1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1835
bold = Main text
Part, Par. grey = Comment text
1 1, 1 | Rákóczi György11636-ban - s később is - sokkal szigorúabb
2 1, 1 | a cseléd meg sem mozdul, s a várnagy jóízűn neveti
3 1, 1 | tölt serleggel fogadták, s Tarnócziné a téli hideg
4 1, 1 | Sebestyén kőszívű maradt, s a szegek naponként szaporodtak
5 1, 1 | világi hivalkodásokról. S ha a fejedelem vagy fejedelemasszony
6 1, 1 | Sebestyén vezénylé azt, s Rebekkát könnyen meglephették
7 1, 1 | állású öltözete, deli alakja s hódító modora a palotahölgyeket
8 1, 1 | hogy férje a tanácskozás s katonai szemlék alatt sem
9 1, 1 | kártyajátékban is kitünteté ám magát, s mindenesetre ő ürített legvígabban
10 1, 1 | hajnalszürkület előtt az erdőbe ment, s késő délig leste a rókát,
11 1, 1 | késő délig leste a rókát, s üldözé a nyulakat.~Ha a
12 1, 1 | várkastély vendég nélkül volt, s Rebekka, hogy férjét mulattassa,
13 1, 1 | lovászát, nyergeltetett, s vagy testvéréhez, a víg
14 1, 1 | végett néha filkózni5szokott.~S éppen ez volt a legélesebb
15 1, 1 | évek egymást válták föl, s íme, a sok fohász tüdőjét
16 1, 1 | szerencsehajra6sem tehetett szert, s már éppen negyvenkilencedik
17 1, 1 | életből hirtelen kifogyott.~S Rebekka, ki férjét könnyelműnek,
18 1, 1 | pedig égre vetett szemek s mély sóhajok csatoltak azon
19 1, 1 | herkentyűvel9telerakta, s a töltött káposztából másodszor
20 1, 1 | keresztyéneknek sem hitte, s az öreg Pécsit és a szombatosak10
21 1, 1 | szektáját megégettetni kívánta, s ezért a fejedelemhez kérvényt
22 1, 1 | örökös villongásban élt, s végtére még saját ügyvédénél
23 1, 1 | emlékében egészen átváltozott, s azon tulajdonokat vette
24 1, 1 | könyvéből, Ruth asszonyból s Habakuk prófétából12valamivel
25 1, 1 | egészségesekkel örömest nevetett. S bár sötét színű ruhát kellett
26 1, 1 | Ő engedelmes leány vala, s az is kívánt maradni, de
27 1, 1 | fiatal házasulónak mondá, s naponként legalább tízszer.~
28 1, 1 | megnyerni anyja kedvét, s ez még akkor is, ha a kapros
29 1, 1 | malacok bránkát15kaptak, s a héja a bóbitás tyúkot
30 1, 1 | hegyes tőrrel szurdalja, s igen vérzik. Pedig emlőmön
31 1, 1 | az igaz reformált hit. S mi köze Mikes Kelemennek
32 1, 1 | Te szemfödelemet szövöd, s koporsószegekkel van teli
33 1, 1 | teli tölt, árva Tarnócziné, s leánya, Sára, tudta ugyan,
34 1, 1 | néha el nem keserednie, s habár a világ ajkait mosolygóknak,
35 1, 2 | büszkén vitte a faluból ki, s a hegytérre föl, hol az
36 1, 2 | száraz kútválúhoz gyülekezett s a zálogok miatt vitatkozó
37 1, 2 | kiláthassanak. Akkor a ház menhely s nem kéjtanya volt, és a
38 1, 2 | szorított barmok őrzésétől, s a kapun kirohant, hogy a
39 1, 2 | csábítón hatott a többi ebekre, s azok csakhamar élénken mozgó
40 1, 2 | alkottak a lovagtól elszakított s magát majdnem gombolyékba
41 1, 2 | nagy ugatásra visszatekint, s megfordítván ménét, a zaklatott
42 1, 2 | hallván kiegyenesedett, s hátrakondorítá farkát, előrehegyezte
43 1, 2 | farkát, előrehegyezte fülét, s oly büszke, fenyegető mozdulatokat
44 1, 2 | állá, a ló lába előtt volt, s csak akkor vőn szabadságot,
45 1, 2 | szélén egy buckára ült, s föltartva nyakát, csak időközönként
46 1, 2 | hízelgésből volt vegyítve, s mely csak annyit jelentett,
47 1, 2 | karmazsin22dolmányban volt.~- S most világoskék hacukája
48 1, 2 | Nem-e?~- Szálasabb növésű.~- S osztán az egész Mikes falamiának
49 1, 2 | mi nála haragra mutat -, s hetykén közelített a lovaghoz;
50 1, 2 | amint a hely színére ért, s az idegen a kiszabadult
51 1, 2 | alázatosan kapta le süvegét, s mély bókra görbedt.~A nép
52 1, 2(27) | honosodott meg nyelvünkben, s mint regényünk is mutatja,
53 1, 2 | mintha szolgája volnék, s mintha minden zsebében egy
54 1, 2 | emlékekkel akart találkozni, s nem lelt rájok. Talán a
55 1, 2 | nesztelen út, a mély erdőcsend s a sűrű köd, mely az ormokról
56 1, 2 | mert igen magasan állott. S ím, az öreg fenyőerdőt csalit
57 1, 2 | nem látok fűrészmalmot. S hol van bátyám juhnyája?
58 1, 2 | mindig szerette a víg életet, s az sok pénzbe kerül... De
59 1, 2 | Mint megváltozott minden! S az út itt kétfelé szakad.
60 1, 2 | foglalkoztatta Armidort is, s miután ura határozatlan
61 1, 2 | legközelebbi sarjúpetrencére,31s orrát szárnya alá dugta.
62 1, 2 | megszólított elébb levevé fövegét, s aztán "Áldassék az úr Jézus
63 1, 2 | vállára panyóka condráját,34s dőrén vigyorgó arccal szólt: -
64 1, 2 | vágtatott el a templom mellett, s ott balra fordult egy mellékutcába,
65 1, 3 | meghívták leányaik lakodalmára, s Mihály, midőn a menyasszonnyal
66 1, 3 | hízelgő szavakat sugdosá s azon hévvel, melyeket hasonló
67 1, 3 | pedig nem köszvényeikről, s nem hogy a legkisebb légváltozásra
68 1, 3 | hogy maga sem gyanítja, s kopaszságnak rágalom nélkül
69 1, 3 | kívül sehol sincs redő, s így az idősségnek csak annyi
70 1, 3 | vonalak vidor, élénk játéka, s az arckifejezés tüze a hegyesre
71 1, 3 | első szerelmes levelét s újdon-új lovagsarkantyúját
72 1, 3 | Meg-megemlíti kalandjait s a közjóért tett áldozatait,
73 1, 3 | hideg fényét kritizálja, s megvetéssel említi Rákóczi
74 1, 3 | és fösvény háztartását. S adomáiból, melyeket majd
75 1, 3 | mint lovag is szerepelt, s hogy Brandenburgi Katalin39
76 1, 3 | csak a minap történtek, s ha valamelyik minap tízévesnek
77 1, 3 | nedvalkatot, e boldog önámítást, s nem ok nélkül, mert azonkívül,
78 1, 3 | belőled, öcsém, Mikes János, s mint megváltozott képed,
79 1, 3 | megváltozott képed, termeted s még hangod is! Teremtuccse!
80 1, 3 | mosolyogva az unokaöcs.~- S te a rövid távollét alatt
81 1, 3 | kiköltözött az országból, s a tatárok sehogy sem akarnak
82 1, 3 | gömbölyített toledói kardacélok s néhány nehéz, német páncél
83 1, 3 | öbleikre kivert óbizánci s újágostai45képcsoportokat.
84 1, 3 | vidratáskák történetét, s azon vadászkalandot, melyre
85 1, 3 | Fölnyitotta a kincsesszekrényét, s rendre kivevé a pecsétgyűrűket,
86 1, 3 | csatokat, forgókat, boglárokat, s végre a mindennél becsesebb
87 1, 3 | Biszterfeld46sem tudja, s a szíriai tudós doktorokon
88 1, 3 | kívül más sohasem fogja. S azért jobb is volna a temesi
89 1, 3 | rejtélyes arca kiderül, s elárulja rég őrzött titkát.
90 1, 3 | vannak, fiatalok, jóvérűek, s köztök kétségkívül látsz
91 1, 3 | tekintett unokaöccsére, s aztán nála szokatlan kronológiai
92 1, 3 | fejedelemválasztásig.~- S mi történt a régi faluval?~-
93 1, 3 | juték e sok drágasághoz, s még ráadásul egy gyönyörű
94 1, 3 | szentléleki várkastélyban mulat, s nem ismertethetlek meg vele.
95 1, 3 | igéző, szenvedélyei vadak. S tán megkülönböztet, tán
96 1, 3 | tán nem idegenkedik tőlem, s nagybátyja óhajtásának engedve
97 1, 3 | alatt a lóakolig érkeztek, s Mihály egész készséggel
98 1, 3 | Armidorról Csillagra, Fecskére s még a derék Handza-bégre
99 1, 3 | a derék Handza-bégre is, s megszottyant hangon mondá: -
100 1, 3 | ácsorog, ámolyg, sóhajtoz, s kerülgeti a várkastélyt,
101 1, 3 | karon fogta unokaöccsét, s a tornácra vezette vissza,
102 1, 3 | vissza, hol egy lócára ültek, s csakhamar hosszú pipából
103 1, 3 | a hegyéleket söprötték, s a legmagasabb fenyőágak
104 1, 3 | látta valahol a fövenyben, s azt bámulja. A te öcséd
105 1, 3 | áldást mondott szövetségökre, s csak a gyász miatt halasztatott
106 1, 3 | leánya szívéhez közel jutni, s házasságukba semmi ürügy
107 1, 3 | házunknak Tarnóczi Sebestyén? S mi hiba van Kelemenben?
108 1, 3 | volna méltó akárki kezére? S nem hallottam-e százszor,
109 1, 3 | hogy pápistagyűlölő volt, s hogy a valláskülönbség miatt
110 1, 3 | szavai által le van kötve, s bár bátorsága még eddig
111 1, 3 | küzdött vérereiben, hevítve s dermesztve tagjait.~- A
112 1, 4 | 4~Alig lehet hasonlóbb s egymástól különbözőbb testvért
113 1, 4 | világításig.~Rostélyozott arccal s páncélban a gyakorlott szemet
114 1, 4 | körvonalakkal tűnnek az utas elébe, s fedetlen arcuk is a hasonló
115 1, 4 | összetévesztések nem voltak szőnyegen, s én csak azért említem, hogy
116 1, 4 | szavainak, mozdulatainak s testhordásának varázsát;
117 1, 4 | szellemi tehetségeknél vonz, s azoknál is csak úgy, ha
118 1, 4 | Látszik, hogy nemes indulatok s csalfaságot nem ismerő szív
119 1, 4 | képe van a két Mikesnek, s be könnyű lelkök fenekéig
120 1, 4 | könnyű lelkök fenekéig látni! S valóban a nyílt arc oly
121 1, 4 | tisztasága miatt nem gyaníttatja, s van, melynek nincs mélysége,
122 1, 4 | másodikat juttatja eszünkbe. S e különbség nagy változást
123 1, 4 | töveikben egy kevéssé vastag s nyílásainál egy kevéssé
124 1, 4 | mint tábori sátrakban, s az élet által útba dobott
125 1, 4 | gyűrűzetekben törnek ki fövege alól, s barna arcszíne, melyet anyjától,
126 1, 4 | Erdélyben fog letelepedni, s ezentúl tehetségeit hazája
127 1, 4 | még senkivel sem közlé. S általában a rég óhajtott
128 1, 4 | számos küzdelmét a csatákban s a viszonyokkal, hol a János
129 1, 4 | volna születési ajándékul.~- S míveltsége? - tudakolta
130 1, 4 | tulajdonaihoz tartozik. S maga a spanyol király aggodalom
131 1, 4 | Escurial51falai közt.~- S te ismered őt? - kérdé ragyogó
132 1, 4 | várnagy leereszteté a hidat, s a vár tündére, a hódító
133 1, 4 | lebilincselék. Nem tudakolt utánam, s hibám, melyet szégyelltem
134 1, 4 | János fölemelte serlegét, s igyekezett derült arcot
135 1, 4 | Bethlen Istvánnét Mármarosba, s az atyja halála előtti őszt
136 1, 4 | akkor rosszul érezte magát, s harmadnap reggel a terítőn
137 1, 4 | reményem szállt vele sírba!~- S te egész szívedből szereted
138 1, 4 | élettől, mint bírhatásától.~- S ő?~- A gyermekszobában már
139 1, 4 | arámnak tekintette magát.~- S később?~- Ah! Sebestyén
140 1, 4 | azért beszéltetek együtt? S ő megújítá hűségi esküjét?~-
141 1, 4 | emeltem. Hat hónap telt el, s megint a szentléleki várkastély
142 1, 4 | ellenállhatatlan sejtés, s elhagyva a szobát a tornácra
143 1, 4 | Bethlen Istvánné hintója volt, s a grófnő már a lépcsőn.
144 1, 4 | talán oltárhoz viszem vala. S most...?~Kelemen félbeszakítá
145 1, 4 | indulatain uralkodhassék.~- S most - közbevágott Mihály -,
146 1, 4 | pajkos Ámorkák lesznek vésve, s vigyorgón fognak a kárpitlepel
147 1, 4 | redős arcára tekinteni.~- S Tarnócziné Haller Pétert
148 1, 4 | közbeszólt Mihály bátya.~- S jelleme rossz hírben áll-e?~-
149 1, 4 | öcsém, de a lába köszvényes, s még tavaszonként is rókamálú52
150 1, 4 | Káromkodás helyett fohászkodik, s testvére névnapján is vizet
151 1, 4 | Rákóczi György tanácsosa.~- S minthogy vén, ugye a féltékenységre
152 1, 4 | De ki nem sír olyankor? S miért kérded ezt?~- Hallani
153 1, 4 | kiért mellőzik Kelement, s kiért áldozzák föl Sárát!
154 1, 4 | Haller Péter férje lenni, s ha te visszavonod szavadat,
155 1, 4 | mint Moldvában szokás, s otthon várnád be a szülék
156 1, 4 | melyért kockáztatunk...~- S a mámor, mely után főfájást
157 1, 5 | kik minden zárt fölvernek, s azon boldogtalan hitben,
158 1, 5 | méltán félhettek érkezésétől, s mégis már negyedik hétre
159 1, 5 | történtek magyarázatára kulcsot, s voltak olyanok is, kik már
160 1, 5 | büszkeségét porig alázták, s ha az egyházi tanács tagja
161 1, 5 | egyházi fenyíték alá esett. S a szebeni közönség a templomkövetésnek
162 1, 5 | fiatal káplán tekintélyét, s a fejedelem udvari káplánja
163 1, 5 | valló magyar kulcsos-helyek58s különösen Gyulafehérvár
164 1, 5 | a szebeni nagy szónokot, s meg vala győződve, hogy
165 1, 5 | szíve által érteni fogja. S hátha még egy templomkövetést
166 1, 5 | csergedezne, ne gyűlölje, s a kéjmámort, melyet ő sohasem
167 1, 5 | leányát kocsiba ültetni s magával vinni.~Oly csodálatosnak
168 1, 5 | magáról keveset tartott. S az is lehetetlen volt, hogy
169 1, 5 | mint éppen az ő elviselt s barázdáktól megszántott
170 1, 5 | barázdáktól megszántott arcára. S Haller, ki ifjúkorában sem
171 1, 5 | és bebonyolítani akart, s csak miután ez megtörtént,
172 1, 5 | valakinek a fölügyelete alatt, s így kérte meg a nagyasszony
173 1, 5 | szentléleki várkastélyba, s legyen Sárának második anyjává.~
174 1, 5 | nagyasszony levelét kezéből, s azon szorongás fogta el
175 1, 5 | együtt a világ végét várta. S nem ok nélkül, mert nevezetes
176 1, 5 | bomlására mutattak ugyan, s Naprádiné a nap tartóssága
177 1, 5 | világítás nélkül hagyathatik, s az emberek kénytelenítve
178 1, 5 | féltette, mint a ragálytól.~S igazán szólva Naprádiné -
179 1, 5 | féltékeny férjjé kezdett válni, s minden jószomszédság mellett
180 1, 5 | gyászt hamar elvetette, s vissza sem tekintve a még
181 1, 5 | halála után komollyá lőn, s annyiszor dícsérte a néhai
182 1, 5 | alakítsa. Fölrakta ékköveit, s díszesebb öltözetben járt,
183 1, 5 | egyszerűséget kezdé bámulni, s merengő elragadtatással
184 1, 5 | mit néz Mihály a falon. S másnap csaknem Ábrahám pátriárkáné
185 1, 5 | királynéra60veté szemét, s csodálkozott, hogy a bölcs
186 1, 5 | eltalálni, mint férje életében, s ily helyzet minden más nőt
187 1, 5 | munkákat ritkábban olvasta, s egész éjeken át oly szomorú
188 1, 5 | keserítették szerelmeseiket, s csak akkor vették észre,
189 1, 5 | majdnem el volt csukva előle, s most hízelgő szavakkal hívták
190 1, 5 | is alig volt szabad vele, s most az ő tanácsai szerint
191 1, 5 | elolvasta Tarnócziné levelét, s végre ragyogó arccal így
192 1, 5 | nélkül legyenek boldogok, s maholnap Kelemenhez egy
193 1, 5 | ifjú leányrablóvá lesz, s csak az első kereszteléskor
194 1, 5 | szépet elmondott rólam, s most nem akar ismétlésekkel
195 1, 5 | csak egyszer látta Sárát, s akkor is alig egy percig.~
196 1, 5 | arckifejezésre szedte össze vonalait, s egy körmönfont mondatra
197 1, 5 | jámborsága, helyes magaviselete s mindazon ritka tulajdonai
198 1, 5 | képződhetnek ki valódilag, s még így sem mindenkor. Judit
199 1, 5 | szilárdul behelyezi magát, s tőle kitelhető méltósággal
200 1, 5 | midőn az hirtelen felnyílt, s egy könnyű, nevető alak
201 1, 5 | homlokát, arcát, ajkait, s oly édes, csengő hangon
202 1, 5 | örömkönny csillogott szemében, s irigység nélküli bámulattal
203 1, 5 | egyéb, ha komoly akar lenni. S Mikes Kelemen, ki róla egészen
204 1, 5 | ábrándozó ifjak nyilatkozatait, s melyben a hű galamb és a
205 1, 5 | mindig angyalnak nevezték őt. S ki ne tudná, hogy az ily
206 1, 5 | véleményére úgy utasítva, mint ő, s még kevesebb, ki hasonló
207 1, 5 | komolysággal tud tréfálni, s kinek magasztalásait csak
208 1, 6 | kedélyét tükrözte vissza, s hol az egyetlen valódi tükörre
209 1, 6 | elkezdődött tehát a kipakolás, s előre képzelhető vala a
210 1, 6 | pélkéket,62bőrfinomító pépet s a kendőzés magasabb művészetére
211 1, 6 | kecseinek volt ártatlan tanúja, s melyen a virágserlegen,
212 1, 6 | van avatva, mint bárki, s nagynénje, ki unokahúgának
213 1, 6 | kézitáska apró rejtelmeit, s némely bájszert, mely talán
214 1, 6 | amint most két ágra fonva s a kontynál magas fésűvel
215 1, 6 | tükörsimán borult a halántékokra, s ezáltal a hosszúdad, ovál
216 1, 6 | összhangzását még emelte, s mely oly egyenlő szálakból
217 1, 6 | kézbőrű, mocskos kötényű s hegyes sarkú vörös csizmás
218 1, 6 | vörös csizmás leányt sejte. S hátha még csepű haját zsírral
219 1, 6 | gyönyörű alakkal találkoztam, s a képíróknál is tán jobban
220 1, 6 | tiszta, sötétkék szeme, s oly sugárzó, gazdag aranyhaja
221 1, 6 | Sára kitörő nevetéssel. - S ki volt az a leány?~- Bolina.~-
222 1, 6 | hallottam nevét említtetni. S hol lakott?~- Biz azt, kedvesem,
223 1, 6 | szemem előtt lebegne.~- S családja? - tudakolá Sára
224 1, 6 | vagy legalábbis lovagi.~- S férjhez ment-e?~- Isten
225 1, 6 | Mint magad vagy, Sára! S kivált haja és szeme csalódásig
226 1, 6 | terjedve, nagy kedvelője volt, s mindent, amit csak a költők
227 1, 6 | vitézeket vagy a háremhölgyet, s annak koromfekete őreit.
228 1, 6 | képzelme elébe szokta rajzolni, s amely eszmét felőlök s környezetükről
229 1, 6 | s amely eszmét felőlök s környezetükről egyszer formált,
230 1, 6 | Elméjébe vésődött minden alak, s elvitathatatlan valósággá
231 1, 6 | valósággá incselgé65magát. S ő arra többé gondolni sem
232 1, 6 | észjárásán el nem mosolyodni. S most a kecses Sára, ki vidor
233 1, 6 | vérmérséket gyaníttattak, s kevéssé voltak arra kijelölve,
234 1, 6 | vágyakat ne ébresszenek. S ki arcára tekintett - minden
235 1, 6 | milyen derék nő fogna válni, s mentől sugárzóbb és dévajabb
236 1, 6 | miként az erős érzésekre, s a mély szenvedélyre is rendkívüli
237 1, 6 | gyönyörű ellentétet képzenek - s az égő rózsa és szűz liliom
238 1, 6 | érdekes szerepet játszottak, s majd az egyik, majd a másik
239 1, 6 | alig volt módja belépni, s mint sejté, azért, mert
240 1, 6 | szépséget el akarnák vitatni, s kik barátnőiket sem ámították
241 1, 6 | kedvesen lehet időt tölteni, s ki különcségei mellett is
242 1, 7 | ellensége volt, de a rövid s velős mondatokat szerette
243 1, 7 | mindenüvé fölbiggyeszteni, s e részben csakugyan hasonlított
244 1, 7 | bölcs eszmék hirdetője. S Jutka kezein, míg törlőkendőjével
245 1, 7 | tanácsát fontolóra venni, s különben is az egész vésetnek
246 1, 7 | sátánnak szoktuk nyújtani. S nem is vádolhatjuk ellenkezőjével
247 1, 7 | ágyát választá nyughelyül, s miután kedves bálványának
248 1, 7 | vállkapcsait kibontotta, s homlokára, ajkaira és mindkét
249 1, 7 | leeresztett ágykárpitokat, s a vánkosra támasztva könyökét,
250 1, 7 | sodrotta a hold arca elébe s onnan tovább. Az ablak alatti
251 1, 7 | ki, az ágak reszkettek, s a kemény törzseknek csikorgása
252 1, 7 | csillagok őrfényéről levonta, s magát látszott megsemmisíteni;
253 1, 7 | utolsó csillámát is eloltá; s meggyőzetve letűnt a láthatárról;
254 1, 7 | szelídült, majd zordonná lőn, s hangját és színét gyakran
255 1, 7 | Sárát: nem alszik-e még?, s a nyert feleletre mindig
256 1, 7 | jutott, min valaha örvendett, s minden, mi valaha könnyeket
257 1, 7 | használata egészen száműzve volt, s különösen a szerelmet valódi
258 1, 7 | legvisszataszítóbb gúnynevein. S minthogy Judit élményei
259 1, 7 | is igen világinak tarta, s mely érzékeire és képzelődésére,
260 1, 7 | Istvánné udvarában tapasztalt, s melyeket, mint kárhozatosakat,
261 1, 7 | leigézi és megdöbbenti őt, s melynek szépsége felől kevesebb
262 1, 7 | idegen eleműnek tetszék, s mely a derült és szelíd
263 1, 7 | elfojtott nevetés váltott föl, s az ellenkező érzésekkel
264 1, 7 | homály fölött osztozni, s máskorra halasztotta a láthatár
265 1, 7 | hogy még részeg kedve van, s verni fogja az ablakot,
266 1, 7 | észrevehető nesze hallatszék, s a föllobbant mécs alabástromfehér
267 1, 7 | másodpercig a vánkoson, s borított megint éjlepelbe. -
268 1, 7 | Judit. - Csendesen pihen. S azóta ismét megnyíltak volna
269 1, 7 | felindulással dűlt párnái közé, s bánatában oly hosszasan
270 1, 7 | felöltözve állott előtte, s a haj ígért rendbe hozása
271 1, 8 | verset, rímelt krónikát s lovagregényt hozott magával,
272 1, 8 | boldogult férjének temetését, s aztán Sára világi könyveit
273 1, 8 | kegyes Sebestyén emlékére s annak - mint mondá - határozott
274 1, 8 | Hamuvá égett a tündérország, s maradványai, melyek önként
275 1, 8 | pápisták és bálványimádók, s komoly, sőt fenyegető kézmozdulatokkal
276 1, 8 | kellett Sárának elolvasni, s ráadásul még a Tarnócziak-
277 1, 8 | ráadásul még a Tarnócziak- s Naprádiakkal rokonságban
278 1, 8 | ott voltak a levegőben, s vigyorgó tekintettel erősíték,
279 1, 8 | nappali szobába lépett, s ott az asztalon és üveges
280 1, 8 | helyeikből kiszorították, s a viaszszín pergament és
281 1, 8 | környeznék a kegyes Tarnóczinét, s leánya is elpirult, nem
282 1, 8 | szégyen vagy meglepetés miatt.~S hogyne! Hisz Judit néni
283 1, 8 | dolgaiból néhány szép rege s temérdek verses krónika
284 1, 8 | ragadták a képzelődést, s ha Sára egy percben a száguldó
285 1, 8 | ki honn maradt árva neje s kicsiny gyermekei után kesereg.
286 1, 8 | gyermekei után kesereg. S mily kellemesen hatott kedélyére,
287 1, 8 | Ráskai Gáspár75szerzett, s várról várra utazván, a
288 1, 8 | el, fényes lakomát tart, s a bortól felhevült urak
289 1, 8 | Zaj támad az étteremben, s Kassander - az a híres bajvívó,
290 1, 8 | Kassander tüstént útnak indult, s a kitűzött határidőre mind
291 1, 8 | Béla közbevetette magát, s addig kért, míg sikerült
292 1, 8 | kedvelt szolgájától Francisco, s nyakába vette a széles világot,
293 1, 8 | jutott a kívánt jelekhez, s a nő ártatlansága kétség
294 1, 8 | már elűzött asszonnyal, s ez éles elméjű lévén, hamar
295 1, 8 | Loránt név alatt megjelent, s ügyességével és nemes modorával
296 1, 8 | szívét, hogy végre fiává s trónörökösévé fogadta. Ily
297 1, 8 | Francisco feleségéhez jut, s a király trónörökös nélkül
298 1, 8 | növekvő meglepetéssel.~- Igen. S ha neked tetszeni fog, csinos
299 1, 8 | ruhákat vettünk magunkra, s a cselédekkel, kik játékunkat
300 1, 8 | volna Kassandert megverni, s tán teszik is, ha nem tudják,
301 1, 8 | várnaggyal gyűl meg a bajuk.~- S kicsoda játszta Loránt szerepét?~-
302 1, 8 | és gyakorlottság kell.~- S te mi voltál?~- Csak a kicsi
303 1, 8 | be?~Sára vállat vonított, s halaványabb arccal, de igézően
304 1, 8 | szerepébe képzelé magát, s a jókedvű Mikes Mihályban
305 1, 8 | fonalát, szórakozottá lőn, s midőn tekintete Judit éles
306 1, 8 | ezt vélte a nagynéne, s kíméletből egy könyv átlapozásához
307 1, 8 | Sára is követte példáját, s a Tarnóczinétól máglyára
308 1, 8 | és érezni elmulasztott. S valóban Judit néne könyvtára
309 1, 8 | többnyire magyar nyelven, s találkozott közöttök hébe-hóba
310 1, 8 | egyet. Akkor nagy körük s nagy hatásuk volt. Utóbb
311 1, 8 | melyek könyvtárba zárattak, s a művelt osztály részvététől
312 1, 8 | cseréltettek volna föl -, s midőn később a régiségbúvárok
313 1, 8 | díszruháinak nagy részét, s felöltöztek dévajságból,
314 1, 8 | őriztetett, fölkeresésétől, s a költők több más kecses
315 1, 8 | szárnyakon repültek az órák, s ha haladásuk egy percig
316 1, 8 | keleti virágnyelven a kedély s érzelem édes titkait beszélték
317 1, 8 | édes titkait beszélték el, s csak azt sajnálta, hogy
318 1, 8 | lantját kezdette pengetni, s minthogy a zene a táncot
319 1, 8 | különb figurákra tanítgatá, s egészen el volt ragadtatva,
320 1, 8 | gondoskodásának! - több kellem- s művészettel lejt, szökell
321 1, 8 | imakönyv előtt merengett, s csak akkor veté föl éjsötét
322 1, 8 | sajdítva nénje célzatát.~- S megázástól nincs mint tartanunk,
323 1, 8 | szabadban - jegyzé meg Judit.~- S ha messzebb is távoznánk
324 1, 8 | volt pontban megérkezni. S már szürkülni kezdett a
325 1, 8 | rögtön le kellett feküdni, s egész nap ki sem nyitám
326 1, 8 | Aludtam, mint a halott, s csak akkor rezzentem fel
327 1, 8 | volt a szüretre összehíva, s el nem maradásomról ígéretemet
328 1, 8 | legalább otthon tevém, s a dolognak ez a lényeges
329 1, 8 | kedvesem! Különben elkésünk, s itt ér a dél.~- Sietek,
330 1, 8 | vékonyak, mint a levélpapír, s mielőtt sikolthatnánk a
331 1, 8 | körömmel, büszke rövid nyakkal s mégis oly szelíd és értelmes
332 1, 8 | iskolájából a nagyvilágba, s elég önfejűnek látszik,
333 1, 8 | Ebédet már rendeltem otthon, s csak az öltözés és indulás
334 1, 8 | Sára, bár arca örömtől s vágytól égett, vonakodott
335 1, 8 | menetelünk módja?~Ezt oly tréfás s mégis komoly hangnyomattal
336 1, 8 | jegyzé meg Sára vállvonítva s a legnagyobb közönnyel.~
337 1, 8 | barettjét illesztette fejére, s vidámabbnak látszik, mintha
338 1, 8 | selyemostort suhogtatja, s oly kéjjel, mintha igényei
339 1, 8 | boldoggá tegyem. De hogyan?... S hátha... hátha... ó, az
340 1, 8 | hajlamaikat az egész világ tudja, s hányszor említé nekem Mihály.~
341 1, 8 | Szentlélekre fogunk jutni, s minden gyereket az utcára
342 1, 8 | erdőbe.~- Az csupa tömkeleg, s benne úgy eltévedhetnénk,
343 1, 8 | jobb kézre az országutat, s válasszuk azt a gyalogösvényt,
344 1, 8 | környékéig csalogatnának, s tán éppen Kelemen ablaka
345 1, 8 | előhaladva.~Judit követé, s a két amazon elszáguldott.~
346 1, 8 | vissza, kipirult arccal s fáradt lovakon.~- Mától,
347 1, 8 | koromban sokáig laktam házánál, s emlékezhetsz, hogy míg atyád
348 1, 8 | melynek részesévé lőn. S nem csoda, mert nekünk is
349 1, 8 | leány Szebenbe vitelére, s ha már otthon hagyá, Naprádinét
350 1, 9 | levelek is éledni kezdének, s azon kevés virág, mely ősz
351 1, 9 | alkonyégtől, melyek szélvészt s borongós időt jóslanak.
352 1, 9 | legéből az estéli csillag, s éles világolásával gyaníttatá,
353 1, 9 | vándorok kedvében járni, s aki eltéved, jó lelkiismerettel
354 1, 9 | érintettek meg - bár távolról -, s kivált a nagynéne kíváncsisága
355 1, 9 | vált bizalmasb alakúvá, s végtére Sára titkai is szóba
356 1, 9 | azon előjogot, hogy idősb, s megpaskolt kezével. Jegyesemnek
357 1, 9 | mondták hétéves koromban, s most anyám szid, ha szememet
358 1, 9 | hisz régebben is az volt.~- S te hozzámennél?~- Istenem!
359 1, 9 | ugyan, de hamar megbánja, s minden elégtételre kész.~-
360 1, 9 | érzem magamat körében.~- S te ne tudnál szeretni? Te
361 1, 9 | lovag paripájára emeljen, s elragadjon üldöző szüléid
362 1, 9 | ágyvánkosaidból kilopózni, s hercegi bíbor helyett durva
363 1, 9 | családodat, hazádat, vallásodat, s ismeretlen népek közé költözni,
364 1, 9 | hátán hordja gyermekeit, s megköszöni, ha a sátorfát
365 1, 9 | tetszhalottá dermeszti testünket, s eltemetnek, de a kriptában
366 1, 9 | alig kezdettek ragyogni, s a holdnak csak félköre sugárzott
367 1, 9 | Zsigmond határvárában.~- S hogy hívták?~- Hamar távozott,
368 1, 9 | hívták?~- Hamar távozott, s azóta nem találkoztam vele.~-
369 1, 9 | csak a grófné ismerte.~- S tőle megkérdezted?~- Ah!
370 1, 9 | beszélgetés is?~- Máriával.~- S veled?~- Hozzám alig szólott.~-
371 1, 9 | Te érdekes lányka vagy. S most, még ha lehet, inkább
372 1, 9 | inkább tetszel nekem... S gondolsz-e rája?~- Néha.~-
373 1, 9 | A nesz eközben megszűnt, s oly néma lőn a lég, s oly
374 1, 9 | megszűnt, s oly néma lőn a lég, s oly magányosan érezék hölgyeink
375 1, 9 | aggodalmuk távozni kezdett.~- S ha most a névtelen lovag
376 1, 9 | a távozni szándékozókat, s ki nálánál okvetlenül erősebb.
377 1, 9 | hangosan dobogó szívvel s lázas, szaggatott lélegzéssel
378 1, 9 | Ugyanazon vaskesztyűs kéz s vasümeges kar más hatást
379 1, 9 | a vaskar hátrahúzódott, s csak a leány kiszaladása
380 1, 9 | boglárjáról drágakövek villogtak, s a kerek ezüstpajzs, melyet
381 1, 9 | és sűrű levélzete közül, s egy zömök páncélos vitéz
382 1, 9 | egészen le volt eresztve, s övéről acél- vagy tán ezüstláncon
383 1, 9 | ragadott ki annak övéből, s oly vadon szúrt hozzá, mint
384 1, 9(84) | a babiloni sereg vezérét s ezzel megmentette városát. ~~~~~~
385 1, 9 | parancsoló lélek akaratereje, s mely halk nyögésben hallatá
386 1, 9 | nyögésben hallatá utórezgéseit. S ekkor egy heves rázkódás
387 1, 9 | kezei előbb lehanyatlottak, s azután lassan fölemelkedvén
388 1, 9 | legördültek a hideg ércpáncélra, s egymást váltva csepp csepp
389 1, 9 | Sára előbbi ellenszegülése s utóbbi védelmetlensége egyaránt
390 1, 9 | felolvasztott kincseit, s melynek még csak körrajzát
391 1, 9 | Lopvást vetett egy pillantást, s utána mást, csendesen zokogó
392 1, 9 | Hangomról észrevenné csalódását, s ijedten rezzenne vissza!...
393 1, 9 | az ég millió csillagai, s a hölgyrabló félénk, de
394 1, 9 | fejleményeket, ajkához tevé sípját, s meglehetősen éles jelt adott,
395 1, 9 | fölpattantak Judit szemei, s az éppen hátat fordított
396 1, 9 | apa végóhajtása szerint, s melyet ön nemes szíve és
397 1, 9 | hozzám ő bizodalommal van.~- S ön, Juditom, barátnőjének
398 1, 9 | természetű némberek vannak.~- S én mégis azt hiszem, hogy
399 1, 9 | vitetni; sőt később...~- S később? - tudakolá Judit
400 1, 9 | őrzésére.~- Lehetetlen.~- S azért siettünk mi kiszabadítani
401 1, 9 | fordulhat ki sarkaiból, s én a pellengéreken sem láttam
402 1, 9 | Zsigmond védelme alatt van. S lehet-e az oltár előtt inkább
403 1, 9 | idő halad. Meglephetnek. S mit mondanának különös öltözetemről
404 1, 9 | visszaidézhetlen fátyol leng, s hogy nevető sugáraival dúsan
405 1, 9 | mely a lugasból kivezet, s melyre Judit kétszer próbált
406 1, 9 | Mihály ravaszabb a kígyónál, s engem Évának kellett volna
407 1, 10 | várkastélyhoz közelíteni, s már röpke kedélye elpártolt,
408 1, 10 | elébe lépett, megállítá őt s elrémíté.~Zsebkendőjét szeméhez
409 1, 10 | emelte, könnyei megeredtek, s keservesen sírt.~- Amit
410 1, 10 | voltak a férfiak okozói? S csoda, hogy még találkoznak
411 1, 10 | kürt másodszor rivallt, s még erősebben.~Judit szívére
412 1, 10 | különböző vadászsípokból, s aztán nagyobb meg kisebb
413 1, 10 | működése kezdé fokozni, s hogy semmi hátra ne maradjon,
414 1, 10 | hangzottak magokban a termekben, s mint a kósza fény szökdelt
415 1, 10 | már a hálóterem ablaka is, s megint sötétté lőn, és az
416 1, 10 | megillette; de mégsem oly remegő s lélekvádaktól zilált külsővel,
417 1, 10 | elérkezett veszély sok nőnél, s nála is kevesebb, mint a
418 1, 10 | akar az éjjel megszállni, s holnap az udvari vadászat
419 1, 10 | másoknak is, jó atyafi! S vigyázz, nehogy a nagy markaköpiség
420 1, 10 | Megveretém tehát a dobot, s midőn minden cseléd talpon
421 1, 10 | népet, hogy csendesedjék, s hordja más helyre sátorfáját,
422 1, 10 | nagyobb hatalmaskodás ellen, s a tréfának siralmas vége
423 1, 10 | perpatvar félbeszakadt, s én siettem tekintetes és
424 1, 10 | Apor Istvánhoz szökött, s csak a nagyasszony megérkezésekor
425 1, 10 | külön a tisztelt lovagokat s a derék fegyvereseket, ne
426 1, 10 | vessék meg az ő szerény s alig egy óra távolságra
427 1, 10 | mindent készen találnak, s hova a szentléleki várkastély
428 1, 10 | dicsélyes színbe állítsa, s hogy sógorasszonyát a történtekről
429 1, 10 | tiszttartójának, melyben fogatának s egy könnyű útikocsinak rögtöni
430 1, 10 | Tarnócziné engedni fog. S miért ne tenné? Szívére
431 1, 10 | vittek. Pedig hűvös az éj, s a kedves gyermek még oldalnyillalást
432 1, 10 | menyegzőjekor kesergeni! S hátha éppen trubadúr, és
433 1, 10 | isteni Sárától szerettetni, s őt más karján látni: ez
434 1, 10 | eseményeket termő barázdákba, s a bűn és büntetés aratását
435 1, 11 | szomszéd erdőt, mint hű társ, s végre beléje olvadt, elveszté
436 1, 11 | ugyanazon komor lombok s folyondárok ernyőivel tiltá
437 1, 11 | balra az erdőbe terült, s ott a réttel párhuzamban
438 1, 11 | réttel párhuzamban ment fel, s csaknem a szentléleki várkastély
439 1, 11 | előbb a réten végigmenni, s aztán az erdei úton ismét
440 1, 11 | Hisz baráti rokonszenvvel s fiúi kegyelettel viseltetett
441 1, 11 | erdőn mezsgyét nyittatott, s így csak az alig kétszáz
442 1, 11 | átszáguldania, hogy a friss irtáshoz s onnan a csupán egy kődobásra
443 1, 11 | pontossággal foganatosíttaték, s nem egy zálog került az
444 1, 11 | lábaikkal érinteni találták. S hogy Sára elraboltatásakor
445 1, 11 | hagyományok körében élt az ösvény, s hogy az irtott részt sűrű
446 1, 11 | végakaratjának áthágásától, s lovát e cölöptől, melyhez
447 1, 11 | szállott örökség gyanánt, s a család tagjaihoz majdnem
448 1, 11 | üres hintó bakján, ostorral s egészen fuvaros ruhában.~-
449 1, 11 | Melléből sóhaj emelkedett, s kezében reszkete az ostor.~
450 1, 11 | megállítá működésében az acélt, s aztán még erélyesebben verte
451 1, 11 | Csakugyan jönnek! - szólt, s nyergében fölegyenesedett. -
452 1, 11 | sisakját, a ló sörényét s talán a hölgy lengő fátyolát
453 1, 11 | összecsődülési jel megperdült, s oly tisztán hangzék a csendes
454 1, 11 | Kétségkívül zsiványokról beszélt. S ki tudná, merre távolítja
455 1, 11 | már látható volt Armidor, s az átkarolt, mozdulatlan
456 1, 11 | és az álcát arcára vonta, s hogy Andor a kocsiajtót
457 1, 11 | kiterjeszté, hogy ölbe fogja, s a kocsiba emelje.~- El,
458 1, 11 | tenyerével visszautasítva ezt, s a lóról rendkívüli gyorsasággal
459 1, 11 | szemére fátyol borult, s menekülés helyett megint
460 1, 12 | hallva a rétig visszatért, s ott is mély csendre talált,
461 1, 12 | sikerült kaland alatt.~- S mikor? - kérdé gépileg János.~-
462 1, 12 | kertjét, vadászmadarait, s végre az étterembe vitt,
463 1, 12 | növésű hölgyek közelítettek, s elöl Katalin hercegnő. Mindenik
464 1, 12 | Képzelj öt darab ruhát, s kétannyi fölszabadított
465 1, 12 | szemünkkel és idegeinkkel. S mégis az a fajankó főkomornyik,
466 1, 12 | ember!~- A benyomásoktól, s nem a törődés miatt - válaszolá
467 1, 12 | hőn szeretve, mint ő.~- S honnan tudod?~- Ne kérdd.
468 1, 12 | meg János vállvonítva.~- S rögtön le valál győzetve?~-
469 1, 12 | határtalanul szerencsés... S mégis mintha sajnálnám őt,
470 1, 12 | előttem nyomdoktalan út s ködös, kietlen láthatár:
471 1, 12 | Midőn az erdőbe értünk, s a várban megperdült a lármadob,
472 1, 12 | nyíl és orvhalál fogad, s hol a martalóc letépvén
473 1, 12 | kesely erőtlen hörgésemet, s én az ő éhes vijjogását
474 1, 12 | vágy gerjedt föl ismét, s levíhatlan sóvárgássá nőve,
475 1, 12 | hullámaival körülölelé s magába meríté egész lelkemet.
476 1, 12 | magába meríté egész lelkemet. S most is csodálatos érzések
477 1, 12 | láttam hidegvérrel a vészt. S miért mondták volna fel
478 1, 12 | idegeim az engedelmességet?~- S mégis úgy van. De szerencsére
479 1, 12 | Függeszd szíved tájára.~- S elűzi-e - szólt János keserű
480 1, 12 | János sebesen ügetett el, s mintha bűvös körből menekült
481 1, 12 | távozott.~- Mily ismertesek, s mégis idegenek vonalai!
482 1, 12 | Mikes János, ki áteszmélte s átérzé.~
483 1, 13 | szemmel. Arcredői vékonyak, s éppen azért megdöbbentésig
484 1, 13 | a porhüvely visszatetsző s hiányos formáit.~Ellenben
485 1, 13 | okokból támadt félénkségét, s ha őt rendes hangulatában
486 1, 13 | optimizmusa dacára is szenvelgőnek s kacérnak képzelné, és ez
487 1, 13 | ellenszenvünk ily alapra, s áldhatnók sorsunkat, ha
488 1, 13 | első benyomások határoznak, s Haller sajátságaihoz tartozott,
489 1, 13 | melyeket nem bírt legyőzni; s voltak, melyeket az idő
490 1, 13 | voltak, melyeket az idő s a változó helyzetek lassanként
491 1, 13 | fejleményekért hoztam itt elő. S most legyen szabad a két
492 1, 13 | rendkívül szereti Sárát, s hogy ez a derék nő rokonszenvére
493 1, 13 | jelenet két egymásban bízó s egymásra föltétlenül támaszkodó
494 1, 13 | tűszúrást érzett szívén, s mégis nyájas arcot tettet -
495 1, 13 | szólt Haller.~- Víg, eleven, s valamint ő maga mulattató,
496 1, 13 | kíván - jegyzé meg Judit.~- S vallásosnak mondják - hozá
497 1, 13 | nem lesz alkalma költői s vállalkozói szellemét kielégíteni,
498 1, 13 | Péter -, Sára húgomról; s mégis anyja ellenkezőjét
499 1, 13 | ékszertartót vett ki belőle.~- S az imakönyv?~- Itt van,
500 1, 13 | Itt van, nagyságos uram!~- S a kelmék?~- Már átadtam
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1835 |