1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1927
bold = Main text
Part, Par. grey = Comment text
1 1, 1 | Tarnócziné nagyasszonyom az elővigyázatot minden késő
2 1, 1 | még hajnalszürkület előtt az erdőbe ment, s késő délig
3 1, 1 | prémes bundáját, elosont az udvarból, a kert hátulsó
4 1, 1 | kéznél, vén dajkájának, az örökben tartott kis apródnak,
5 1, 1 | Naprádinéhoz ügete, vagy ha az Gyulafehérváron vala, a
6 1, 1 | és étvágya nem tünedez. Az évek egymást válták föl,
7 1, 1 | férje a koporsószegekből és az életből hirtelen kifogyott.~
8 1, 1 | véleményt nyert felőle.~"Az én Istenben boldogult, kedves,
9 1, 1(7) | második szakasza, amelyben az asszonyok gyászruhája már
10 1, 1 | keresztyéneknek sem hitte, s az öreg Pécsit és a szombatosak10
11 1, 1(10) | Szombatosok: az erdélyi reformációnak a
12 1, 1 | tulajdonokat vette föl, melyekkel az életben nem bírt.~Ő lőn
13 1, 1 | mint ritka szépségét, de az éles szemű anya igen sok
14 1, 1 | betegeket gondosan ápolta, de az egészségesekkel örömest
15 1, 1 | engedelmes leány vala, s az is kívánt maradni, de Haller
16 1, 1(12) | Ruth asszony az Ótestamentum egyik könyvének -
17 1, 1 | szomszéd asszonyok leányait az övénél mind jobbaknak vélte.~
18 1, 1 | kapros lepény14megégett, vagy az idő fellegbe borult, vagy
19 1, 1 | jámbor keresztyén, mint az én Sebestyénem volt. Isten
20 1, 1 | miért röfögnek a sertések az ólban! Az a cafra Jutka
21 1, 1 | röfögnek a sertések az ólban! Az a cafra Jutka bizonyosan
22 1, 1 | bizonyosan nem öntötte a válúba az abarlót!17Semmire sincs
23 1, 1(16) | Gyógyszerként használt balzsam, az Amiris Gileadensis nevű
24 1, 1 | gondjok! Csupa vesződés az özvegyek élete! Sára! Olvasd
25 1, 1 | élete! Sára! Olvasd föl az Énekek éneké-ből a második
26 1, 1 | vagyok és gyöngyvirág. Mint az almafa az erdőnek fái között,
27 1, 1 | gyöngyvirág. Mint az almafa az erdőnek fái között, olyan
28 1, 1 | erdőnek fái között, olyan az én szerelmesem az ifjak
29 1, 1 | olyan az én szerelmesem az ifjak között. Az ő árnyékában
30 1, 1 | szerelmesem az ifjak között. Az ő árnyékában felette kívánok
31 1, 1 | felette kívánok ülni, mert az ő gyümölcse gyönyörűséges
32 1, 1 | gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek."18Ez a szép
33 1, 1 | hölgy, ki így szól, Sára, az igaz reformált hit. S mi
34 1, 1 | ködleni, a jó barátnő pedig az eltitkolt könnycseppekből
35 1, 1(18) | Idézet az ótestamentumi Énekek éneké-ből,
36 1, 1(18) | megjelent fordításából, az ún. Vizsolyi Bibliából valók. ~~~~~~
37 1, 2 | aligha nem volt értesítve az a lovag, ki a szentléleki
38 1, 2 | percre megállott, és miután az öreg lelkész kezét ajkaival
39 1, 2 | s a hegytérre föl, hol az út a várkastély mellett
40 1, 2 | kíváncsi tekintetet vetett az udvarba.~Néhány tilosból
41 1, 2 | vitatkozó gazdatiszt adták az utas szeme előtt megnyílt
42 1, 2 | Tarnócziné udvarházától.~De az udvaron levők figyelmét
43 1, 2 | Hé, hollá! Szólítsátok az ebeket - kiáltá a kapuhoz
44 1, 2 | Zelmira! - hangzott ismét, és az agár merész rohammal áttörve
45 1, 2 | merész rohammal áttörve az élő sorompót, mely útját
46 1, 2 | por felé; apróbb társai az útárokból mérgesen lökték
47 1, 2 | Hej komé!19Ki lehet ez az úr? - kérdé társától egy
48 1, 2 | ismerném, pedig tudom, hogy az apám lelke sem látta.~-
49 1, 2 | Ez ismét Mikes Kelemen.~- Az ám! Csakhogy feketére pingálta
50 1, 2 | Csakhogy feketére pingálta az orcáját - válaszolá a béres.~-
51 1, 2 | orcáját - válaszolá a béres.~- Az imént karmazsin22dolmányban
52 1, 2 | Szálasabb növésű.~- S osztán az egész Mikes falamiának sincs
53 1, 2 | Fejér csillag van homlokán.~Az ispán, midőn a kutyahecc
54 1, 2 | megindult, nevetve tekinte az utcára, de idővártatva komorodni
55 1, 2 | amint a hely színére ért, s az idegen a kiszabadult Zelmira
56 1, 2 | csauz!25~~~~~~Megszaporodik az adó.~- Vagy beglerbég!26~~~~~~
57 1, 2 | császárral folytat háborút, és az igaz hitet vallja.~- Már
58 1, 2 | nagyságos tatár kán.~- Nosza, az erdőbe kell rejteni a vászoncselédeket.~-
59 1, 2 | Mit mondotok? - kérdé az ispán, ki a végszavakból
60 1, 2 | zálogot.~- Úgy is áldja meg az Isten, jó uramat!~Az ispán
61 1, 2 | meg az Isten, jó uramat!~Az ispán haragosan pödrötte
62 1, 2 | vidékünkön vadászik. Ennek az ő kíséretéhez kell tartozni.
63 1, 2 | értésére adtam volna, hogy az asszonyság távollétében
64 1, 2 | távollétében nem illik egész nap az udvar és a kert körül csavarogni,
65 1, 2 | tudni, kicsoda, micsoda volt az a büszke úr? Alig billenté
66 1, 2 | erdőcsend s a sűrű köd, mely az ormokról leszállni kezdett,
67 1, 2 | somfát, nem találom. Tán ez az üszkös törzsök az. A villám
68 1, 2 | Tán ez az üszkös törzsök az. A villám égethette el...
69 1, 2 | igen magasan állott. S ím, az öreg fenyőerdőt csalit és
70 1, 2 | szerette a víg életet, s az sok pénzbe kerül... De lehetséges-e?
71 1, 2 | Mint megváltozott minden! S az út itt kétfelé szakad. Most
72 1, 2 | hollót akart megijeszteni, de az lomhán repült a legközelebbi
73 1, 2 | ez ama sűrű erdőkből, hol az idén - mint veszem észre -
74 1, 2 | fövegét, s aztán "Áldassék az úr Jézus Krisztus", mondá,
75 1, 2 | házát tudakolja-e kegyelmed? Az emitt fekszik.~A góbé örvendve,
76 1, 2 | módon világosíthatá föl az idegent, Naprádiné háza
77 1, 3 | látogatást fogunk tenni - az örökké ifjú egyének közé
78 1, 3 | érdét35is hordá magán.~Ő az élet gyorsan evező hajójában
79 1, 3 | hullámokra, melyek emelték, nem az árra, mely ragadá, nem a
80 1, 3 | közelít. Hogy változott az égalj, míg ő utazik és hidegült;
81 1, 3 | fölött és a köd közül nem az érkező, hanem a távozó vándormadarak
82 1, 3 | vagy csak igen homályosan. Az anyák, kiknek ő fölcseperedésökkor
83 1, 3 | mama hallott volt tőle. Az ifjak, kik a világba léptek,
84 1, 3 | sehol sincs redő, s így az idősségnek csak annyi jelét
85 1, 3 | vonalak vidor, élénk játéka, s az arckifejezés tüze a hegyesre
86 1, 3 | közjóért tett áldozatait, és az ily elbeszélések folyamából
87 1, 3 | hangulattal mesél, látszik, hogy az utolsó Báthori körében már
88 1, 3(38) | 1613-tól 1629-ig fejedelem, az erdélyi fejedelemség legnagyobb
89 1, 3 | Csáki és Zólyomi zárolták le az elfoglalható szíveket.~Mikes
90 1, 3 | higgye magát jogosítva. Vagy az éveket oly rövideknek képzelé,
91 1, 3 | rövideknek képzelé, mint az ótestamentumiakat, melyekből
92 1, 3 | ótestamentumiakat, melyekből egypár száz az ember vállán még könnyű
93 1, 3 | terű volt; vagy általában az időmértéket nem is használta
94 1, 3 | időmértéket nem is használta az események távolságának kijelölésére.
95 1, 3 | állottak szeme előtt, hogy az éveket, melyek a most és
96 1, 3 | a tornáclépcsőket, midőn az általunk kísért lovagot
97 1, 3 | Egymás karjaiba rohantak, de az első gyors ölelés után mindkettő
98 1, 3 | hogy nem tévesztette el az egyént, kit a viszontlátás
99 1, 3 | bátyám - szólt mosolyogva az unokaöcs.~- S te a rövid
100 1, 3(39) | lett a trónon, de 1630-ban az országgyűlés lemondatta. ~~~~~~
101 1, 3 | voltál. Szerelem és vitézség az élet fűszere. Nálunk bezzeg
102 1, 3 | legtöbb pört folytató ügyvéd, az udvarmester Rózsamál41arany
103 1, 3 | Szécsi Mária42kiköltözött az országból, s a tatárok sehogy
104 1, 3 | törpe díványok Keletet, az egyenes hátú zsöllyeszékek
105 1, 3 | páncél hevert. Előszedte az ősi és most vásárlott serlegeket,
106 1, 3 | vásárlott serlegeket, megfejté az öbleikre kivert óbizánci
107 1, 3 | képcsoportokat. Elbeszélé az ebédlőterem falain függő
108 1, 3 | fájdalom, elolvasni még az öreg Biszterfeld46sem tudja,
109 1, 3 | ha akarod, menjünk már az istállóba. Derék paripáim
110 1, 3 | sebaj! Már visszavontam az udvartól magamat, a gazdaságnak
111 1, 3 | gazdaságnak fogok élni, legalább az új fejedelemválasztásig.~-
112 1, 3 | záloglevélben ő kikötötte az elköltöztetést. Én pedig
113 1, 3 | Nem csalódol, öcsém! Az a Naprádinéé. Néhai férje
114 1, 3 | Naprádinéé. Néhai férje az én új helységem felét cserejoggal
115 1, 3 | megszottyant hangon mondá: - Az én lovaimmal, öcsém, át
116 1, 3 | De miért késhetik annyit az a Kelemen? Bizonyosan megint
117 1, 3 | fazekat. Tudom, hogy mi ketten az ő helyében másképp viselnők
118 1, 3 | janinai48finom, kék füstjét. Az ég már derengeni, a nap
119 1, 3 | szakadoztak foszlányokká. Az ebédlőterem falórája rettentő
120 1, 3 | igaz, öcsém, János, de most az Istentől elrugaszkodott
121 1, 3 | szívére. Mondd, hogy te az ő helyében elrablanád Sárát,
122 1, 3 | elrablanád Sárát, még ma az Armidoron elrablanád.~Jánost
123 1, 3 | öcsém, nem kezeskedem.~- De az anyai átok fog - szólt János
124 1, 3 | sokszor használt átok nem az többé - mondá János tompán,
125 1, 3 | Ekkor vágtatott Kelemen az udvarba.~
126 1, 4 | egyenlő körvonalakkal tűnnek az utas elébe, s fedetlen arcuk
127 1, 4 | Jánosé erősebb, leventeibb. Az izmok alkotásában neki inkább
128 1, 4 | előgörbíteni - oly hiba, mely csak az ismert szellemi tehetségeknél
129 1, 4 | mosolygottak, senki sem keresett az ajkszögleteken gúnyt vagy
130 1, 4 | Mikes János nyílt képe az elsőt, Mikes Kelemené a
131 1, 4 | szült arcvonalaikon, melyek az élet küzdelmei közt alig
132 1, 4 | keskeny, hajló, gyöngéd kezök, az elegáns, a nagyúri, a kellemes
133 1, 4 | mint tábori sátrakban, s az élet által útba dobott akadályokat
134 1, 4 | éjfekete és tüzes szemei, az indulatok élénkebb mozzanatai
135 1, 4 | hasonlatosságát csökkenti az arc- és hajszínezet is.
136 1, 4 | találkozott Kelemennel, az apai háznál, hová Lupuj
137 1, 4 | szemtelennek, ki más nő szépségét az övéhez hasonlítaná.~- Úgy
138 1, 4 | Sárát rendkívül igézővé az teszi - folytatá Mihály -,
139 1, 4 | palotahölgyévé, annyira ismeri az illedelmet.~- Nem kétlem -
140 1, 4 | képzelhetném Szécsi Máriát az avaloni50tündérvárban, hol
141 1, 4 | kötelességérzetemen. Míg társaim az út felől kérdezősködtek,
142 1, 4 | Istvánnét Mármarosba, s az atyja halála előtti őszt
143 1, 4 | hogy inkább fognék megválni az élettől, mint bírhatásától.~-
144 1, 4 | Viszonyaink közt fölösleges volt az eskü és ígéret. "Nőj egy
145 1, 4 | hazatérésedkor egyenesen az oltárhoz vezethessen Kelemen
146 1, 4 | úr karszéke mellől. Csak az én szívemet ragadta meg
147 1, 4 | szobát a tornácra rohantam. Az igazi szerelemnek biztos
148 1, 4 | támasztá karjaimra kezét. Az én kedves kis mátkámból
149 1, 4 | Tudod, hamar ütötte meg az idő dere; különben csak
150 1, 4 | Bizony, öcsém, nem dobja ki az ablakon pénzét. Egyszerűen
151 1, 5 | tüstént fenekestül fölfordul az udvar. Eddig, midőn csak
152 1, 5 | bizonyosan eltöri, hogy az étekfogó, amint a tált hordozza,
153 1, 5 | turbolyát54bürök helyett az ágyásokból kigyomlálja,
154 1, 5 | megétetik, hogy a kulcsár az abroncs alatt megfúrja a
155 1, 5 | megfúrja a hordót, hogy az udvari kovács hamis kulccsal
156 1, 5 | fölnyitja a liszteskamarát, hogy az ispán napokig nem fog a
157 1, 5 | szél kikapja a szikrát, és az egész belső takarmány meggyullad,
158 1, 5 | gabonás, hogy a gabonástól az istálló, legfölebb csak
159 1, 5 | De ez is mit használ, ha az általános zavar alatt a
160 1, 5 | várnagy csavargókat bocsát az udvarba, kik minden zárt
161 1, 5 | Aztán a belsőleánynak öt, az ispánnak hat, a várnagynak
162 1, 5 | már negyedik hétre fordult az idő, anélkül hogy Tarnócziné
163 1, 5 | érzi - ez okoskodásban lelt az udvari személyzet a történtek
164 1, 5 | azon adatokat, melyeket az ő rögtöni és szokatlan távozásának
165 1, 5 | mellékágra szállítani, mely az ő házával három nemzedék
166 1, 5 | híres és buzgó szónok, kit az elaggult nagypap káplánává
167 1, 5 | büszkeségét porig alázták, s ha az egyházi tanács tagja volt,
168 1, 5(55) | tételét; a várost és egyetemét az evangélikus egyház - amelyhez
169 1, 5 | kárhoztatta akkor is, midőn az az isteni és emberi törvények
170 1, 5 | kárhoztatta akkor is, midőn az az isteni és emberi törvények
171 1, 5 | Mennyit tanulhatna Sára, az én hígeszű leányom, a derék
172 1, 5 | szebeni káplánnak - kinek az Isten aranyozza meg száját
173 1, 5 | iskola volna számára ez az út, melyre az úr Jézus Krisztus
174 1, 5 | számára ez az út, melyre az úr Jézus Krisztus segítségével
175 1, 5 | templom küszöbén, hátha az isteni tisztelet végével
176 1, 5 | vonása hasonlóvá válnék az ő boldogult atyjáéhoz! -
177 1, 5 | tudta megfejteni. Pedig az ok - mint a felötlő eseteknél
178 1, 5 | magáról keveset tartott. S az is lehetetlen volt, hogy
179 1, 5 | unalmas tárgyra, mint éppen az ő elviselt s barázdáktól
180 1, 5 | akkor látta elérkezettnek az időt, hogy az anyai hatalmat
181 1, 5 | elérkezettnek az időt, hogy az anyai hatalmat egész eréllyel,
182 1, 5 | kedélyes levélben, hogy az ő távolléte alatt költözzék
183 1, 5 | érzett, midőn tudniillik az egész faluval együtt a világ
184 1, 5 | nevezetes csodák történtek. Az udvaron az aprómarha bódultan
185 1, 5 | csodák történtek. Az udvaron az aprómarha bódultan kezdett
186 1, 5 | sörényeiket rázva rohantak az istállóba. A fellegtelen
187 1, 5 | világítás nélkül hagyathatik, s az emberek kénytelenítve lesznek
188 1, 5 | született Tarnóczi Judit - az engedékeny erkölcsbírák
189 1, 5 | kedélye a bevett szokások és az illem szabályainak megsértésére
190 1, 5 | hogy a még mindig szép nő az özvegyi gyászt hamar elvetette,
191 1, 5 | sírhantokra, táncolva ment volna az oltár elébe, ha Mikes Mihály
192 1, 5 | versenyzési vággyal bír. Az özvegy - a mendemondák szerint -
193 1, 5 | palotahölgyek; de ekkor Mihály úr az egyszerűséget kezdé bámulni,
194 1, 5 | szép asszony kezét. Szóval az özvegy most ritkábban tudta
195 1, 5 | hízelgő szavakkal hívták meg az ott lakásra. Eddig Sárának
196 1, 5 | volt szabad vele, s most az ő tanácsai szerint kelle
197 1, 5 | Kelement Sára kezével. Ah, de az mégis sok volna! Talán csak
198 1, 5 | csak annyit óhajt, hogy az ő nyílt beleegyezése nélkül
199 1, 5 | leányrablóvá lesz, s csak az első kereszteléskor kezdjük
200 1, 5 | életű anyának, milyennel az ő kedves unokahúgát az Isten
201 1, 5 | milyennel az ő kedves unokahúgát az Isten megáldotta, gondos
202 1, 5 | nagy középajtó felé, midőn az hirtelen felnyílt, s egy
203 1, 5 | hogy nem vagyok fiú, mert az én szegény parányi eszemet
204 1, 5 | fáinak sóhajtozhatá, hogy az ő kedvese bájosabb a tündérek
205 1, 5 | megtanulták és továbbfecsegték az ábrándozó ifjak nyilatkozatait,
206 1, 5(60) | Séba (Sába) királyné az ókor egyik kultúrnépének,
207 1, 5(60) | sábeusoknak uralkodónője, az egyik legnagyobb izraelita
208 1, 5 | őt. S ki ne tudná, hogy az ily cím inkább a jó szív,
209 1, 5 | azt hallá, hogy szép, de az ismételt dicséreteket, a
210 1, 5 | leány nem; pedig ő már rég az, mert tizennyolcadik évét
211 1, 6 | kedélyét tükrözte vissza, s hol az egyetlen valódi tükörre
212 1, 6 | térd hajlásáig eltakarná az eszményileg sudár és mégis
213 1, 6 | tekintve is, sem alatt, sem az erős tekercsekben, egyetlenegy
214 1, 6 | mentől inkább elbájolta az, amit látott, annál több
215 1, 6 | anélkül hogy Jutkát ismerné, az undortól rezgésbe hozták.~-
216 1, 6 | hajadat.~- Ah, nénikém, az én együgyű fejem nem érdemes
217 1, 6 | nevetéssel. - S ki volt az a leány?~- Bolina.~- Bolina?
218 1, 6 | egy könyvből olvastam. Ő az erkölcsi tisztaság nimfája.~-
219 1, 6(64) | A középkorban az arabok neve. ~~~~~~
220 1, 6 | lehetett sejteni, miként az erős érzésekre, s a mély
221 1, 6 | és a világban élt, már az öltözékasztal rendezésének
222 1, 6 | ellentétet képzenek - s az égő rózsa és szűz liliom
223 1, 6 | élvezetekre nem vágyó tündért az aranyhaj és sötétkék szemek.
224 1, 6 | szerepet játszottak, s majd az egyik, majd a másik nevét
225 1, 6 | veszíteni; de ha elméje az egész életet oly sötét kinézésűnek
226 1, 6 | tette őt, de melegebbé nem. Az első estve, melyet együtt
227 1, 7 | kastélytornác homlokától kezdve az üvegpoharakig temérdek tárgy
228 1, 7 | tisztogatott, alkalmasint az egész erkölcstan megfordult.
229 1, 7 | jóból is megárt a sok - de az már csakugyan furcsa volt,
230 1, 7 | furcsa volt, miként éppen az angyali Sára nyoszolyája
231 1, 7 | enyelgéseire anélkül, hogy az óva intő vörös tábla tekintete
232 1, 7 | Szerencsére, a vetkezőasztalon az estéli mécs Tarnócziné fösvénysége
233 1, 7 | ki, midőn már Tarnócziné az ágyból fölzaklatá leányát,
234 1, 7 | azon nézetben levén, hogy az álomból a hajnali rész az
235 1, 7 | az álomból a hajnali rész az ördög joga. Így tehát kevés
236 1, 7 | fontolóra venni, s különben is az egész vésetnek oly általános
237 1, 7 | jognál fogva Sára szobájában az árva Tarnócziné öreg mennyezetes
238 1, 7 | ahelyett, hogy kioltaná az asztallámpát, kezével hátratolta
239 1, 7 | arca elébe s onnan tovább. Az ablak alatti fák zizegő
240 1, 7 | alatti fák zizegő levelei az üvegkarikákat csapdosták.
241 1, 7 | zúgás közt fütty is tört ki, az ágak reszkettek, s a kemény
242 1, 7 | azonban mégis izgatón hatott. Az elzárkózottságban töltött
243 1, 7 | nagynéne vallomása alatt, mint az apáca a bálteremben, mely
244 1, 7 | elhallgatásakor a kakas talán az éjfélt is rég kihirdeté.
245 1, 7 | elfojtott nevetés váltott föl, s az ellenkező érzésekkel küzdő
246 1, 7 | szellemkéi kiáltották-e be az ablakon, hogy a sóvár özveggyel,
247 1, 7 | helyezett mécscserép, melynek az akkori szokások szerint
248 1, 7 | ábrándos kivilágítását. Az ablaküvegek percegtek és
249 1, 7 | kedve van, s verni fogja az ablakot, sőt néhány cserepet
250 1, 7 | Ah! A csalfa, a hitegető, az álnok! Még holnap elhozatom
251 1, 8 | semmi sem gátolá, hogy az egész főt igazítás alá ne
252 1, 8 | beszélt, még a latinból is - az akkori úrhölgyek szokása
253 1, 8 | átkot szórt a néhai nevében az olaszokra, kik mind pápisták
254 1, 8 | hogy többé ne merészeljen az új ammonniták68átkozott
255 1, 8 | könnyebben teljesíthetett, mert az egész vidéken úgysem értette
256 1, 8 | nappali szobába lépett, s ott az asztalon és üveges almáriumban
257 1, 8(68) | Az Ótestamentum szerint Izráel
258 1, 8 | közöttök illemsértő - mert az akkori kor a frivolitásokat
259 1, 8 | fényesebb eseményeiről, voltak az asztalra helyezve, oly szeszélyes
260 1, 8(72) | tündér nővére; Parceval az ún. Kerekasztal lovagjainak
261 1, 8 | Mint menté meg haláltól az ő urát.~Leszállítván szent
262 1, 8(74) | Az ótestamentumi történetet,
263 1, 8 | dalnokok nem nyerték volna az újabb versírók által utasításul,
264 1, 8 | leghűbb felesége. Zaj támad az étteremben, s Kassander -
265 1, 8 | étteremben, s Kassander - az a híres bajvívó, kit a vitézi
266 1, 8 | mátkagyűrűvel, mind pedig az aranyhandzsárral a királyi
267 1, 8 | elméjű lévén, hamar sejdíté az ármányt, mely szerencsétlenségöket
268 1, 8 | alkalmat adott neki rendre az ármány nyomába jutni, bujdokló
269 1, 8 | bámulattal kiáltott föl: - Az Istenért, kedves gyermekem,
270 1, 8(75) | századi főúr Egy szép história az vitéz Franciscórul és az
271 1, 8(75) | az vitéz Franciscórul és az ő feleségéről, című elbeszélő
272 1, 8 | majdnem elhitettük, hogy az egész velünk történik. Némelyik
273 1, 8 | mását ti nem hallottátok.~Az elszavalt két sor elég volt
274 1, 8(76) | Az ismeretlen 16. századi szerző
275 1, 8 | komolyabb tartalmú is, melyet az érzelgős özvegynél nem kerestünk
276 1, 8 | sok hézag támadna, hova az unalom férkőznék be, ha
277 1, 8 | férkőznék be, ha csupán az olvasás állana rendelkezésökre.
278 1, 8 | közelebbről érdekelné. Általában az öltözködés bizonyos éven
279 1, 8 | öltözködés bizonyos éven túl az élv igen izgató nemévé válik,
280 1, 8 | nem tudta rábeszélni, hogy az ő gazdag ruhatárából válasszon
281 1, 8(79) | hatalmas erejének titkát az ellenséges filiszteusok
282 1, 8 | lovagot81tartóztatá vissza az ezüstmedencének, melyben
283 1, 8 | szeszélyes olló mellett, mely az özvegy izgékony képzelődését
284 1, 8 | Tündérgyors szárnyakon repültek az órák, s ha haladásuk egy
285 1, 8 | csak hogy húgának, kit az anyja mellett unalommal
286 1, 8 | csak azt sajnálta, hogy az őszi növényzet nem bír annyiféle
287 1, 8 | fogadni ez emlékeztetést.~- Az idő szép - folytatá Judit
288 1, 8 | Judit illetődött hangon. - Az ég oly derült, mint a legvidámabb
289 1, 8 | rezzentem fel először, midőn már az éjfél a névnappal együtt
290 1, 8 | hogy fogassak - szólt Sára az ajtó felé indulva.~- Mibe,
291 1, 8 | kapunk.~- Megpróbáljuk hát az ispánét.~- De kerékpántjai
292 1, 8 | erős társzekerünk, mely az ecsedi sárt is reccsenés
293 1, 8 | kiállotta, majd abba fogatom az igáslovakat.~Judit látván,
294 1, 8(81) | tündér nővére; Parceval az ún. Kerekasztal lovagjainak
295 1, 8 | Miért ne tegyük?~- Tán az igásokon, nénikém?~- Azokra
296 1, 8 | akkor bokrosodik meg, ha az útról nyúl szökik fel, vagy
297 1, 8 | rendeltem otthon, s csak az öltözés és indulás van hátra.
298 1, 8 | kegyelmes fejedelmünk neje, ki az erkölcsiség tükre és az
299 1, 8 | az erkölcsiség tükre és az illem szabályai körül Petneházinénál
300 1, 8 | Lovagolni fogunk, de csak az udvar körül, vagy legfölebb
301 1, 8 | Mikes Kelemennel.~- Hisz az még nem volna baj - jegyzé
302 1, 8 | történhetik, hogy míg őt, az özvegyet, Mihály nevének
303 1, 8 | szárnyaltak volna! Holott majdnem az oltár előtt kellett Kelemenről
304 1, 8 | S hátha... hátha... ó, az hihetetlen. Hisz Mikes Kelemen
305 1, 8 | egymást. Kölcsönös hajlamaikat az egész világ tudja, s hányszor
306 1, 8 | Judit elméjében, míg húga az amazoni ruhát próbálgatá.~
307 1, 8 | deli paripákon léptettek ki az udvarból.~- Merre forduljunk? -
308 1, 8 | midőn a kapu előtt voltak.~- Az országúton nem mehetünk
309 1, 8 | jutni, s minden gyereket az utcára csődítünk.~- Kerüljük
310 1, 8 | csődítünk.~- Kerüljük meg az udvart - szólt Sára -, és
311 1, 8 | mellett fekvő erdőbe.~- Az csupa tömkeleg, s benne
312 1, 8 | Hagyjuk tehát jobb kézre az országutat, s válasszuk
313 1, 8 | héja vetett véget, mely az ugarról felcsapván, a Sára
314 1, 8 | okból volt lehetetlen, mivel az egész környéken senki sem
315 1, 9 | kertben - hol Judit és Sára az egészen friss ernyőjű lugas
316 1, 9 | megtörődések nélkül váltak el az alkonyégtől, melyek szélvészt
317 1, 9 | szökellt ki ezüst legéből az estéli csillag, s éles világolásával
318 1, 9 | használható állapotban, de az ég többi lámpái, a legkisebbeket
319 1, 9 | lelkiismerettel nem okolhatja az éj sötétségét.~Judit női
320 1, 9 | pápista. De hisz régebben is az volt.~- S te hozzámennél?~-
321 1, 9 | magamat!~- Tehát másért nem az? Már látom, van titkod,
322 1, 9 | volt már annyi fény, mely az átváltozott vonalakat megvilágosítsa.
323 1, 9 | Hát hozzád?~- Én csak az apród szerepét játsztam.~-
324 1, 9 | eszembe.~- Gazdagabbnak?~- Az nem szükséges.~E beszéd
325 1, 9 | Lónyerítés volt.~- Talán az udvarról.~- Fütty!~- Bizonyosan
326 1, 9 | elég volt a szép özvegyet az ajtótól a lugas hátterébe
327 1, 9 | ujjakkal szeme elé vonva, mi az iszonynak némi kíváncsisággal
328 1, 9 | különben bátrabb Sárára. Ez az ajtónak rohant, hogy szabadulhasson,
329 1, 9 | mesés színezetűnek hitte az egész jelenetet, mintha
330 1, 9 | egy zömök páncélos vitéz az első keresztes háborúk korából,
331 1, 9 | háborúk korából, mutatkozott az ajtónál, annak éppen nem
332 1, 9 | szolgálatot.~- Asszonyom - szólt az ódon alakú vendég -, őseim
333 1, 9 | törekedett a lovag karjai közül.~Az angyalszelíd arcvonalú leány,
334 1, 9(84) | Judit könyvé-nek, az Ótestamentum egyik elbeszélésének
335 1, 9 | parányi kezével kapkodva, az arcrostélyt, mely csak félig
336 1, 9 | használva a kedvező pillanatot, az ölében tartott martalékkal
337 1, 9 | felé kezd haladni. A leány az első mozzanatra megint rázkódást
338 1, 9 | elméjében.~Látni vágyott az arcot, mely szívéhez oly
339 1, 9 | aranyfürtein kéjelghettek az ég millió csillagai, s a
340 1, 9 | mellett ülő keresztes vitéz az udvarias magaviseletnek
341 1, 9 | csenddel le is helyezé a padra az ájultnak fejét, melyet gyöngédebb
342 1, 9 | fölpattantak Judit szemei, s az éppen hátat fordított keresztes
343 1, 9 | Sárát! Mi történt vele?~- Az Istenért, Judit, csillapuljon!
344 1, 9 | türelmetlen, tombol, nyerít. Az én vén Miskám is nyugtalan,
345 1, 9 | Értem, nemzetes uram!~Az eddigi cserebeszédet három
346 1, 9 | nekünk becses személyében.~Az ezentúli társalgás csak
347 1, 9 | szólt fölindulással Judit - az én pártolásomat ily ügyben?~-
348 1, 9 | Ne akarná-e boldogítani az egymásért élő szíveket?
349 1, 9 | sem hozta föl Sárának.~- Az, én közlékeny vagyok - válaszolá
350 1, 9 | Lehetetlen - sóhajtotta az özvegy.~- Lovagi szavamra! -
351 1, 9 | hagyhatjuk áldozatul esni. Ebben az én Juditomnak egyet kell
352 1, 9 | Judit új aggodalmait.~- Az erőszakos tett, melyet önök
353 1, 9 | becsületét. Mit fog a világ az elrablásra mondani?~- Ha
354 1, 9 | régen hónapokig mulatott. Az anyja inkább egyezését adja,
355 1, 9 | védelme alatt van. S lehet-e az oltár előtt inkább védve?
356 1, 9 | oltár előtt inkább védve? De az idő halad. Meglephetnek.
357 1, 10 | minden szögletből, hol az út fordulatot vesz, minden
358 1, 10 | s megint sötétté lőn, és az ebédlő felé rohant vissza
359 1, 10 | sóhajaiból gyanítanánk.~Az elérkezett veszély sok nőnél,
360 1, 10 | kérdé azon hangon, melyet ő az erőlködés fáradságából ítélve
361 1, 10 | A sok sáska nálunk akar az éjjel megszállni, s holnap
362 1, 10 | éjjel megszállni, s holnap az udvari vadászat felé tart.
363 1, 10 | főtisztelendő püspök?, tudakoltam. "Az sincs." Na, atyafiak, úgy
364 1, 10 | István uram", mentegetőzék az alkirálybíró, mire aztán
365 1, 10 | adván sípjával, vigye ezt az üzenetet a künnlevőkhöz:
366 1, 10 | fegyvereseket, ne vessék meg az ő szerény s alig egy óra
367 1, 10 | miénkhez hasonló helyzetre! Az érzékenyebb eszméket most
368 1, 10 | sem vittek. Pedig hűvös az éj, s a kedves gyermek még
369 1, 10 | sem tudja? Ah, mint fog az ismeretlen lovag Kelemen
370 1, 10 | el majd a történteket? De az isteni Sárától szerettetni,
371 1, 10 | csarnokából egy lépéssel vezet az őrültség kapujához vagy
372 1, 10 | hogy sárkányfogakat vet az eseményeket termő barázdákba,
373 1, 10 | Jutka.~- Tele van néppel az udvar! - kiáltá.~Lódobogás,
374 1, 11 | érintett; míg mellékága balra az erdőbe terült, s ott a réttel
375 1, 11 | réten végigmenni, s aztán az erdei úton ismét majdnem
376 1, 11 | céljához közelít...~Mi olcsóbb az időnél? Azzal őseink pazarlásig
377 1, 11 | a késedelem miatt, mely az öregúrhoz menetelét hátráltatá.
378 1, 11 | idősebb férfiú iránt, ki az udvari szolgálatban töltött
379 1, 11 | kertajtóval egy irányban az erdőn mezsgyét nyittatott,
380 1, 11 | mezsgyét nyittatott, s így csak az alig kétszáz öl szélességű
381 1, 11 | parlagban hagyni a rétösvényt és az erdőmezsgyét. Mi dicséretet
382 1, 11 | s nem egy zálog került az ispánhoz azoktól, kik a
383 1, 11 | hagyományok körében élt az ösvény, s hogy az irtott
384 1, 11 | körében élt az ösvény, s hogy az irtott részt sűrű bokrok
385 1, 11 | egy helyett.~E szavakat az út széléről intézte a csalitok
386 1, 11 | kifogásom ellene. Hibája csak az, hogy virágzó korát pár
387 1, 11 | emelkedett, s kezében reszkete az ostor.~Mihály a szünidőt
388 1, 11 | Mihály megállítá működésében az acélt, s aztán még erélyesebben
389 1, 11 | Csakugyan megmozdult az udvar. A zaj öregbedik.~-
390 1, 11 | mormogta Mihály.~A nagydob, az összecsődülési jel megperdült,
391 1, 11 | látható volt Armidor, s az átkarolt, mozdulatlan leány.~-
392 1, 11 | a pipát szájából ki, és az álcát arcára vonta, s hogy
393 1, 11 | csakugyan miénk a diadal!~Sára az idegen alakok előtt összerezzent,
394 1, 11 | felé akart tartani, melyek az erdőrést boríták be fiatal
395 1, 11 | öltözött kulcsár sípja.~- Ah! Az indulási jel!~- Tüstént
396 1, 12 | hitte hátramaradni, hogy az ellenség mozdulatairól értesülhessen.
397 1, 12 | csatlakozandó, ki addig az utócsapatot egyedül alkotá.~-
398 1, 12 | tudósítást hozzunk, mert az arcképeknek ritkán lehet
399 1, 12 | vadászmadarait, s végre az étterembe vitt, hol nyitott
400 1, 12 | kivágott mellű öltözetben ült az asztalhoz. Mi, erdélyiek,
401 1, 12 | és idegeinkkel. S mégis az a fajankó főkomornyik, Mikó
402 1, 12 | tudtam észrevenni, hogy az öt tündéri kebel közöl hercegnőnké
403 1, 12 | cselekszik, érez és él az ezernevű boldogság.~- Költővé
404 1, 12 | világosít fel?... Midőn az erdőbe értünk, s a várban
405 1, 12 | letépvén vérző testemről az utolsó foszlányt is, kéjelgve
406 1, 12 | erőtlen hörgésemet, s én az ő éhes vijjogását hallgatom:
407 1, 12 | most egy vaklármára idegeim az engedelmességet?~- S mégis
408 1, 12 | Beszélgetés közt értek az út két ágra szakadásáig.
409 1, 12 | út két ágra szakadásáig. Az egyik rövidebb, de rögösb
410 1, 13 | 13~Az erdőből visszatérünk a várkastélyba.~
411 1, 13 | évhez közelíthetett, bár az anyakönyv szerint - mert
412 1, 13 | följegyezték - alig haladta túl az ötvenet.~Egészen állat -
413 1, 13 | tudakozódni - hüledezett Judit.~Ez az őszinte kifejezésű nő hívebben
414 1, 13 | a kisasszony felől, mint az anya - ábrándozott Péter.~
415 1, 13 | bizonyosan hamar észrevenné az ártatlan öreg kedélyes és
416 1, 13 | igen kedvező vala, ámbár ha az öregúr szemérmes zavarra
417 1, 13 | visszatartózkodás támad keblében.~Az életben gyakran épül mind
418 1, 13 | jellemek, kiknél mindig az első benyomások határoznak,
419 1, 13 | megőrzé vagy könnyen feledé az első benyomást. Voltak indokolatlan
420 1, 13 | legyőzni; s voltak, melyeket az idő s a változó helyzetek
421 1, 13 | mosollyal hajtá meg fejét.~(Hüm! Az ő húga a vén Tarnócziné?
422 1, 13 | pólyában volt még, midőn az a szőnyegen már csúszni
423 1, 13 | Húgom szívéből sajnálja az alkalmatlanságot, melyet
424 1, 13 | ülő háziasszonyra, mert az eléggé éles "ah!" arról
425 1, 13 | okozna titkolhatlan fájdalmat az elválási perc közelgése.~-
426 1, 13 | rokonszenvek nemétől függ.~- És az egyén természetétől is -
427 1, 13 | kéjjel legeltetve szemeit az alkalmatlan időben jött
428 1, 13 | ékszertartót vett ki belőle.~- S az imakönyv?~- Itt van, nagyságos
429 1, 13 | váratlansága miatt - szólt Judit. (Az imakönyvön kívül a többi
430 1, 13 | szőtt vászonból állanak, és az ékszertokban csalfább kövek
431 1, 13 | arany nyaklánc - szólt már az ékszerekre is tekintve. -
432 1, 13 | mindent a vén kérő csempészett az imakönyv mellé ajándékul.) -
433 1, 13 | nagymogul93is, kinek országában az utcagyerekek sárarannyal
434 1, 13 | előtt útban leszek Szebenbe. Az ékszertok az öreg kérőnél
435 1, 13 | leszek Szebenbe. Az ékszertok az öreg kérőnél marad. Elkésett
436 1, 13 | reszketése.)~Haller, midőn Judit az ékszerek átvételéről beszélt,
437 1, 13 | tekintenem. A kíséret bizonyosan az úttól törődött. Megfrissítést
438 1, 13 | Judit gyorsan távozott az elfogadóteremből, s Haller
439 1, 13 | s a vacsorát jelenték.~Az asztalfőn, szokás szerint,
440 1, 13 | és pohár mutaták, miként az üres hely a házikisasszonyé.~-
441 1, 13 | magát. Megtekintem.~Felkelt az asztaltól.~Mily gyöngéd
442 1, 13 | számítva.~- Erős főfájást érez az én szegény Sárám. Le kellett
443 1, 13 | komornyik ura háta mögül az ajtó fejé tartott.~Cselédje
444 1, 13 | Legalább a neve gyanús. Érthet az orvoslathoz, s talán maga
445 1, 13 | orvoslathoz, s talán maga az öregúr sem járatlan az effélékben.
446 1, 13 | maga az öregúr sem járatlan az effélékben. Új bajt hoztam
447 1, 13 | csendesen pihen. Ilyenkor az álom a legjobb gyógyszer.~-
448 1, 13 | be volt szeme hunyva.~- Az csak ideges bágyadás, mely
449 1, 13 | De, szerencsére bezártam az ajtót.)~A komornyik köpcös
450 1, 13 | s Haller félbeszakítva az evést, nagy csoport pélkék
451 1, 13 | pélkék közt keresgélt.~(Az Isten sohasem teremtett
452 1, 13 | ejtve, rögtön segít.~Judit az átnyújtott üveget kezébe
453 1, 13 | tizenkilenc éves leánynak?~Haller az orvosságot átvette, s úgy
454 1, 13 | Vétek-e a szerelem? Vagy talán az anyai makacsság, mely a
455 1, 13 | Haller fojtott hangon.~- Az még nem volna sok.~- S hát?~-
456 1, 13 | egészíté ki Haller.~- Az sem volna még sok.~- Tehát?~-
457 1, 13 | de illetlenül tett vissza az asztalra.~- Ön védangyalom! -
458 1, 14 | élesztgetni. Ily módszer mellett az ágyneműk sokáig maradhattak
459 1, 14 | légmérséken, s Haller Péter az ágy lábához vont öreg karszéken.~
460 1, 14 | S miért ne rablaná el, az anyjával cimborálva, Sárát
461 1, 14 | nő is. Akinek nem tetszik az alku, álljon elé, s kecsegtesse
462 1, 14 | könnycseppet törült le, mely az orr szögletén kémkedve megállott
463 1, 14 | vala a vén, ki kincsével, s az ifjú, ki éveivel győzött
464 1, 14 | Beszélték, hogy mint bíró az igazságot védtem, mint kormánytag
465 1, 14 | védtem, mint kormánytag az elnyomottak ügyét oltalmazám,
466 1, 14 | bár érdemén kívül, majdnem az egyedüli férfiú, ki közpályán
467 1, 14 | azon jogokról, melyeket az érzés ad, s melyeknek hasznát
468 1, 14 | kell. Megöl a rideg magány, az otthontalanság. Családérdekeim
469 1, 14 | gyűlölettel meg lehet vívni, az unás legyőzhetetlen. S ha
470 1, 14 | szerint? Pogány vagyok-e, mint az arab; vérsóvár, mint a hiéna;
471 1, 14 | mint a hiéna; állat, mint az érzéki ember, vagy hitvány,
472 1, 14 | hitvány, számító gép, mint az önzés?... Ő un! Szívem még
473 1, 14 | is!...~Zakariás lépett be az ágymelegítővel, s már félig
474 1, 14(95) | Az Ótestamentum szerint Isten
475 1, 14 | megfontolt tempóban fogott az ágymelegítéshez, nem sietve,
476 1, 14(96) | görög mitológiában Styx az alvilág folyója, amelyen
477 1, 14 | könnyítésére szolgáltak - mint az aratóleányoknál az ének,
478 1, 14 | mint az aratóleányoknál az ének, vagy a mesterlegényeknél
479 1, 14 | eligazított, ha akart; de az akarásra elégséges ok nélkül
480 1, 14 | rejtette keblébe - hisz az elég tág, egy nagy hambár
481 1, 14 | szívén feküdt Judit, Sára és az egész szentléleki háztartás.~
482 1, 14 | panaszolhatná, hogy mihelyt lábát az ajtón kitette, minden fenekestül
483 1, 14 | de talán pörbe szállana az éggel, s Jób98átkaiból az
484 1, 14 | az éggel, s Jób98átkaiból az erélyesebbeket sem tartaná
485 1, 14 | melyet megróni, sőt mint az Isten törvényeivel ellenkezőt,
486 1, 14 | egyén pedig, tudniillik az ispán, bő aratásról s jól
487 1, 14(98) | Az Ótestamentum Jób könyve
488 1, 14 | annál inkább.~- Megköszönném az ilyen tréfát - szólt a magánbeszélő. -
489 1, 14 | ángyasszony-e, vagy sem ez, sem az? Hátha csak felebarát. S
490 1, 14 | felebarát. S mit mond rá az édesmama?~Zakariás, midőn
491 1, 14 | eddig vezette monológját, az ajtó felé hátrált, hogy
492 1, 14 | hagyja aludni.~De Péter már az ágyban gyertyaegyenesen
493 1, 14 | ily mérséklett adagtól az egész kíséretnek megrészegedni. -
494 1, 14 | Kénkővirág és hordópenész.~- Az még nem kábít, hacsak egy
495 1, 14 | elmehetsz, fiam!"... "Még az éjjel a fogattal kell visszajönnöm"... "
496 1, 14 | asszony?"... "Félredőlt az eszed, fiam, valahová az
497 1, 14 | az eszed, fiam, valahová az ászok mellé, nem hoztad
498 1, 14 | Majd bejelentem hát az asszonyságnak"... "Megállj!
499 1, 14 | szavakra már mindkét lábát az ágyból leeresztette, s úgy
500 1, 14 | Pityós-e egy parányit?~- Az megtörténhetik.~- De azt
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1927 |