Part, Par.
1 1, 1 | legvígabban serleget, ő köszönté föl legcifrább szavakban a lakomázó
2 1, 1 | vitatkozásokat olvasott föl: Sebestyén szép csendesen
3 1, 1 | Az évek egymást válták föl, s íme, a sok fohász tüdőjét
4 1, 1 | azon tulajdonokat vette föl, melyekkel az életben nem
5 1, 1 | özvegyek élete! Sára! Olvasd föl az Énekek éneké-ből a második
6 1, 2 | faluból ki, s a hegytérre föl, hol az út a várkastély
7 1, 2 | útárokból mérgesen lökték ugyan föl magokat, anélkül azonban,
8 1, 2 | röstellni, hogy a szél nem kap föl katángot vagy száraz ágat,
9 1, 2 | görbe módon világosíthatá föl az idegent, Naprádiné háza
10 1, 3 | szemkápráztatva csillogtak föl; aztán a drága, margarétás,
11 1, 3 | hajlamból szerényen keresse föl.~E párbeszéd alatt a lóakolig
12 1, 4 | Kelement, s kiért áldozzák föl Sárát! Mert van példa, hogy
13 1, 5 | miután Péter mint kérő lépett föl, akkor látta elérkezettnek
14 1, 5 | ragyogó arccal így sóhajtott föl: - Már azt is hiszem, hogy
15 1, 7 | gyermek nem kapcsolhatta föl szemérmes övét, nem vethette
16 1, 7 | és szilajon. Nem hozott föl kétértelműséget sem eszmékben,
17 1, 7 | elfojtott nevetés váltott föl, s az ellenkező érzésekkel
18 1, 8 | kezét, bámulattal kiáltott föl: - Az Istenért, kedves gyermekem,
19 1, 8 | újakkal cseréltettek volna föl -, s midőn később a régiségbúvárok
20 1, 8 | kirívó ellentétben tűntek föl. Judit nem tudta rábeszélni,
21 1, 8 | merengett, s csak akkor veté föl éjsötét szemeit, midőn kirívó
22 1, 8 | megpróbálni.~- De nem tűnnék-e föl valakinek hozzád menetelünk
23 1, 9 | Tudom, még nevemet sem hozta föl Sárának.~- Az, én közlékeny
24 1, 9 | gyors távozásra használt föl.~Később a kertajtó irányában
25 1, 10| üldözésére én lázítottam föl a vár népét.~E percben a
26 1, 11| ahhoz, ki álomból ébred föl.~János levette róla karját;
27 1, 12| hallgatom: e vágy gerjedt föl ismét, s levíhatlan sóvárgássá
28 1, 13| vallásosnak mondják - hozá föl Haller.~- Vén korában még
29 1, 13| Mindent magam próbálok rajta föl, a köntösöktől kezdve. S
30 1, 13| volna róla rosszat tenni föl. S miért higgyem magamat
31 1, 14| Péter ne cserélte volna föl szívesen még a lidércnyomásos
32 1, 14| talán csak a halálnak nyitva föl örömmel a becsukott kilincset;
33 1, 14| értelmes szolgát mutathasson föl. Zakariás nem verekedett,
34 1, 14| oly részleteket fedezett föl Zakariás jellemében, melyekről
35 1, 14| vegyült a borba. S ki hozta föl a pincéből?~- Nem a kulcsár -
36 1, 14| Rosszat csak a rossz teszen föl másban előre. Mi űzte el
37 1, 15| is egy-egy sugára villant föl.~- Mily nagy szemeket nyit
38 1, 15| bástyától a tornác felé lassan föl s le sétálgat valaki.~Ah!
39 1, 15| barátra, ki örömmel ajánlaná föl befolyását Tarnóczinénál
40 1, 15| visszatetszőt és gyanúst fedeztek föl Haller vonásain. Azonban
41 1, 15| kedélyesnek tűnt előtte föl. - Én - szólt tettetés nélkül -
42 1, 15| hajnali friss légért öltött föl, s a rest gondatlanságban,
43 1, 15| kielégítő rajzok merültek föl a háttérben. A szép özvegy
44 1, 15| hévvel.~Nekihajtottak, egyik föl, másik le. Majdnem bizonyos
45 1, 15| hintócska öklözésre hívott föl, széles, nehéz és jól vasalt
46 2, 2 | majd a másik lábát emelheti föl.~Döme a titkosabb s kevésbé
47 2, 2 | valamelyik martjára másszék föl; mi semmi esetre nem volt
48 2, 2 | kikkel nem civakodik - hozta föl Döme.~- S kik pártját foghatnák -
49 2, 2 | közvádló?~- Csak kevéssel hoz föl több adatot terhelésül,
50 2, 3 | Embernek fia fohászkodjál föl, mintha derekadban fájdalmat
51 2, 3 | szultán nyíltan nem lép föl. Ahelyett, hogy alattvalóimat
52 2, 3 | fejétől! - fohászkodott föl Csulai.~- És a szultán legfélelmesebb
53 2, 3 | litván herceg ébresztett föl a Rákóczi-családban. Regényem
54 2, 3 | Letelepedett a pap mellé.~- Nyissa föl kegyelmed a szentkönyvet -
55 2, 3 | előttem Radzivil levele tárt föl... Olvasson tisztelendőséged
56 2, 4 | elrontani, s a puska sárkányát föl sem vonta.~Szentpáli, ki
57 2, 4 | napig nem világosíthatták föl a történetbúvárok, de annyi
58 2, 4 | Csulai éppen akkor emelte föl fejét legelőször a zajra,
59 2, 4 | Melyik zsinat szenteli föl avégett, hogy bátran lőjön
60 2, 4 | méltót helyzetéhez, melynek föl nem fedezésére szabadságot
61 2, 5 | hová lőn a lemondás? Dobd föl a követ, s az visszahull
62 2, 5 | Mily boldog napra virradunk föl! - szólt Mikes Zsigmond.~-
63 2, 5 | hangzottak, de zokogás is tört föl.~- Istenem, ő sír.~- Kedves
64 2, 6 | szellő távolról kaphatott föl, oly halk, oly kétes!~A
65 2, 7 | s miért? Hogy foghatná föl a titkost, az érthetetlent,
66 2, 7 | ismét szerelembe olvasztá föl a szerencsétlen leány egész
67 2, 7 | barlangjában növekedtek föl? Ugyan, öregem, legyen eszed.
68 2, 9 | ügyességet kívánt.~Így fogta föl a kérdést árva özvegyünk.~
69 2, 9 | rájok támaszkodva haladott föl a tornác lépcsőin.~- Jön!
70 2, 9 | talán egypár széket is föl akart dönteni; de midőn
71 2, 9 | teljes világosságban tünteté föl.~Korán reggel tehát Tarnócziné
72 2, 10| nincs dolguk.~- Kerestesse föl őket, hogy ajánltathassanak.~-
73 2, 10| Csakugyan boldog napra virradtam föl! - gondolá a vendégek egészségére
74 2, 10| arcon káröröm villámlik föl.~Csulai égre vetett szemmel
75 2, 11| gondviselésben! - sóhajtott föl, égre emelt tekintettel
76 2, 11| Zsigmond uram elébe, s olvassa föl az admonitionalis152levelet,
77 2, 11| engedelmes és félénk nő vette föl tehát családja védelmét,
78 2, 11| akartam vinni, hogy távozása föl ne tűnjék, s hogy a menyegző
79 2, 11| fenséged megérkezése függeszté föl szándékunk végrehajtását!~
80 2, 12| folyama alatt. A pallos föl van emelve, hogy sújtsa
81 2, 12| kedves Ágnesem, ne nyisd föl többé szemeidet! Mit tudnál
82 2, 12| életöröm? Hol találta volna föl azt többé?... S a megtagadás
83 2, 13| oltár előtt. Nőjön kövein föl a bogáncskóró, s kígyók
84 2, 13| emeljétek inkább kezeiteket föl az Úrhoz, ki csodálatos
85 3, 1 | elejtettem; de te veszed föl a sárból a váradi vár kulcsát -
86 3, 2 | nincs alapja; de már egyszer föl volt izgatva, s haragjának
87 3, 2 | zörget, mintha az egész házat föl akarná riasztani; aztán
88 3, 2 | tiltólag emelték fegyvereiket föl.~Döme diák a lócáról mondá: "
89 3, 2 | meghajló ifjúnak a könyvből föl sem emelt szemmel mondá:~-
90 3, 3 | Mily szépen áll! - kiáltott föl Judit elégülten.~- S mily
91 3, 4 | álomból most ébredt volna föl, egymásra nézett.~- Lehetetlen,
92 3, 5 | ember Rákóczi! - kiálta föl Mihály.~- Ebéd után pedig
93 3, 5 | hiúság bábjátékaiért áldozta föl szívét. Bár gyűlölhetném
94 3, 7 | Önhibám lehet. Magam idéztem föl ellenem a törvények szigorát,
95 3, 8 | fakadt. Korán reggel kelt föl, övében hordá kulcsait,
96 3, 8 | majdnem összeesettnek tűnt föl.~Az ő kedélye még a szokottnál
97 3, 9 | nem tartják. Már erre csak föl kellett szemét nyitnia,
98 3, 10| nőrablót lefejezni.~- Ne tegyük föl mindig, drága húgom, a legrosszabb
99 3, 10| ezer tiltó eszme villant föl.~Elgondolá, hogy akit Sára
100 3, 11| a nyalka huszárok előtt föl ne tűnjék.~A kellemes úrnők
101 3, 12| itt senkinek nem tűnnék föl; mert közelebbről aligha
102 3, 12| és Kelemen ellen lázadtak föl, hogy áruló fortéllyal lökjék
103 3, 12| családom kiirtására emeltem föl, hová tevém azt a kevés
104 3, 12| gyermekem véres árnya riasszon föl álmaimból, ha az irgalmazó
105 3, 12| nem világosította ugyan föl az igaz út iránt. Az ég
106 3, 12| egyszer és hangosan olvasá föl a levelet.~Ekkor Zsigmond
107 3, 13| szeret.~De nem maga idézte-e föl maga ellen a sorsot?~Egy
108 3, 13| családról, a háziúr nevét föl sem hozta, s midőn az udvarmester
109 3, 13| egy elhatározásig küzdötte föl magát.~Fenékig kiürítém
110 3, 14| arcán rézvörös szín lobbant föl mindannyiszor, mi világosan
111 3, 15| hitre a messzeséget tárva föl, s az ember elhihette volna,
112 3, 15| zúgjon lelkében, s költsön föl mindent, ami ott keserű
113 3, 16| egyént személyesen keresett föl, minden rugót mozgásba hozott,
114 3, 16| tette, hogy rögtön fedezze föl az egész nagy összeesküvést,
115 3, 16| és kényszerítem, lépjen föl ellene; de ha adatai nincsenek,
116 3, 16| hogy olyan átok örvénylett föl lelkéből, melyet még senki
117 3, 16| könnyítő körülményeket hozzon föl. Kapronczai Mikes János
118 3, 17| szemeit. - Hogy ébredtem föl? Ruháimon nincs az aluvás
119 3, 17| közt én mégsem ébredtem föl! Csak most! De ugyan hol
120 3, 18| kerékvágásból ki és be, kőre föl és le. Messzünnen szaladtak
121 3, 18| lehántanak, alatta mást fedeznek föl, különböző jegyekkel, nyelvvel
122 3, 18| kék oszlopokban emelkedett föl az előtérben egy kis helység
123 3, 18| keselyűé, vad tűz gyulladt föl bennök, s villámlék a káröröm.~-
124 3, 19| későn aludt el, korán kelt föl.~A hajnalszürkület félhomálya
125 3, 22| meg, szoptatta és falta föl gyermekét... a nő Szaturnusz.249
126 3, 22| után mosolygó arccal kiált föl: - Hisz ez Tarnócziné! -
127 3, 22| leányomat! Ne idézzétek föl az árva bánatot, midőn a
128 3, 22| leszállott.~Gyalog haladott föl a dombon.~Egyszerre fényözön
|