1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1927
bold = Main text
Part, Par. grey = Comment text
501 1, 14 | hogy Naprádiné asszonyság az éjjel elutazik?~- A kulcsár,
502 1, 14 | S honnan állítja?~- Hát az hosszas história, s nekem
503 1, 14 | eléggé fehér keze, s még az ágyvetéstől is eltiltotta.
504 1, 14 | elbocsáttatását. Csak akkor ültek az urak vacsorához. Meg akarta
505 1, 14 | annak ajtóját, és ismét az étterembe robban, mégpedig
506 1, 14 | teremtőm! Hátha hagymáza van, s az elszaladástól féltik! Jutka
507 1, 14 | tudta, hogy így nyomban az ágyhoz lehet látni. De mint
508 1, 14 | De mint elcsudálkozott az ágy vetetlen voltán! "Gyöngyöm,
509 1, 14 | kicsiny lábát, kicsiny kezét, az ég gyógyítsa meg, Sára kisasszony!
510 1, 14 | valahová utazott, csakhogy az egész udvar nem ismer oly
511 1, 14 | hogy minden ló egész nap az istállóban volt. Hát gyalog
512 1, 14 | vagy más kocsin. Megköszöni az ily látogatásokat Tarnócziné
513 1, 14 | a medvebőrt, terítse le az előszobába, s feküdjék köntösöstül
514 1, 14 | álmodom. Már ki hinné, hogy az én gazdám csakúgy parancsolgat,
515 1, 14 | hogy engem szedtek rá, hogy az keserít, hogy Sára szerencsétlen
516 1, 14 | mert rágalmaztathatik. Az Istenért! Talán nem szökött
517 1, 15 | mely legkevésbé engedi az álmot szemhéjaink felé közelgeni.
518 1, 15 | a hajnal közelgését vagy az éj tartósságát óhajtsa.
519 1, 15 | miként fontos okokból, még az éjjel egyik félrefekvő jószágára
520 1, 15 | otthon is szüksége van, s az utak rosszak, a hintó tartásáért
521 1, 15 | hasonlatosságok tetteinkben, melyeket az elme nem sejt, de a szív
522 1, 15 | Éjfél után kétszer is ütött az óra. A magány unalmasabbá
523 1, 15 | Pecsétes levelemet itt az asztalon könnyen meglelhetik.
524 1, 15 | nem válik hárpiává, hátha az elszöktetési tréfát kevésbé
525 1, 15 | csinosabb kelméket újra az úti bőrládába helyezte.~
526 1, 15 | erővel bírt. Amint ruháin az apró rücsköket elsimítá,
527 1, 15 | tünedezék, s ajkszögletein néha az örömnek is egy-egy sugára
528 1, 15 | Sára húgom? Kinek adjam az ékköves szekrényt?" - kérdeni
529 1, 15 | fáradsággal írt mentegetőzést, s az ispánnak címzett levél mellé
530 1, 15 | helyezte.~- Majd megkapják itt az asztalon - szólt, s a vetkező
531 1, 15 | jött kulcsár jelenté, hogy az ötszögű bástyától a tornác
532 1, 15 | hátha addig önként eltávozik az alkalmatlan őr.~Végre mégis
533 1, 15 | prémes ember? - kiáltá, amint az ajtó nyílt.~- Eljött, hogy
534 1, 15 | várom be mint háziasszony az ő indulását, szintén minden
535 1, 15 | De éppen a kivételes az - válaszolá Judit -, mely
536 1, 15 | érzéseinknek emlős dajkái az akadályok. Szívünket a korlátok,
537 1, 15 | nem kérdi, nem drágállja az árt, melybe szerelmének
538 1, 15 | szerelmének kielégítése kerül. Az apa kitagadásán és az anya
539 1, 15 | kerül. Az apa kitagadásán és az anya átkán is olcsónak hiszi
540 1, 15 | nem említi vala, hogy Sára az anyja akarata ellen szeret
541 1, 15 | Én - folytatá Haller - az éjjel sokat gondolkoztam
542 1, 15 | csodálkozással. - S elfogadta az ajánlatot?~- Nem utasítottam
543 1, 15 | Nem utasítottam vissza. De az éjjel elhatározám, hogy
544 1, 15 | volt Judit szemeire, melyek az első látás óta sok visszatetszőt
545 1, 15 | minő változásnál fogva, az egész arc most megbízhatónak,
546 1, 15 | Vonakodott, amennyire az illem kívánta. De csak nem
547 1, 15 | szabadíthatták volna. Sára az okos középúton maradt. Vonakodott
548 1, 15 | vágyott a kényelemre, s az erkölcsi szenvedést még
549 1, 15 | a hang tulajdonosára, ki az ő segítsége nélkül egész
550 1, 15 | engedelmeskedett, s hallá az ajtó betevését. Lépéseket,
551 1, 15 | mélyebb hatást gyakorolt rá az, hogy ura parancsolni s
552 1, 15 | hogy ura parancsolni s az ő szolgálata nélkül is mozogni,
553 1, 15 | elhatározni, cselekedni. Az édes átengedés henye kéjét
554 1, 15 | a gondviselés, mely most az éjjeli törődés miatt elfáradtnak
555 1, 15 | öröméről, hálájáról; de később az álmodozás valódivá vált,
556 1, 15 | gyorsabban haladt.~Már vöröslött az ég a kelő nap sugaraitól.~
557 1, 15 | Álljanak meg!~Felülről az ő kocsisuk kiálta: - Térjenek
558 1, 15 | kulcsár nem kötött kereket.~Az alsó kocsi személyzete,
559 2, 1 | szürkülete nem tette fölöslegessé az olajmécs világát a nagy
560 2, 1 | körirata.~Kassai István az erdélyi főurak által gyűlölt
561 2, 1 | erszénykötő fiának állítanak, s ki az egész országban legdúsabb
562 2, 1 | korlátnoki103hivatalt, mely akkor az vala, mi újabb korban a
563 2, 1 | gyáva, győzedelmeskedhetik az egész ellene törő arisztokrácián;
564 2, 1 | tojás és szalonna voltak az asztalra föltéve, s az erdőmester
565 2, 1 | voltak az asztalra föltéve, s az erdőmester vendége annyira
566 2, 1 | szólt - keresztül kell ezen az erdőn menni, ha szintén
567 2, 1 | csak gyalogembernek való.~Az idegen kedvetlenül veté
568 2, 1 | kibékülve.~- Azért tértem el az országúttól, mert hamarább
569 2, 1 | folytatni vadászatát?~- Uram, az alig hihető - szólt a házigazda.~-
570 2, 1 | Székely Mártonhoz, hogy az országutat, melytől elpártoltam,
571 2, 1 | lesz - válaszolá mosolyogva az erdőmester. - Őnagysága -
572 2, 1 | Kassai őnagysága számára az ispán eddig már egy jól
573 2, 1 | ernyős szekeret vonatott az állástól legalább ötvenölnyire
574 2, 1 | részeket. De már indulhatunk.~Az erdőmester vállára ölté
575 2, 1 | vállára ölté puskáját, s az idegen - ki mint látszott -
576 2, 1 | gyűlhelyen voltak, honnan, mert az összecsődített tömeg már
577 2, 1 | összecsődített tömeg már az erdő fölverését elkezdé,
578 2, 1 | tűnik - szólt vendégéhez az erdőmester. - De ha udvari
579 2, 1 | sima keze és beszéde van.~Az idegen egészen el nem palástolható
580 2, 1 | Süvegén a darutoll - folytatá az erdőmester - csak megjárja,
581 2, 1 | megjárja, de a forgóban az egyetlen nagy karbunkulusnak105
582 2, 1 | karbunkulusnak105párját az egész Rikán belől ritkítom,
583 2, 1 | jellemezni idegenünket, mint az erdőmester ezen együgyűnek
584 2, 1 | szemeit gyakrabban emelé az ég felé, vagy szegzé a földre,
585 2, 1 | és kard emberéhez illik.~Az erdőmester szavai nem maradtak
586 2, 1 | vett, mintha inkább akarna az erő, mint a gondolat képviselőihez
587 2, 1 | küzdésre van felajánlva, s ki az Isten irgalmából még egykor
588 2, 1 | forgatják fegyvereiket. Sokféle az ellenség, melyen győzedelmeskednünk
589 2, 1 | marsall - szólt most gúnyosan az erdőmester.~E percben szarvas
590 2, 1 | miért éppen ők? - kérdé az idegen.~- Mert legközelebb
591 2, 1 | vannak a fejedelemhez.~- S az rossz helyzet?~- A vadászaton
592 2, 1 | ajándékozná hallgatás fejében az, kinek most a puskacsöve
593 2, 1 | Ügyeljünk! - suttogá az erdőmester felvonva a sárkányt. -
594 2, 2 | borítá, de oly sűrűn, hogy az ökörszemnek csaknem biztosabb
595 2, 2 | nemrég vívott párbajt, bár az a "nemes társaság" szabályai
596 2, 2 | érdektelen kaland szerzője lett, az általam most rajzolt vadászatkor
597 2, 2 | kis csintalant lehetetlen az olvasóval megismertetnem.~
598 2, 2 | csábítsa, jól tudván, miként az elesettek fölkelhetnek,
599 2, 2 | kedvéért, mint a gólya, most az egyik, majd a másik lábát
600 2, 2 | nyilvánosságra jön, Csulai uram az ótestamentumból nagy fáradsággal
601 2, 2 | lelkiismeretével.~Csulai, mint az ülés és tudomány emberei
602 2, 2 | éhes-szomjas dicsvágyát képviselé, az ő sovány, szikár termetével,
603 2, 2 | vadászati kalandokról elkésünk.~~Az erdőmester nem rosszul vetett
604 2, 2 | történt a hajtás irányában.~- Az ágzörej szerint, fenséges
605 2, 2 | vegye el tőle a puskát az egész vadászatra; ha udvarunk
606 2, 2 | István korlátnokunk... no, de az lehetetlen... azonban a
607 2, 2 | távozása percében hangzott az a puskaropogás, melyre az
608 2, 2 | az a puskaropogás, melyre az erdőmester fölvonta sárkányát,106
609 2, 2 | esőmosás vagy szélvész söprött az aljba, hol vörös agyag s
610 2, 2 | sokszor vedlett - válaszolá az idegen.~Alig ejtette ki
611 2, 2 | Nem úgy, koma! - szólt az erdőmester, kitől alig harminc
612 2, 2 | fejét, és súlyegyent vesztve az árokba hengeredett vissza.~-
613 2, 2 | árokba hengeredett vissza.~- Az ilyet nevezem én eszélyes
614 2, 2 | lövésnek - mondá mosolyogva az idegen. - Nem érni többet
615 2, 2 | Kegyelmed észrevette, hogy az öregebb medve más utat keres? -
616 2, 2 | keres? - kérdé csodálkozva az erdőmester.~- Két lövés
617 2, 2 | miként már talált is - szólt az idegen.~- Ezt gyakorlott
618 2, 2 | gyakorlott vadász mondá.~Az erdőmester tiszteletjelül
619 2, 2 | Bizonyosan - folytatá az idegen - keresztútnak kell
620 2, 2 | irtás van.~- S abba vonult az öregebbik!~- Úgy látszik -
621 2, 2 | Úgy látszik - válaszolá az erdőmester.~- De aztán,
622 2, 2 | Kénytelenségből cselekedte, mert az irtás felénk néző részén
623 2, 2 | szabadulhat-e ki? - tudakolá az idegen.~- A szerencsétől
624 2, 2 | szerencsétől függ - válaszolá az erdőmester. - Mert a vén
625 2, 2 | látogatásunkra jöhessen? - kérdé az idegen.~- Ha meg nem bódult,
626 2, 2 | bódult, kevés - válaszolta az erdőmester. - Legfölebb,
627 2, 2 | De igaz - szólt szárazon az erdőmester.~Ekkor a fejedelem
628 2, 2 | tekintett a hullára, melyből az életet keze oltá ki.~Örömét
629 2, 2 | kevésbé pontos golyóval.~S ez az ő hiúságát egészen kielégíté.~-
630 2, 2 | tekintett Kapronczaira.~- Pedig az egyik dühödésig volt ingerelve,
631 2, 2 | szentkönyvből felemelve. - Az a bűnös kanáneus, az a hitetlen
632 2, 2 | Az a bűnös kanáneus, az a hitetlen emorteus-e, ki
633 2, 2 | mellett sem mert válaszolni.~- Az a Mikes - szólt mosolyogva
634 2, 2 | a bal helyzetből, melybe az álnok pap taszítani akart,
635 2, 2 | valamivel élénkebben kérdé az íródiáktól: - S honnan hallottad,
636 2, 2 | parancsolá, hogy Kapronczai az udvarmestert hívja elő.~
637 2, 2 | gyakran volt igénybe véve, az egyik mint rendőr, a másik
638 2, 2 | hivatalnokok állást foglaltak, s az út, melyen a vadászat zavarása
639 2, 2 | távozásával nagyban kezdődik az ő szerepe. Ujjaival iratok
640 2, 2(109) | könyve, 12,1-24.); Eleázer az Izráelt i. e. 201-135-ig
641 2, 2 | vádat alapítani ellene?~- Az eddigi adatokból nem.~-
642 2, 2 | Szentimrei Márton.~- Az öreg Dávid unokaöccse-e?~-
643 2, 2 | öreg Dávid unokaöccse-e?~- Az, fenséges uram!~- Mondják,
644 2, 2 | Terhes a fejedelmek helyzete. Az erősek árulókká lehetnek,
645 2, 2 | kell határozni? Válasszon az én nevemben Kemény János. -
646 2, 2 | hallván ezt Arnot. - Én megyek az ifjúhoz, kit megneveztél. -
647 2, 2 | kit megneveztél. - Aközben az országgyűlés megnyílt. Csend
648 2, 2 | Keményt, mert őt illeté az első szavazat mint Katalin
649 2, 2(111) | Az Ótestamentum (Sámuel Első
650 2, 3 | szertelen tevékenységével az állami magasabb ügyekre
651 2, 3 | a hitért. Mert jön immár az ellenség, és elolvad minden
652 2, 3 | minden térdek vízzel folynak. Az fegyver, az fegyver megélesíttetett
653 2, 3 | vízzel folynak. Az fegyver, az fegyver megélesíttetett
654 2, 3 | Magyarországra, midőn a török lesi az alkalmat, hogy ellenségeimet
655 2, 3 | Jehova: "Kiontom tereád az én haragomat, az én búsulásomnak
656 2, 3 | tereád az én haragomat, az én búsulásomnak tüzét felfuttatom
657 2, 3 | kik főmesterek lesznek az pusztításra."113~~~~~~Csulai
658 2, 3(113) | Csulai az előbbiekben nem szó szerint
659 2, 3(113) | előbbiekben nem szó szerint idéz az ótestamentumi Ezékiel próféta
660 2, 3 | szövetségesének kivégeztetésére.~- Az lehetetlen! - kiáltott fel
661 2, 3 | arcának színe versenyzett az öntött viasszal. Világért
662 2, 3 | tartozásomat teljesítem, miután az igazságtalanul üldözöttnek
663 2, 3 | szövetségese vagyok.~- De az üldöző, fenséges uram, maga
664 2, 3 | mert a szilisztriai basa az ő tábornoka.~- S Máté az
665 2, 3 | az ő tábornoka.~- S Máté az ő vajdája, kit nyíltan le
666 2, 3 | szomszéd veszedelmét, jaj az érzéketlen Tirusnak, mely
667 2, 3 | kétkedem-e, hogy Máté bukása után az enyém okvetlenül következnék?
668 2, 3(116) | vetette. Ammon fiai itt: az egyiptomiak. Tirus: ókori
669 2, 3(117) | 1637) esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéregyénisége,
670 2, 3 | alatt. Alázatosabb vala az ő mostani helyzete, mint
671 2, 3 | fognak használtatni.~- Kik? Az én alattvalóim? S nem elég
672 2, 3(118) | Habsburgok híveként szembeszállt az erdélyi függetlenségi törekvésekkel. ~~~~~~
673 2, 3 | reméllett tartalommal bírt.~Az erdélyi történetekkel foglalkozók
674 2, 3 | Rákóczi-családban. Regényem nem fogja az olvasókat sem a Krímbe vezetni,
675 2, 3 | litván herceg figyelmezteti az általa mélyen tisztelt György
676 2, 3 | számítson a litván herceg s az egész hatalmas párt segítségére.
677 2, 3 | titkár démoni sejtése érté az alaktalan hangokat.~- Mikes
678 2, 3 | át, hogy e fontos ügyben az ő tanácsát is meghallgassuk.~-
679 2, 3 | hamar válhatik dőreséggé, de az igazság megmarad, erejében
680 2, 3 | legyek én apród? Különben is az egész történet Ezdrás azon
681 2, 3 | Csulai fontolgatá, hogy mi az, mit el kellene mondani,
682 2, 3(124) | Az Ezdrás próféta Harmadik
683 2, 3(124) | leírt történet nem került be az Ótestamentum hivatalosan
684 2, 3 | Kipihenni, megfrissülni akarok az igék által.~Csulai szerette
685 2, 3 | kunyhóból, hogy lennél hadnagy az én népemen, az Izraelen.
686 2, 3 | lennél hadnagy az én népemen, az Izraelen. És veled voltam
687 2, 3 | szereztem teneked, mint az nagy fejedelmeknek hírek,
688 2, 3(125) | könyv szerint - a király az oroszlánok vermébe záratta,
689 2, 3 | svédeké mellett lobogva az egész német birodalom vallási
690 2, 3 | eredmények! Mely buzgalom az örök Isten szent neve dicsőítésében!
691 2, 3 | feledkezzék el magáról az én jobb kezem!... S mégis
692 2, 3 | mégis bír valami bűverővel az a kilátás, melyet előttem
693 2, 3 | Olvasson tisztelendőséged az alázatosságról és önmérséklésről.~
694 2, 3 | mogyoróbokor, mely ágleveleit az ő halántékáig hajlítá, s
695 2, 3 | hévvel. - Föltátották ellenem az ő szájokat, mint a ragadozó
696 2, 3 | oroszlán. Megszáradott mind az én erőm, nyelvem is ínyemhez
697 2, 3 | Átallikasztották kezeimet, lábaimat, és az én ruháimat elszaggatták.
698 2, 3 | messze tőlem, én erősségem, az én segítségemre siess! Szabadíts
699 2, 3 | segítségemre siess! Szabadíts meg az oroszlánoknak szájából,
700 2, 3 | oroszlánoknak szájából, és az unikornisoknak szarvai ellen
701 2, 4 | először lőttek, ott kellett az anyjának is lennie, csakhogy
702 2, 4 | lővonalába nyargalt.~Itt reá az ebek harmincada várt volna,
703 2, 4 | hangzott a fegyvertűz közé.~Az alsó medve tudniillik legelső
704 2, 4 | volt ki. Egyik meglátta az eszmélet nélkül heverő ifjat;
705 2, 4 | teljes lehetetlen volt.~Míg az alsó medve véletlen közbejötte
706 2, 4 | jobban őrizhesse?~Leült az út közepére, csendesen,
707 2, 4 | gondolkozásba merült volna, s az élet külső jelenetei többé
708 2, 4 | ügyeltek, lassan kezdett az út oldalához kullogni, s
709 2, 4 | kezében tartva nézegeté az alsó medve elleni tódulást.
710 2, 4 | vadásztól alig tízölnyire az út martja nemigen meredek;
711 2, 4 | lehetett a két fél egymástól. Az ember hihetőleg arra gondolt,
712 2, 4 | legalább keveset tart. Mi az állatot illeti, annak sem
713 2, 4 | eszméi, sőt előrehajlott, s az áglevelek közül félig kilátszó
714 2, 4 | párosult békehajlamot tanúsíta. Az ember fütyülni kezdett,
715 2, 4 | kivesse a medveölelést, mely az imént egyik barátjának oldalcsontokba
716 2, 4 | mormolással ne kísérje. Az ember megkopogtatá ujjaival
717 2, 4 | hallgatá üres kongását; az állta pedig, noha szájpadlását
718 2, 4 | harasztból.~Szomszédja, az üres kulacsú ember, egy
719 2, 4 | rongált testéből.~E parancs az üres kulacsos szívét sokkal
720 2, 4 | majdnem egészen visszahozták az öreg állat természeti ösztöneit.~
721 2, 4 | állat természeti ösztöneit.~Az éhség gabonamagokra, különböző
722 2, 4 | rengeteg fenyvesein őriznek; de az anyai szeretet még többször
723 2, 4 | bocsot eszébe, melyet tőle az átalúton elszakítottak.~
724 2, 4 | öl távolságra csúszott le az agyagos és kövecses martról
725 2, 4 | figyelmeztetésül puskát sütött el. Az erdőmester vendége is, szemfüles
726 2, 4 | cölöpként borult a földre.~Még az emberi szenvedélyek filozófiáját
727 2, 4 | sem meríthettük ki, pedig az első bűn és az első nagylelkűség
728 2, 4 | ki, pedig az első bűn és az első nagylelkűség óta annyi
729 2, 4 | ily ámításokkal rászedik az őszinte mackóbátyát.~Eltökélé
730 2, 4 | úgysem használhatott, hogy az övéből kivont rövid késsel
731 2, 4 | sebet ejthetne a medvén, az elég leend arra, hogy ez
732 2, 4 | csöndesen vonuljon vissza az erdőbe.~Azonban a fejedelem
733 2, 4 | észrevették.~Utánakiáltott.~Az egyén folytatta visszavonulását.~
734 2, 4 | már elfedték a távozót.~Az erdőmester szaladni kezdett,
735 2, 4 | Mózes arcát eltakará, most az övé elébe szállana le.~-
736 2, 4 | melyet a vadásztársaságnak az estéli tanyán elszavaljon.~-
737 2, 4 | szablyájával megtámadom magát az Antikrisztust is. De a medvékhez
738 2, 4 | s a sötétség fejedelmét az ékesszólás száguldó paripáján
739 2, 4 | dolgok, mint a medveölés, s az egyház férfiainak bátorsága
740 2, 4 | ügyességök mértéke szerint az Isten földi képviselőjének,
741 2, 4 | reánk, udvari káplánokra, az ő lelkének védése bízatott.~
742 2, 4 | fejedelem, szemeivel mérve az idegent, ki elébe lépett.~-
743 2, 4 | mondá félénk alázatossággal az erdőmester.~- Az a kiadott
744 2, 4 | alázatossággal az erdőmester.~- Az a kiadott szabályok sértése
745 2, 4 | Csulai?~Csulai elsápadt; az idegen arcát pír borítá.~
746 2, 4 | erszénykét vett ki övéből.~Az idegen hátrább vonult.~-
747 2, 4 | fenséged, ha kegyes lesz az erszényt tartalma nélkül
748 2, 4 | birtokomba bocsátani.~- Mit? Csak az erszényt? - kérdé Rákóczi
749 2, 4 | erszényt? - kérdé Rákóczi az idegen durva kelméjű öltözékén
750 2, 4 | pénz?~Ezzel tenyerébe öntve az erszényből egypár darabot,
751 2, 4 | vehetném? - válaszolá szerényen az idegen.~- Országomban mindenki
752 2, 4 | Országomban mindenki tudja az aranynak hasznát venni.
753 2, 4 | cigányvajda sem, Rákóczi György, az erdélyi fejedelem sem.~-
754 2, 4 | alázatosság türközé magát vissza az idegen vonalain, hogy Rákóczi
755 2, 4 | alattvalóinak lehet hálával adós. Az egyént jutalmazza szolgálataiért,
756 2, 4 | jogunk nincs rendelkezni, az az országgyűlés dolga -
757 2, 4 | jogunk nincs rendelkezni, az az országgyűlés dolga - tevé
758 2, 4 | örömmel elismeré. Aztán talált az idegen modorán, külsőjén
759 2, 4 | lovagias vonalakba vegyülése, az ellenkező kedélyelemeknek
760 2, 4 | kibékülése: e tulajdonok, melyek az idegent felötlő egyéniséggé
761 2, 4 | szóval vagy üzenet által az egyént, kitől becses, családi
762 2, 4 | Némi meglepetés mutatkozott az idegen arcvonalain, s midőn
763 2, 4 | hallgatva hajtá meg magát az idegen.~- Bárcsak ezt ne
764 2, 4 | mogyoróbokrok mellett Csulai. - Az, az idegen, kit oldalához
765 2, 4 | mogyoróbokrok mellett Csulai. - Az, az idegen, kit oldalához vőn,
766 2, 4 | Féltenem kell tőle még az én kicsiny vascsupraimat
767 2, 4 | pogányok városából.~Míg az udvari káplán így elmélkedett,
768 2, 4 | volt - szólt Horváth.~- De az enyim volt a két láb, mellyel
769 2, 4 | baj - mondá Horváth.~- De az elkésés az - válaszolta
770 2, 4 | Horváth.~- De az elkésés az - válaszolta szomorúan Kapronczai. -
771 2, 4 | nyomozás eredménye csak az lőn, hogy félórával későbbre
772 2, 4 | Országa legszebb leányát. Mert az igazi koronát fejünkre a
773 2, 4 | is, kik el nem nyerték, az új tulajdonos kedélyét sem
774 2, 4 | Örömei, kéjei árnyak, s az árnyék nem melegít. Tisztem
775 2, 4 | társzekérben föltalálta, s az egyes fegyveres csapat oltalma
776 2, 4 | nemes társaság" tulajdonképp az erdélyi uralkodók testőrcsapatja
777 2, 4 | szolgálattevő kamarások, az idegen hatalmakhoz menő
778 2, 4 | emelkedett magas polcra. S még az is, ki két- vagy háromévi
779 2, 4 | napiparancsban volt kiadva; de az éjre visszatérünk egész
780 2, 4 | Rákóczi leszállott volt, hogy az általa lőtt két medvét saját
781 2, 4 | fukar, egészen elképedve.~Az udvarmester, ki éppen akkor
782 2, 4 | rendkívüli szerencse! Csak az ország legfőbb s leggazdagabb
783 2, 4 | személyzettel tanyát ütni. Az én szakomból nyolcvan egyén,
784 2, 4 | pillanatban várunk, s végre az őfensége körében levők cselédsége.
785 2, 4 | a bort körömig kiissza, az éji lakoma emlékéül vigye
786 2, 4 | Ó, hogy pukkannátok meg az első falattal, vagy ütnétek
787 2, 4 | ki hamar észrevette, hogy az udvarmester a fejedelem
788 2, 4 | meghallgatni; de minthogy már az időből kifogytunk, saját
789 2, 4 | Kegyelmed pedig - mond Rákóczi az udvarmesterhez fordulva -
790 2, 4 | marsallunkkal együtt holnaputánra az erdélyi határszéleken rendeznek
791 2, 4 | Mikes-vár? - kérdé most az udvarmestertől a fejedelem.~-
792 2, 4 | látván, hogy vetélytársa, az udvarmester, már igen bőven
793 2, 4 | tudtul érkezésünket, ki az idegen udvarok követjei
794 2, 4 | De mit érdekel engem az?~- Ő a mi szent és igaz
795 2, 4 | szolgája ki is vette volna az ő vasfazekából a legkövérebb
796 2, 5 | kíséretéből már hiányzott az új tag, tudniillik a névtelen,
797 2, 5 | Mikes Zsigmond nagyuramnak, az én jó pártfogómnak, aztán
798 2, 5 | Zsigmondné nagyasszonynak, kit az Isten sokáig éltessen, és
799 2, 5 | válaszolá fájdalmas hangon az idegen. - Én most Székely
800 2, 5 | alkalmas időt választani.~- Az igaz, hogy holnap délelőtt
801 2, 5 | bajlódni.~- Nem ám! - szólt az idegen lovára pattanva,
802 2, 5 | Lova iramlék, de mielőtt az erdőmester kísérő szemei
803 2, 5 | szálak kötik a halandót az élethez, midőn a nagyobb
804 2, 5 | sugártengerben lebeg és énekel; az ének az illatárt, melyet
805 2, 5 | lebeg és énekel; az ének az illatárt, melyet a tavasz
806 2, 5 | leszakít, a leány ápolt, az anya ültetett, és az apa
807 2, 5 | ápolt, az anya ültetett, és az apa munkás keze vont termőfölddel
808 2, 5 | lemondás? Dobd föl a követ, s az visszahull a földre; a sugár
809 2, 5 | földre; a sugár is elhagyja az eget, hogy ott csillogjon
810 2, 5 | eszmék, ti nyomorú szolgái az ösztönöknek a lélek elleni
811 2, 5 | és kövess engemet", szól az ige. De a mindent odahagyni
812 2, 5 | lábunkkal, mint lelkünkkel, s ez az eredeti bűn...~Sarkantyúját
813 2, 5 | Sarkantyúját döfé lovába az idegen, s most ismét ügetve
814 2, 5 | ablakai nem csalogatják az embert, de kapunk mégis
815 2, 5 | fohászkodott neje, Kornis Ágnes.~- Az, galambom, okvetlenül meg
816 2, 5 | szeretet szavaival - tevé hozzá az anya.~- Hisz éppen azért
817 2, 5 | galambom! Egyiket adhatjuk az oltárnak. Más hitsorsosunk
818 2, 5 | beszélte rá szegényt! - sóhajtá az anya.~- Nem, saját szíve.
819 2, 5 | földjére nem teheti lábát.~- Az erdélyi fejedelemségen túl
820 2, 5 | többször harcolunk, mint az idegenekkel - sóhajtá a
821 2, 5 | ki állandólag, galambom, az egyházért semmi áldozat
822 2, 5 | ezt mondja üdvözítőnk.~Az asszony sóhajtott.~- Móric,
823 2, 5 | családunk együtt van - folytatá az öregúr. - Mindenik a maga
824 2, 5 | nemében derék fiú.~- Legyen az Isten áldása rajtok! - fohászkodott
825 2, 5 | nagy tudós - számlálgatta az apa -, János híres vitéz
826 2, 5 | éjen nem fogok aludni.~- Az öröm miatt, kedvesem! -
827 2, 5 | fáklyafény rezzenté meg az agg párt.~A belsőleány a
828 2, 5 | szólt János illetődéssel.~Az anyának szeméből könny gördült.~-
829 2, 5 | lépett Zsigmond úr közbe. - Az apák, tudod, egymásnak szánták
830 2, 5 | barátom legforróbb vágya az özvegy makacssága miatt
831 2, 5 | szenvedni. Még ma írok Szebenbe az anya áldásáért. Ő kérésünket
832 2, 5 | is teljesíti. Ellenzése az ördögénél is feketébb színben
833 2, 5 | feketébb színben állítaná az egész ország szeme elébe.
834 2, 5 | lakodalmat csapunk. Még az én vén lábaim is ellejthetik
835 2, 5 | kárhoztatja Kelemen tettét. S tán az én elnézésemet is. Hm! Móric
836 2, 5 | fösvény pénzesládáját. S az apának fia által vádoltatni!
837 2, 5 | szólt keserű fájdalmak közt az anya.~
838 2, 6 | mint egy üres álomkép, az egész világ; de a kocsi
839 2, 6 | csodálatos önkívüliségből, mely az ájultság és a leigéztetés
840 2, 6 | kínzóbb időre.~Hová tűnt az idegen lovag?~Fényes rézpáncélja
841 2, 6 | a lovag?~A dombélen nem az ő mellvérte villant-e ismét
842 2, 6 | helyzetet, melyben van.~De az éj mindig világosabbá lőn,
843 2, 6 | De miként került hozzá az idegen?~Talányok, hozzávetések,
844 2, 6 | külső különbözik; a tartalom az. S ki érthetné a nőt? Ki
845 2, 6 | követni.~Mit mondana rá az érzékeny Judit, ha tudná?...~
846 2, 6 | Anyjának előítéletei majdnem az oltár zsámolya előtt szakították
847 2, 6 | el kezeinket egymástól. Az nem lehetett az Isten akarata,
848 2, 6 | egymástól. Az nem lehetett az Isten akarata, hiszen mily
849 2, 6 | elkárhoztatva? S nem lehetett az ön óhajtása, hiszen a múlt
850 2, 6 | Megbocsát-e?~Sára merőn tekintett az esdeklőre, mintha sokáig
851 2, 6 | hall.~Arca fehérebb lett az emlékkői alabástromnál.
852 2, 6 | mozogtak, de nem hallatszék az a bűbájos hang, melynek
853 2, 6 | hang, melynek tiszta érce az üvegharangoknál zengőbb
854 2, 6 | szokott nála lenni. S ah, az arcvonalak a néma ajk helyett
855 2, 6 | mennyit szólhattak volna az esdeklő Kelemennek; de rémesebbet,
856 2, 6 | megfoghatatlanabbat, mint az őrültség! Azonban a szerelmes
857 2, 6 | ifjú csak annyit olvasott az arcvonalakból, hogy kedvese
858 2, 6 | közt hátrált Kelementől az ablakig.~- Mi történt vele?
859 2, 6 | Megfoghatatlan! - sóhajtá az ifjú. - Sárám - szólt közelítve
860 2, 6 | szólt közelítve hozzá -, az lehetetlen, hogy te félreértetted
861 2, 6 | nénémnek Szebenbe, s minket az oltár fog örökre összekötni.~-
862 2, 6 | könyörögjek-e szabadságomért?... Ó, az én nevem, az én nevem!~Omlottak
863 2, 6 | szabadságomért?... Ó, az én nevem, az én nevem!~Omlottak a könnyek
864 2, 6 | hogy hamar távozhatott.~~Az öreg Mikes Zsigmond vörösbőr
865 2, 6 | mert egy kevéssé fárasztá az a gondolat, hogy kedves
866 2, 6 | hamar elsimíták s kiűzték az új benyomások, melyeknek
867 2, 6 | néz Sárára - számítgatá az öreg. - A szentléleki jószágrész
868 2, 6 | jószágrész testvérek közt is az én uradalmam harmadát föléri,
869 2, 6 | Azonban mégsem képzelem, hogy az ő eszében fogant volna meg
870 2, 6 | Nőmet juttatja eszembe, az is karcsú volt, de a sok
871 2, 6 | s úgy kapcsokkal tapad az élethez. Úgy ám, a nagyapa
872 2, 6 | élethez. Úgy ám, a nagyapa az igazi boldog. Gyí, fakó,
873 2, 6 | illedelemből teszi - válaszolt az öregúr, süvegét kezébe vevén.~-
874 2, 6 | fejem lágya. Ő ne szeretné az én derék fiamat? Gyermekkorában
875 2, 6 | abban végződött, hogy ő volt az ara, s Kelemen a vőlegény.
876 2, 6 | civakodtak össze! Hehe!~- Az Istenért, vedd komolyan,
877 2, 6 | Valami veszekedésnek kellett az úrfi és kisasszony közt
878 2, 6 | egyebet mondottál nekünk.~- Az első percen kívül, atyám,
879 2, 6 | Kérlek, fiam, nyomozd ki az egész perpatvar okát és
880 2, 6 | és célját - adá Jánosnak az apa utasításul.~
881 2, 7 | kerevetre.~Halvány arcát az ég szegélyén megvillant
882 2, 7 | Ó, Istenem, már vége az éjnek! Fölserkentem az álomból,
883 2, 7 | vége az éjnek! Fölserkentem az álomból, s én ez iszonyú
884 2, 7 | mivé tevél...~Fölnyílt az ajtó, belépett János, és
885 2, 7 | Loránt kis apródja!137rebegék az érkezett ajkai.~Sára hozzá
886 2, 7 | karját:~- Menjünk! E házban az árulás lakik, a csel lakik,
887 2, 7 | bűn van együtt. S mindenik az erény köntösét és szavait
888 2, 7 | Francisco, miért hozott ebbe az átkos házba?~- Sára, ön
889 2, 7 | összefogott kézzel kérte az áldást.~- El vagyok ítélve! -
890 2, 7 | távozást. S mit érthetett volna az egész éj titkaiból? Mit,
891 2, 7 | csodálatos órákból, melyek hol az álom bűvjátékainak, hol
892 2, 7 | kedélyére omlottak, midőn az önkívüliségből menekült,
893 2, 7 | foghatná föl a titkost, az érthetetlent, mely vele
894 2, 7 | fűzhette volna össze elméje az álomképeknél álomszerűbb
895 2, 7 | végre azon áldást mondatá az átokra nyílt ajkakkal, melyben
896 2, 7 | elébe sietve, mihelyt ez az oszlopos étterembe lépett,
897 2, 7 | fegyvercsarnokba érkezzék, hol az öreg várt reá. - Mi bajod,
898 2, 7 | aggodalomba ejt! Szólj, az Isten szerelmére! Szólj,
899 2, 7 | hogy leányt raboltunk. Az ördögben, süsd ki már a
900 2, 7 | erélyével Kelemen tévedését és az én bűnömet. Rossz szellem
901 2, 7 | megy vele.~- Nem - szólt az öreg -, gyávaság volna ily
902 2, 7 | tisztábbá a lég, gazdagabbá az aratás. Én tapasztalt ember
903 2, 7 | sürögtök itt? - zsémbelt az öregúr. - Most minden pontos
904 2, 7 | Székely Mártonhoz. Ő ott hált az éjjel. Tartóztasd vissza
905 2, 7 | legalább holnapig. Ha vele az úton találkoznál, vidd valamelyik
906 2, 7 | kiáltott csodálkozva az öreg.~- A vajdához.~- Álmodom-e?
907 2, 7 | a szolgálatot kezdeni.~- Az Istenért! Megint itt akarsz
908 2, 7 | lenyomhassa, meglátja Sárát, ki az étterem egy oszlopánál állott,
909 2, 7 | Jászvásárig meg sem állhatok.~- De az Isten szerelmére, miért?~-
910 2, 7 | tartá szemét; Zsigmond úr az öröm miatt nem hallott semmit.~-
911 2, 7 | titkolád.~- Tegnap kaptam az első reményt, hogy Lupuj
912 2, 7 | anyádhoz búcsúzni.~Amint az apa fia fölött kiterjeszté
913 2, 7 | búcsúzásának, s visszavonulok az érzékeny családjelenet elől,
914 2, 7 | mint én lehetek! Ne sejtsed az áldozatot, melyet éretted
915 2, 7 | éretted hoztam!... Polyva az élet, kihullott tartalma;
916 2, 7 | anyádnak a távozást - szólt az étterem ajtajából visszatért
917 2, 7 | eljössz névnapomra, ...az születésem napja is. Akkor,
918 2, 7 | szülék kebléről is elirigyli az ölelést? János fiam igen
919 2, 7 | oly gyorsan; pedig Ágnes, az én vén Ágnesem, bájos leány
920 2, 7 | lovagolok, hogy értesítsem az eredményről.~Midőn Zsigmond
921 2, 7 | eredményről.~Midőn Zsigmond úr az előcsarnokba lépett, hogy
922 2, 7 | Mihály lovásza vágtatott az udvarra egészen habos paripán.~-
923 2, 7 | hoztam, kegyelmes nagyuram, az én gazdámtól, s pedig igen
924 2, 7 | lovász, míg egy apród átadta az iratot, már a várkapun kiszáguldott.
925 2, 7 | marad, hogy önként távozott az anyai házból, akkor Haller,
926 2, 7 | akarhassa kaparni. Egyébiránt az éjjeli kalandnak a cselédek
927 2, 7 | senki sem volt tanúja, s az erdőből akármerre rabolhatták
928 2, 7 | mint ingerlőleg hatott az egész levél.~- Hála Isten -
929 2, 7 | vissza fogja vinni Sárát, s az egész kifejlés sokkal természetesebb
930 2, 7 | Ez már mégis sok! Te vagy az első anya, ki azt hiszi,
931 2, 7 | Erdélyben a párta, mint az amazonoknál. Tízet is odaadnának
932 2, 7(137) | századi főúr Egy szép história az vitéz Franciscórul és az
933 2, 7(137) | az vitéz Franciscórul és az ő feleségéről, című elbeszélő
934 2, 8 | Csak ami szerepében volt, s az egypár rossz vers lehetett.
935 2, 8 | lehetett. De a darab közben s az előadás után? Akkor a szellemes
936 2, 8 | Szécsi Máriának udvarolt. S az apróddal nem beszélt-e?
937 2, 8 | sohasem szerettem fiát.~- Hát az eddigi jelek? - kérdé képéből
938 2, 8 | kérdé képéből kikelve az apa.~- Önteltség volt tőle
939 2, 8 | óvhatja a gyanútól. Csak az eltitkolás védi hírnevét.~-
940 2, 8 | eltitkolás védi hírnevét.~- Az őszinteség hívőkre fog találni.~-
941 2, 8 | irgalmasabb. Én kérem erre. De az idő halad. Vitessen haza!~-
942 2, 8 | hallá, hogy a távozó várúr az ajtót bezárja.~Fogollyá
943 2, 8 | ajtót bezárja.~Fogollyá lőn.~Az ablakon erős vasrostély
944 2, 8 | rejtenem azt a gyilkot, melyet az ő vaspáncélján törtem át.~
945 2, 8 | hogy Tarnócziné leányát még az éjjel ragadják el, s vigyék
946 2, 8 | útban volt a levéllel, midőn az ebédről intézkedő nejének
947 2, 8 | térden állva kérdené is.~- Az Istenért, mi történt?~-
948 2, 9 | szerencsétlenségnek, melyre őt az irgalmas Isten próbáltatás
949 2, 9 | gyanakvó szemekkel méregeté, az ispánt hűltszájúnak, a várnagyot
950 2, 9 | nyert a fődolognak, melyért az ittasság kérdését feszegette,
951 2, 9 | figyelmeztetésnek tulajdonítható, hogy az árva özvegy ép tagokkal
952 2, 9 | Tarnócziné bevárta, míg inasa s az apródot helyettesítő kulcsár
953 2, 9 | inté nejét Zsigmond úr, az ajtóhoz sietve, mintha csak
954 2, 9 | nagyterem közepéig, midőn az árva özvegy, hátracsapva
955 2, 9 | árva özvegy, hátracsapva az ajtószárnyat, belépett.
956 2, 9 | te-nek. Még a bagoly is úr az odúban.~- No hát, magyarul
957 2, 9(139) | szépséges Dinának elrablását - az Ótestamentumban Mózes Első
958 2, 9 | perizeusok cudar nemzetségeinél, az emorteusok bűnbarlangjában
959 2, 9 | fogunk Sára után? Meghiszem, az ebszültét! De Sára nem a
960 2, 9 | Nem azért neveltem fel az ige mannájával, nem azért
961 2, 9 | azért akasztám vállaira az alázatosság tiszta palástját,
962 2, 9 | nem azért áztattam haját az áhítat drága kenetjeivel,
963 2, 9 | nem azért tűztem kontyára az igaz hitnek éjjel is ragyogó
964 2, 9 | ruháit utálattal égetik meg az engesztelő áldozatoknál
965 2, 9 | engesztelő áldozatoknál is, az ő testét fekélyes kezeikkel
966 2, 9 | kezeikkel érinteni merjék, s az ő szeplőtlen ajkaihoz leheljék
967 2, 9(140) | Az Ótestamentum szerint az
968 2, 9(140) | Az Ótestamentum szerint az egyik palesztinai pogány
969 2, 9(140) | mondatban Tarnócziné sorra veszi az ótestamentumi zsidósággal
970 2, 9 | szültem, tápláltam, s oktatám az Isten igéjében Sárát, hogy
971 2, 9 | kenyéren. Hallja-e már? Az én leányom után hiába nyújtózkodik
972 2, 9 | rejté őt a fajtalan Sechem, az átkozott Sechem, az utálatos
973 2, 9 | Sechem, az átkozott Sechem, az utálatos Sechem? He! Hová
974 2, 9 | Jébuzeus uram! - kiálta az árva özvegy. - Én tenyeremben
975 2, 9 | vegye.~- Nincs szükségem az ebszültére! Majd bizony
976 2, 9 | is tapasztalni. Ismerem az 1573-i cikk 7. artikulusát,144
977 2, 9 | i cikk 7. artikulusát,144az 1625-inek, az 1630-inak
978 2, 9 | artikulusát,144az 1625-inek, az 1630-inak és 1631-inek pontjait,
979 2, 9 | adok, mennyei Istenem, hogy az én leányomat választottad
980 2, 9 | e kitüntetés által!~Míg az árva özvegy összefogott
981 2, 9 | térdei reszketni kezdettek. Az idézett törvénycikkek tartalma
982 2, 9 | azonban midőn a tornáchoz ért, az inas és a helyettes apród
983 2, 9 | úrnőjét.~- Már késő! - sóhajtá az öreg. - Átkozott nap virradt
984 2, 9 | Kezemben vannak mindnyájan, az apa és gyermekei egyaránt... -
985 2, 9 | cselédeinek. - Bontsd ki már azt az ostort! Hajts!... Be örvendek,
986 2, 9 | Sebestyén szívét tőlem és az Istentől el akarták vonni.
987 2, 9 | társulat létezett volna, az őt soha tagjai közé be nem
988 2, 9 | tőkéjét, melyet kölcsönzött, az elvesztéstől nemigen féltheté;
989 2, 9 | regényünk játszik, egészen az ótestámentomi szigorral
990 2, 9 | ótestámentomi szigorral kárhoztatták az uzsoráskodást, s mivel Tarnócziné
991 2, 9 | követeléseit; szóval eljött az idő, melyben a szentléleki
992 2, 9 | hanem a kapu előtt, és az utcán is.~Eközben történt,
993 2, 9 | birtokos, kötelességének tartá az udvari kísérethez csatlakozni;
994 2, 9 | negyvennyolc órát is tölt az ő távolléte alatt a szentléleki
995 2, 9 | kölcsönzött tőkével.~Mindezt az álmatlan éj teljes világosságban
996 2, 9 | reggel tehát Tarnócziné az első nyilatkozatra szaván
997 2, 9 | nemesi udvarház szent, s hogy az est - bármily lomhán haladnak
998 2, 9 | bölényt kergettem, vagy az kergetett volna.~- Vajon
999 2, 9 | történik Sárával?~- Hm!~- Az Istenért! Csak nem terveztek
1000 2, 9 | Zsigmond úr.~- Ő nem hágja át az én kívánságomat - szólt
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1927 |