Part, Par.
1 1, 1 | kezdődik: "Én Sáronnak rózsája vagyok és gyöngyvirág. Mint az
2 1, 4 | fölindulással. - Én kész vagyok testvérem boldogságáért
3 1, 5 | ezer szerencse, hogy nem vagyok fiú, mert az én szegény
4 1, 8 | neki, hogy tudok.~- Most én vagyok anyád.~- Mégpedig, mint
5 1, 9 | Sárának.~- Az, én közlékeny vagyok - válaszolá Judit lesütött
6 1, 10| fekvő lócára dőlve. - Veszve vagyok! Üldözőbe veszik őket.~Csakhamar
7 1, 10| Rettegés fog el. Ó, én balga nő vagyok! A tiszta falra is árnyat
8 1, 13| pedig már... rég özvegy vagyok.~A szép háziasszonynak zokul
9 1, 14| Igazán akarom tudni!~- Nem vagyok.~- Pityós-e egy parányit?~-
10 1, 14| medvebőr közé: - Részeg vagyok - sóhajtá -, s hóbortokat
11 1, 14| világ! Biz' isten, részeg vagyok.~Zakariás addig hitegette
12 1, 15| hogy jelenleg háziasszony vagyok, s a jó nevelés mást hozna
13 2, 1 | lovag, de legalább harcfi vagyok, kinek élete küzdésre van
14 2, 2 | hálátlanságot, pedig még csak káplán vagyok. Bezzeg püspök koromban
15 2, 3 | üldözöttnek régi szövetségese vagyok.~- De az üldöző, fenséges
16 2, 6 | mind a két arcát. Irigy vagyok fiam szerencséjére, hehe,
17 2, 6 | elhitetheté vele, hogy Kelemen vagyok.~- S most nőm mégis haza
18 2, 7 | s én ez iszonyú házban vagyok még. Hová hoztál, ó, mivé
19 2, 7 | kézzel kérte az áldást.~- El vagyok ítélve! - szólt János hirtelen
20 2, 7 | aratás. Én tapasztalt ember vagyok, gondok közt vénültem meg.
21 2, 7 | várásban; azonban én apa vagyok, s mióta nem láttam fiamat?
22 2, 8 | mosolygókra is. Én vénember vagyok, de egy nőrablásra sem emlékszem,
23 2, 9 | húgom! Én Mikes Zsigmond vagyok, nem pedig Hámor, és Dinának
24 2, 9 | Ugyan elkéstünk! Éhesebb vagyok, mintha hajnal óta bölényt
25 2, 10| Móric, mint értesítve vagyok, a fejedelmi udvar apródjai
26 2, 11| Én pedig kicsiny gyermek vagyok, és nem tudom a népet igazgatni,
27 2, 11| fejedelem, én idős asszony vagyok, s nem akarnék koporsóm
28 2, 12| sötétségében, inkább, hogy ébren vagyok!... Remélhetek-e? - szólt
29 2, 13| Testvéreim mentvék. Én kezes vagyok mindeniknek hajszáláért.~-
30 3, 1 | Azt mondják, fösvény vagyok; vesztegetővé leszek. Tudok
31 3, 2 | De ha már egyszer itt vagyok, legcélszerűbb rögtön lefeküdni
32 3, 5 | s aztán mindjárt öreg vagyok.~Kelemen hízelgő szavakkal
33 3, 5 | gyűlöli! Mily nyomorult vagyok. Seperjen utcát minden gyáva
34 3, 6 | viszonyban nem lehet; de meg vagyok győződve, sőt merem mondani,
35 3, 7 | bűnöm, éles elmével sem vagyok megáldva, s most tehát,
36 3, 7 | ellenségeinek céljairól értesülve vagyok, valódi pogány volnék, ha
37 3, 7 | lélekből reformált hitű vagyok. Én csak az üldözöttre és
38 3, 7 | már jó éjt! Igen fáradt vagyok, jó éjt!~Megölelé az erdőmestert,
39 3, 8 | hallatszék ki ismét.~- Érdemetlen vagyok a nemzetes úr kegyelmére -
40 3, 9 | testőrségéből hazatért katona vagyok - szólt -, s nemzetes és
41 3, 10| megtakarított pénzemből ki vagyok fogyva, a hátralevő hatezer
42 3, 10| van pénze, hihi! Ismeretes vagyok azon szásszal, kivel ő titkon
43 3, 14| lefegyverzett. - Én Kerekszegi Gábor vagyok, családom ismeretes. De
44 3, 14| van uram! Én Mikes János vagyok, s ön kétszer gyáva, hogy
45 3, 14| gyáva ember nem vív, én kész vagyok helyette, kegyelmednek,
46 3, 14| el. Én békés szász polgár vagyok. Mi nem szoktunk az öldökléshez.
47 3, 14| én a segesvári kirurgus218vagyok, s magammal szoktam az operációkra
48 3, 14| tudományom becsületéért kész vagyok magamat még arra is kitenni,
49 3, 14| csomagját. - Szolgálatukra vagyok, nemzetes és vitézlő uraim!~
50 3, 15| fövegét: - Vigasztalhatatlan vagyok, nagyságos asszonyom - mondá -,
51 3, 16| a legszerencsésebb anya vagyok, valamint a legboldogabb
52 3, 17| hűbérese, s én is lovag vagyok. Kétli-e?~Kezet nyújtott
53 3, 17| Csak most! De ugyan hol vagyok hát?~Ekkor Szentpáli elébe
54 3, 17| magyarázott meg.~- Őrült vagyok, ugye? De mily koldus, akinek
55 3, 17| orrolja, hogy noha sokszor vagyok a vajda udvarában, a Mikesek
56 3, 17| Akármint történt, kénytelen vagyok a törvény számára szabad
57 3, 18| visszaemlékezés, mennyivel vagyok e percért adósod!... Megállj,
58 3, 18| pattogjon kend. Én nemesasszony vagyok; e a rab pedig híres országháborító,
59 3, 19| biztosítsam. Én borzasztón önző vagyok! Hehe! Kívánom, táncolj,
60 3, 19| készülődéssel. Mert én önző vagyok, s a vadászlaki unalomért
61 3, 21| Zakariás! - kiálta ez.~- Itt vagyok, nagyságos úr!~- Törd be
62 3, 22| az asszony, hogy székely vagyok.~Ez sem volt oly egyén,
63 3, 22| született szász-e kend?~- Az vagyok! - válaszolt a most kérdezett.~-
64 3, 22| Tarnócziné. - S te?~- Meggyesre vagyok a fejedelemnőtől betegápolónőnek
65 3, 22| el tőlem! Én örök életű vagyok; de az emberi nem változik
66 3, 22| történni? Hahaha! Nem én vagyok a boldogtalan! Hitem ok
|