Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
oszül 1
oszülni 1
oszült 1
ot 107
óta 31
ótestámentomi 1
ótestamentum 14
Frequency    [«  »]
108 be
107 akkor
107 azt
107 ot
105 közt
104 péter
103 miatt
Zsigmond Kemény
Özvegy és leánya

IntraText - Concordances

ot

    Part,  Par.
1 1, 1 | Pedig emlőmön tápláltam őt... Ó, bárcsak egy picit 2 1, 2 | miután ura határozatlan volt, őt illeté a választás. Egész 3 1, 3 | halálra meg vannak érve.~Őt, ifjúságát illető csalálmokra36 4 1, 3 | saját gyermekeként szerette őt?~- Szent igaz, öcsém, János, 5 1, 3 | bátorítni és segítni fogod őt.~Ekkor vágtatott Kelemen 6 1, 4 | mondanád, ki jobbnak nem hiszi őt, mint amily szép, és szemtelennek, 7 1, 4 | palotahölgy feszes, hideg modora őt kellemeinek nagy részétől 8 1, 4 | falai közt.~- S te ismered őt? - kérdé ragyogó arccal 9 1, 4 | Kelemennel közöltem, bírta őt azon ígéretre, hogy többé 10 1, 5 | ki a pör folyama alatt őt uzsoráskodással vádolta, 11 1, 5 | mindig angyalnak nevezték őt. S ki ne tudná, hogy az 12 1, 6 | szerette volna magáévá tenni őt, mint merengőn imádni. Minél 13 1, 6 | Jelenléte vígabbá tette őt, de melegebbé nem. Az első 14 1, 7 | örömeivel leigézi és megdöbbenti őt, s melynek szépsége felől 15 1, 8 | Mint történhetik, hogy míg őt, az özvegyet, Mihály nevének 16 1, 9 | Úgy hát nem szereted őt igazán.~- Jól érzem magamat 17 1, 9 | Miért?~- Te nem szereted őt.~- Ah! Gyors léptek! - kiáltá 18 1, 9 | ajtajánál föltartóztatta őt. Judit nem volt nagyon félénk, 19 1, 9 | Irigylendő sors. Ah, mint szereti őt! - ez eszmék rajongtak elméjében.~ 20 1, 9 | siettünk mi kiszabadítani őt.~- Valóban? Ez iszonyú volna.~- 21 1, 10| elébe lépett, megállítá őt s elrémíté.~Zsebkendőjét 22 1, 10| isteni Sárától szerettetni, s őt más karján látni: ez a boldogság 23 1, 11| ide tudtam volna ragadni őt. Látszik, hogy soha igazán 24 1, 11| azért rémít, mert elvesztem őt. Ah! Bár egy óráig bírhatnám! 25 1, 12| S mégis mintha sajnálnám őt, téged, mindnyájunkat!~Annyira 26 1, 13| támadt félénkségét, s ha őt rendes hangulatában ismeri 27 1, 13| anyjától levelet és csak őt illető üzeneteket hoztam.~- 28 1, 14| legyőzhetetlen. S ha én őt csupán ujjam érintésével 29 1, 14| Csak háromszor láttam még őt! S ha közelebbről érdekel, 30 2, 1 | töméntelen ésszel bírt, s Rákóczi őt jobbkezének tekinté. Ha 31 2, 2 | esperes, most megdorgálnám őt, mint Náthán próféta Dávid 32 2, 2 | Várták a főurak Keményt, mert őt illeté az első szavazat 33 2, 3 | Sedeskiásba köt, s ha megalázza őt, jaj Ammon fiainak, kik 34 2, 4 | kerülni és feltartóztatni őt a tömött haraszt és indák 35 2, 4 | érdekelnék. Aki így látná őt, vagy a medvefajról lenne 36 2, 4 | medve pedig bősz dühében őt s nem a távol lévő s láthatlan 37 2, 4 | gyökér is inkább akadályozta őt, mint üldözőjét.~Már eldobta 38 2, 4 | elég leend arra, hogy ez is őt tüstént hátban vagy nyakszirton 39 2, 6 | közti állapot volt, fölrázta őt, most csak egy rövid pillanatig, 40 2, 6 | Mihály bátyához küldöttem őt, míg sorsa eldől.~- Utánajár 41 2, 8 | Mármarosban alig vette észre őt, és a szentléleki várból 42 2, 8 | Kedves húgom, eléggé büntette őt már, s ideje, hogy régi, 43 2, 8 | Ha most nem is szereti őt, fogja ezentúl.~- Soha.~- 44 2, 9 | szerencsétlenségnek, melyre őt az irgalmas Isten próbáltatás 45 2, 9 | tüstént elé Sárát! Hová rejté őt a fajtalan Sechem, az átkozott 46 2, 9 | hinném.~- Hallja-e Jébuzeus? Őt tulajdon szemeivel látta 47 2, 9 | társulat létezett volna, az őt soha tagjai közé be nem 48 2, 10| Istenért észre ne vegyék őt! Itt a szobája kulcsa. Ételt 49 2, 10| tanúsított, mint amennyi őt, ki Báthori és Bethlen Gábor 50 2, 10| Öregségünk istápjává szántuk őt, s a napokban fogja összes 51 2, 10| derék bajnok. Szándékom őt szárnysegédeim közé venni 52 2, 11| még utána nem járhattunk. Őt, fenséges uram, mint ismerőseink 53 2, 11| legkésőbb még ma éjjel hazavinni őt. És így távollétének oly 54 3, 1 | nemzetség semmivé tételére! Őt a szentlélek szállta meg, 55 3, 1 | késedelmes cselédet.~Hagyá őt teríteni, és folytatá merengéseit.~ 56 3, 2 | s oly bólintással fogadá őt, mely a szender és ébrenlét 57 3, 2 | fog rád, mert küldetésed őt némileg lealázza. Nincs 58 3, 3 | ellenszegülései dacára elvéteti őt Kelemennel. Félt a botránytól. 59 3, 3 | fog el. Tehát láttad volna őt azóta? Találkoztál-e a névtelen 60 3, 3 | szívtelenségnek mondám. Mi kötötte őt hozzám? Miért szeretett 61 3, 4 | ősanyám hordott.~- Feledd őt! - mormogá Mihály.~A kompba 62 3, 4 | vonakodásai felől?~- Feledd őt! - ismétlé Mihály.~- S légy 63 3, 4 | Tehát menjen el János. Őt nem ismeri a nép.~- Én?~- 64 3, 5 | ceremónia után szobájokba vitték őt.~- Honnan s hogy kerültél 65 3, 5 | gyáva férfiú, és köpjék őt hahotázva arcba, ha a nőktől 66 3, 5 | szólt Mihály.~- Utolérni őt.~- Sohase fáradj! Már alkalmasint 67 3, 5 | csak hogy hazugnak hihessem őt.~- Még most is szereted 68 3, 6 | volna, hogy előbb elfogassam őt, s aztán adjam át neki a 69 3, 6 | miután nem is ismerném meg őt, mert iskolás gyermekkorom 70 3, 6 | mód, hogy gyermekei, kik őt könnyelmű lépésökkel a sír 71 3, 6 | szívesség, mellyel a vajda őt és Kelement mindjárt érkezésükkor 72 3, 7 | adja át neki, különhíva őt és tanú nélkül, üdvözletem 73 3, 8 | számára. S ki biztosíthatá őt, hogy a reformált hit egyik 74 3, 8 | erdőmester.~- Oltalmazza őt az ég! Kísérje útjában áldásom 75 3, 9 | hazamenetelt.~Debrőn találjuk tehát őt.~Eleinte, mint minden nőnek, 76 3, 10| leánya valódi örömmel fogadá őt. Judit szokatlanul víg volt, 77 3, 10| kikaptam Tarnóczinén, rászedtem őt, borzasztóan megtréfáltam. 78 3, 10| hajléktól, ólomsúllyal nyomná őt a porba, s lelkét szennyezné 79 3, 10| haragudjék! Büntetnem kell őt, mégpedig lélektani számítással, 80 3, 11| különböző jószágaiba akarta őt elvezetni, és csak azután 81 3, 12| tanúja! Miért is hagytam őt magára elutazni, s miért 82 3, 12| viseltetett.~- Bár védhettem volna őt vérem hullásával megtámadói 83 3, 12| az agg.~- Az erdőmester. Őt visszahívattam.~A férj megrázkódott.~- 84 3, 12| oroszlánok vermébe dobnák őt, talán azok sem mernék körmeiket 85 3, 13| áhított martalékká jelölték ki őt.~S mind hasztalan!~Mikes 86 3, 13| kik sohasem csalták meg őt, s unta mindenekelőtt Mária 87 3, 13| bálványa élt, talán átkozva őt, talán azzal büntetve, hogy 88 3, 13| visszaidézhetetlen végzés vonta őt Szebenbe, hol Haller Péter 89 3, 14| felfogva szorítni kezdé őt a falszöglethez, s midőn 90 3, 15| történt vele?~- Oltalmazza őt az Isten! - sóhajtá Judit, 91 3, 16| hírekkel bolondította el őt. Csulai hiúságával ellenkezett 92 3, 16| máglyán égettette volna meg őt. Milyen rágalmazók az emberek! 93 3, 17| történetesen én fogtam el őt.~- Elfogtad?~- Igen, fenséges 94 3, 17| a párbajt, s főbe lőtte őt.~- Okosabbat is tehetett 95 3, 19| pénzem és állásom biztosítja őt, hogy sem a fényben, sem 96 3, 19| járjon; én követni fogom őt - szólt gunyorral Sára.~- 97 3, 19| ápolására! Én sem érdemlem meg őt. Judit, ne hagyd el férjemet!~- 98 3, 19| köröztet.~- Szabadítsd meg őt! - kiáltá Sára a férj előtt 99 3, 19| Istenért, csak ide ne hozzátok őt!~Haller fürkésző tekintetet 100 3, 20| Haller Péterné? - kérdé az őt üdvözlő háziúrtól.~- Mily 101 3, 20| Jánost vitték. Megátkoztam őt. S tudom, hogy a hóhérbárd 102 3, 20| miért mondá leányom, hogy őt átkoztam meg, holott én 103 3, 21| átkozhatta meg halottágyán őt az anya! Oly szívet, mely 104 3, 22| ellenségébe? Hol láthatád őt? Micsoda ördögi mesterséggel 105 3, 22| fel, egészen megnyugtaták őt. Ily barlangban a lég nagyon 106 3, 22| el. Pedig az úrhölgy, ki őt keblére szorítá, egyik vala 107 3, 22| bővérű, ingerlékeny egyén. Őt alkalmasint megütötte a


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License