, virágot minden parasztnő
17 1, 3 | alatt a lóakolig érkeztek, s Mihály egész készséggel kezdett
18 1, 3 | A deli, finom alakú arab Mihály bátya lovai közt úgy nézett
19 1, 3 | saját nemes modora által. Mihály kedvetlenül pillantott Armidorról
20 1, 3 | másképp viselnők magunkat.~Mihály karon fogta unokaöccsét,
21 1, 3 | Kelemen - szólt türelmetlenül Mihály -, bizonyosan Sára cipőjének
22 1, 3 | Ugye elrablanád? - sürgeté Mihály.~- El - mondá merengőn János. -
23 1, 3 | érthetőn.~- Amen! - hangzott Mihály ajkairól.~János összerezzent.
24 1, 3 | A célnál vagyunk - szólt Mihály örömtől szikrázó arccal. -
25 1, 4 | reményeikről szólani. De Mihály bátya terített asztala,
26 1, 4 | szerelméről szólhatott.~Mihály tölté a bort, hol Kelemen
27 1, 4 | Úgy van - közbeszólt Mihály -, saját kedveseinken kívül
28 1, 4 | igézővé az teszi - folytatá Mihály -, hogy semmiben sem üt
29 1, 4 | serdült fel - válaszolá Mihály spártai rövidséggel.~- De
30 1, 4 | jegyezte meg Kelemen, ki Mihály eszményképeinek nem volt
31 1, 4 | kérdé ragyogó arccal Mihály.~- Midőn egyszer Lupuj vajda
32 1, 4 | tanít.~- Haha! - röhöge Mihály bátya. - Tehát a szobaleánnyal
33 1, 4 | S most - közbevágott Mihály -, ha tovább is ingadozol,
34 1, 4 | tanítottak - közbeszólt Mihály bátya.~- S jelleme rossz
35 1, 4 | minden veszélyben osztozni.~Mihály magasra emelé a serleget.~-
36 1, 5 | sem bánta volna, ha házát Mihály úr ritkábban látogatná meg.
37 1, 5 | az oltár elébe, ha Mikes Mihály csak kisujját is nyújtotta
38 1, 5 | palotahölgyek; de ekkor Mihály úr az egyszerűséget kezdé
39 1, 5 | hamar észrevette: mit néz Mihály a falon. S másnap csaknem
40 1, 5 | özvegy most ritkábban tudta Mihály úr ízlését eltalálni, mint
41 1, 5 | nincs mit tudjon róla. Ah, Mihály is csakolyan, mint a többi
42 1, 7 | támadnak lelkemben. Utoljára Mihály meg sem fog ismerni. Ah!
43 1, 8 | való meggyőződésre vezetni.~Mihály napján pedig, a reggeli
44 1, 8 | gyermekként elpirult.~- Ah! Mihály urat érted? Igazad van -
45 1, 8 | hogy míg őt, az özvegyet, Mihály nevének említése zavarba
46 1, 8 | s hányszor említé nekem Mihály.~E gondolatok forgottak
47 1, 8 | Kivévén, nénikém, ha Mikes Mihály laka felé vezetne.~- Vagy
48 1, 9 | ha jelmezét levetné - Mihály úr valamelyik csatlósát
49 1, 9 | eltagadva tündéri varázzsal bír?~Mihály, hogy kedvező feleletet
50 1, 9 | Lovagi szavamra! - mondá Mihály úr.~- Ah! A kis tettető.
51 1, 9 | szenvedhetetlen - toldá hozzá Mihály úr.~- És szívtelen tett.~-
52 1, 9 | Neki tán megjárná - szólt Mihály. - De Sárát, kinek néhai
53 1, 9 | magamat sem védhetem? Ah! Mihály ravaszabb a kígyónál, s
54 1, 10 | leányát én szöktettem el és Mihály, hogy üldözésére én lázítottam
55 1, 11 | elégiailag méla hangú kérdés után Mihály Kelemennek nyújtá kezét
56 1, 11 | tréfálkozni.~Kelemen már nem hallá Mihály kötekedését. Figyelmét egészen
57 1, 11 | kezében reszkete az ostor.~Mihály a szünidőt használandó,
58 1, 11 | baj?~- Nem hallasz semmit?~Mihály megállítá működésében az
59 1, 11 | Közelítenek! - kiáltá Kelemen.~Mihály pipájába illesztve a taplót,
60 1, 11 | fogjuk magunkat - szólt Mihály biztatva.~- De mivel? Hisz
61 1, 11 | regényesség! - mormogta Mihály.~A nagydob, az összecsődülési
62 1, 11 | sem fogunk fázni - szólt Mihály bodor füstöt eregetve.~-
63 1, 11 | menekülhetünk.~- Én - szólt Mihály - Judit szilárdságában bízom.
64 1, 11 | Talpon, fiúk! - kiáltá Mihály oly parancsoló hangon, mintha
65 1, 12 | 12~Mihály, a vállalat indítványozója
66 1, 12 | helyében - szólt nevetve Mihály - féltékennyé lennék e nyilatkozatért.
67 1, 12 | Erre rándulok - mondá Mihály -, hogy hírt adhassak Zsigmond
68 1, 15 | szív érez. Talán Judit a Mihály segítségével elkövetett
69 1, 15 | folyamát, minden reá és Mihály úrra vonatkozót mellőzvén.~-
70 1, 15 | Csak talán nem neheztel Mihály, hogy vele utazom. Féltékenységre,
71 1, 15 | áll, s mellékesen Mikes Mihály öröméről, hálájáról; de
72 2, 3 | ne élje át másodszor is Mihály vajda115véres korát. Egy
73 2, 3(115) | Mihály vajda: Mihail Viteazul 1593-
74 2, 6 | nincs körüle.~Mellette Mikes Mihály lovagolt, kit ismert.~A
75 2, 6 | kié lenne másé? - szólt Mihály, leemelve a rívó Sárát.~
76 2, 6 | Azt mondom neked, Mikes Mihály, jó barátom, hogy maradj
77 2, 6 | Fölfogtad-e ezt, jó barátom, Mikes Mihály? Ügyelj magadra. A szerelem
78 2, 6 | légy, jó barátom, Mikes Mihály, s nehogy elrabold Judit
79 2, 6 | szövetségtekre áldást. Indulj tüstént Mihály nagybátyádhoz, s ott várj,
80 2, 6 | valának kétségben. Fiam Mihály bátyát akarta, de a kis
81 2, 6 | hozzám hamar Kelement.~- Már Mihály bátyához küldöttem őt, míg
82 2, 7 | valamelyik ismerősödhöz, csak Mihály bátyádhoz ne. Nála mindent
83 2, 7 | szobába érjen, hol Sára volt, Mihály lovásza vágtatott az udvarra
84 2, 9 | a zsiványok.~- Hát Mikes Mihály zsiványokkal jár?~- Mit
85 2, 9 | láttam.~- Tehát zsivány Mikes Mihály?~- Azt mégsem hinném.~-
86 2, 9 | kettő. Érti-e?~- Úgy hát Mihály öcsém ragadta el Sárát.~-
87 2, 11 | meg. Két fiunk és Mikes Mihály társaságában távozott hazunnan,
88 2, 11 | Kelement a várból tüstént Mihály bátyjához küldöttem, férjem
89 2, 12 | ki hozott?~- Kelemen... Mihály.~- És János - szólt közbe
90 2, 12 | rendeletet adott Mikes Mihály, János és Kelemen elfogatására
91 2, 13 | irgalmazzatok!... Agyam ég!... Mikes Mihály gúzsba kötve hever... Egy
92 3, 3 | hányszor nem gyanúsítottak Mihály úrral? S mégsem mennék Haller
93 3, 3 | volnál. Ott van Debrő, a Mihály várkastélya, hé, hé, ez
94 3, 3 | rabolták el - gondolá Judit. - Mihály kezemet akarta megkérni.~-
95 3, 4 | hallá a másik szavát.~Maga Mihály bátya is legfölebb szomorú
96 3, 4 | Feledd őt! - mormogá Mihály.~A kompba léptek.~- Haragudhatott
97 3, 4 | Feledd őt! - ismétlé Mihály.~- S légy önérző, büszke -
98 3, 4 | Sára...~- Megint! - dörmögé Mihály.~- S ki tudja, nem vett-e
99 3, 4 | Hazaeresztették a zárt madarat.~- S Mihály bátya! Hiszed-e te, hogy
100 3, 4 | lángját? - vágott közbe Mihály bátya. - Szégyelld tapasztalatlanságodat.
101 3, 4 | siralomházba zárt bűnös.~Mihály haraggal fordítá el szemét
102 3, 4 | Botor beszéd! - szólt Mihály bátya.~- De hitemre mondom!~
103 3, 4 | bátya.~- De hitemre mondom!~Mihály, ki a babonás félelemre
104 3, 4 | önkínzásra! - korholá Kelement Mihály bátya, míg János hirtelen
105 3, 4 | gyógyít meg.~- Ne félj - szólt Mihály -, hamar fog ide is lakodalmának
106 3, 4 | ficamodott-e ki? - dörgé Mihály.~- Tudod-e, hogy fejeddel
107 3, 4 | Mást javaslok én! - kiáltá Mihály, megfogva öccse lovának
108 3, 4 | Puhatold ki jól - szólt Mihály - a távozásunk után történteket.
109 3, 5 | távozása miatt! - sóhajtá most Mihály bátya. - Nincs többé pártfogónk
110 3, 5 | bátyám?~- Nemde - szólt Mihály -, Tarnócziné azért vitte
111 3, 5 | volna a dolog - folytatá Mihály -, akkor könnyen megtörténhetik,
112 3, 5 | tervet gondolnunk - szólt Mihály.~- Okvetlenül.~- S hogy
113 3, 5 | Micsoda együgyű beszéd - szólt Mihály úr haragosan pödörve bajuszát,
114 3, 5 | hízelgő szavakkal kezdé Mihály urat engesztelni; midőn
115 3, 5 | ez Kapronczai! - kiáltá Mihály úr az ablaktól Kelemenhez.~
116 3, 5 | a fejedelem? - tudakolá Mihály.~- Derültebb kedvben ritkán
117 3, 5 | Lám, lám! - ujjongott Mihály -, ki gondolta volna?~-
118 3, 5 | ember Rákóczi! - kiálta föl Mihály.~- Ebéd után pedig főlovászmesterré
119 3, 5 | szaladtunk el - sopánkodott Mihály.~- Éppen jókor, barátim,
120 3, 5 | oda a fejedelem? - szólt Mihály.~- Dehogy adta. Makacsul
121 3, 5 | A nagy Rákóczi! - kiálta Mihály.~- És szerette volna Sára
122 3, 5 | A jó Rákóczi! - sóhajtá Mihály egészen elérzékenyülten.~-
123 3, 5 | lesz a vége! - pattogott Mihály.~- De itt még nincs vége -
124 3, 5 | Kapronczai.~- Nincs? - hüledezék Mihály úr.~- Tarnócziné mondá,
125 3, 5 | kit választott? - tudakolá Mihály csodálkozó megütközéssel.~-
126 3, 5 | szerelemből hozzá? - szólt Mihály úr gúnyos arckifejezéssel.~-
127 3, 5 | udvarából való! - jegyzé meg Mihály úr erőltetett nevetéssel.~
128 3, 5 | az a János - szólt közbe Mihály úr -, ő eleget célzott arra,
129 3, 5 | megvetés kötelességünk? Bátyám, Mihály! Barátom, Kapronczai! Tépjétek
130 3, 5 | tenyerével takará el arcát.~Mihály dorgálta gyöngeségéért,
131 3, 5 | tevé ám jól! - pattant fel Mihály úr. - Hát Debrő az új udvarházzal,
132 3, 5 | ablakból.~- Mit akarsz? - szólt Mihály.~- Utolérni őt.~- Sohase
133 3, 5 | kötözve vitesselek Erdélybe.~Mihály hüledezve tekintett Kapronczaira.
134 3, 5 | Elpirultál? - szólt Mihály.~- Utolsó visszaverődése
135 3, 6 | nemzetes és vitézlő Mikes Mihály és Kelemen uramékkal együtt,
136 3, 6 | napján Mikes Kelemen és Mihály urammal együtt quoad personam
137 3, 6 | használhatatlan állapotban sínylik is, Mihály három fejedelem udvarában
138 3, 6 | Kapronczainak nem volt szüksége Mihály urat sem fenyegetni, sem
139 3, 6 | és csábbal nem ragyogott Mihály úr felé az udvari cselszövény
140 3, 6 | kalanddal együtt? -, Mikes Mihály alkalmasint Jászvásárban
141 3, 8 | Móricot. Egy pohár bort iszom Mihály öcsém egészségéért is. Mármost
142 3, 9 | maradjon, kénytelen volt Mikes Mihály sorsát gondolatainak állandó
143 3, 9 | ha a bujdosás előtt Mikes Mihály megkérte volna az ő kezét,
144 3, 9 | követvén, egyenesen Mikes Mihály lakába érkezik. De a szobákat
145 3, 9 | kardjokat és véröket ajánlják Mihály úr kiszabadítására. Judit
146 3, 9 | itt van rabságban Mikes Mihály, kit te, szép asszony, halálosan
147 3, 9 | tehát tüstént visszakövetelé Mihály urat a tatár kántól, ki
148 3, 9 | Semmije sem maradt tehát, csak Mihály. De még most jön a dolog
149 3, 9 | vajon megtesz-e érte Mikes Mihály mindent és hamar?... Hisz
150 3, 9 | vérontás megszüntetéséért tehát Mihály úr párbajt ajánl; a kán
151 3, 9 | magát háremi pongyolában és Mihály úr karjai közt. Szélszárnyakon
152 3, 9 | kérdéssel: hogy bebocsátja-e Mihály urat Debrőre büntetés nélkül,
153 3, 9 | nemzetes és vitézlő Mikes Mihály urammal Jászvásáron találkoztam.
154 3, 9 | háziasszony kedves zavarát.~- Mihály úr - folytatá a vendég -,
155 3, 9 | végzett be a szép özvegy Mihály úr a szerelemért egy háborút
156 3, 10 | mesét olvastunk. Egyébiránt Mihály úr küldöttje, a névtelen,
157 3, 10 | addig nem nyugodtak, míg Mihály lovászát, ki eddig ide-oda
158 3, 12 | csókolták. Én láttam Bástát, Mihály vajdát, állottam Báthori
159 3, 12(206)| Mihály vajda: Mihail Viteazul 1593-
160 3, 13 | midőn karjaiba rohannak Mihály és Kelemen, hogy szeretetökkel
161 3, 16(220)| 1596). 1601-ben a Basta és Mihály vajda seregeitől elszenvedett
162 3, 16(231)| Servet Mihály (Michel) spanyol orvos,
163 3, 19 | orbai dúlóhoz, tőle Mikes Mihály uram fegyvernökéhez, s végtére
164 3, 23 | szolgálatot, melyet Mikes Mihály és Kelemen bizonyos ügyben
165 3, 23 | tudni: férjhez ment-e Mikes Mihály uramhoz a szép Judit asszony?
|