Part,  Par.

 1  1,  3 |   menyegző pár hónappal későbbre. Ezt anyám még akkor írta nekem.~-
 2  1,  3 |          hévvel János.~- Atyád is ezt tanácsolta neki - kiáltott
 3  1,  4 |          olyankor? S miért kérded ezt?~- Hallani akartam - szólt
 4  1,  6 |           képzelsz, nénike, midőn ezt kérded - sóhajtá gyermekded
 5  1,  6 |          Tarnócziné nagyasszonyom ezt feltenni nem akarta ugyan,
 6  1,  8 |          gyermekem, hogy tudhatod ezt?~- Akár végig elmondom -
 7  1,  8 |      ismered, Sárám, a férfiakat. Ezt te könnyen teheted anyád
 8  1,  8 |          Mikes Kelemenre gondol - ezt vélte a nagynéne, s kíméletből
 9  1,  8 |           állana rendelkezésökre. Ezt jól tudta Judit, mint napjainkban
10  1,  8 |          hozzád menetelünk módja?~Ezt oly tréfás s mégis komoly
11  1,  8 |           Sárám, naponként fogjuk ezt ismételni - szólt Judit
12  1,  10|     rendbe. Szép kívánság! Könnyű ezt mondani. De hogyan? Istenem!
13  1,  10|          okosabb nem lehet senki. Ezt beláthatja mindaz, ki a
14  1,  10|        jelt adván sípjával, vigye ezt az üzenetet a künnlevőkhöz:
15  1,  11|         tenyerével visszautasítva ezt, s a lóról rendkívüli gyorsasággal
16  1,  13|       tündérvárának ékköveiül. De ezt csak zárjel közt említem.~
17  1,  13|          valódi öröm rám nézve. - Ezt őszintén mondá Judit.~-
18  1,  14| kétségbeesőn szeret, és anyja, ki ezt rég tudja, szabadnak mondta
19  1,  15|         húgom távollétéért?~- Ah! Ezt is tudja?~- Minden körülményei
20  2,  2 |           is - szólt az idegen.~- Ezt gyakorlott vadász mondá.~
21  2,  2 |       leszakítá.~- S kitől hallád ezt?~- Mikes Zsigmond bátyám
22  2,  2 |         padisah! - mondá, hallván ezt Arnot. - Én megyek az ifjúhoz,
23  2,  3 |         akkor Ezékiel szája által ezt fogja mondani nekem a Jehova: "
24  2,  3 |        megalázó békére. Én tettem ezt. S elfeledték volna-e? A
25  2,  3 |         él, és mindörökké megáll. Ezt mondhatnám én is most. Hüm!
26  2,  4 |           Tüstént előmbe hozzátok ezt a férfiút - szólt parancsoló
27  2,  4 |        magát az idegen.~- Bárcsak ezt ne tette volna urunk! -
28  2,  5 |    mindent, és kövess engemet!" - ezt mondja üdvözítőnk.~Az asszony
29  2,  6 |     száguldó mén patkója csattog. Ezt látta, ezt hallá Sára. S
30  2,  6 |       patkója csattog. Ezt látta, ezt hallá Sára. S mi történt
31  2,  6 |         essünk rabul. Fölfogtad-e ezt, jó barátom, Mikes Mihály?
32  2,  7 |         Kelemen iránti szerelmét. Ezt ő könnyen teheti, mert nem
33  2,  8 |      kifogása?~- Tegnap óta.~- De ezt feledve, ezen kívül?~- Kit
34  2,  8 |      semmivé van téve.~Alig mondá ezt Zsigmond úr, midőn Tarnócziné
35  2,  9 |          a lurkónak, ha csakugyan ezt tette.~- Nekem semmi mosás
36  2,  9 |        Ilyenek a pápisták!... Még ezt meri nekem ajánlani!~- Én
37  2,  9 |        hallok? Kit vegyen el? Még ezt meri ajánlani! Hallatlan
38  2,  13|       kívánok.~- Megőrült!... Még ezt a csapást is ránk mérte
39  3,  2 |        lelkészt nem találta honn. Ezt csak másnapra várták Csíkszeredáról,
40  3,  2 |         járj", mondá a fejedelem. Ezt követem. A siker minden.~
41  3,  6 |         De, jó komám, hogy tegyem ezt, miután nem is ismerném
42  3,  8 |           legszebb két lovamat. - Ezt is hallá a csodálkozó Ágnes
43  3,  8 |         történt, galambom? Olvasd ezt a levelet.~Ágnes kezei reszkettek,
44  3,  10|           oltalmazni.~- Hogy érti ezt, kedves Haller?~Péter zavarba
45  3,  10|       húgom, mint mondám, tartsuk ezt addig mély titokban. Tarnócziné
46  3,  10|           S nem csoda, mert Judit ezt akarta mondani: - Nemes
47  3,  11|         épületre mutatva mondá:~- Ezt közelebbről úgy ledöntetem,
48  3,  12|         közt gyakorolja. Legalább ezt beszélik a fejedelmi udvarban
49  3,  12|      udvarban a tanácsnok urak, s ezt panaszolják a pozsonyi országgyűlésen
50  3,  12|  kézvonásokra ismert.~- Ki küldte ezt? - kérdé.~- Mit tudom én? -
51  3,  12|        Ágnes feltörte a levelet s ezt olvasá:~Tudatni akarom kegyelmetekkel,
52  3,  12|           határt. Csak azért írom ezt kedves bátyámuramnak és
53  3,  14|          orvoslást. Egyébiránt ha ezt tenni nem akarják, eresszenek
54  3,  14|          a vendégfogadó udvarába. Ezt Girgucz legjobb szobájába
55  3,  16|  nincsenek, akkor én kegyelmednek ezt mondom az üdvözítővel: "
56  3,  16|       lakik a fejedelem káplánja? Ezt sem tudja? Alázatos szolgálója...
57  3,  17|           csak azt sajnálom, hogy ezt nem testőrtársa tevé."~-
58  3,  18|      nehéznyavalyás és bélpoklos! Ezt Tarnócziné kívánja számodra,
59  3,  19|      ágyáig tévedhetett. Legalább ezt gyaníttaták a fekvő férj
60  3,  21|      becsukta előttem a falajtót. Ezt ő sohasem tevé eddig. Kértem,
61  3,  21|       kegyes árva özvegy mondotta ezt az imádkozók háta mögött
62  3,  22|  postakocsis elé tartá: - Látod-e ezt?~- Látom!~Ekkor saját tenyerébe