bold = Main text
     Part,  Par.                                            grey = Comment text

1501  3,  14     |                  egyik csak vizet ivott, s mihelyt száját a kendőhöz
1502  3,  14     |             aztán tarisznyáját vevé elő, s egy túrós lepény felét lenyeldelvén,
1503  3,  14     |             szelíden kortyantott hármat, s azután ujjával szépen megtörölvén
1504  3,  14     |             gondosan rásrófolta a kupát, s ebédjét befejezve, az ivószoba
1505  3,  14     |                  haragos nagylelkűségén, s kóstolgatá, ürítgeté a kupát.~
1506  3,  14     |                 társaság" tagjai voltak, s míg egyik a meggyesi országgyűlésről
1507  3,  14     |        Girgucznál találkoztak egymással, s ahhoz képest, hogy mindenik
1508  3,  14     |               sem beszélheték magokat.~- S milyen volt az isteni Sára
1509  3,  14     |             hóbortos Hallert. Ő rokonom, s neve eddig tiszteletben
1510  3,  14     |             eddig tiszteletben állott.~- S ki fosztaná meg ezentúlra
1511  3,  14     |                 szakítani a szertartást. S ez mit mutat?~- Azt, hogy
1512  3,  14     |               hogy a betegnek orvos való s nem lakodalmi tánc.~- De
1513  3,  14     |         Tarnócziné sürgette az esketést, s az néhány perc múlva meg
1514  3,  14     |               tevé!~Aki e szavakat ejté, s fenyegetését rögtön végre
1515  3,  14     |              kirántá hüvelyéből kardját, s aztán csöndesen visszaereszté
1516  3,  14     |                kezdé őt a falszöglethez, s midőn már ellenfele nem
1517  3,  14     |                 lovagot - szólt ekkor -, s nem ily vagdalkozás. Vívni
1518  3,  14     |                 fogunk életre-halálra.~- S hogy hívják kegyelmedet -
1519  3,  14     |                   Én Mikes János vagyok, s ön kétszer gyáva, hogy kényszerített
1520  3,  14     |                bűn, mint a többi rablás, s nem akarom a meggyesi bírót
1521  3,  14     |               megszökött a törvény elől, s kegyelmed fogassa be, tartozó
1522  3,  14     |             földről hirtelen fölragadta, s annak hegyével döfött, mintha
1523  3,  14     |              gyorsaságával ugrott félre, s kardlapjával oly iszonyú
1524  3,  14     |              magát Mikes Jánosnak hívja, s meglehet, hogy a nemtelen
1525  3,  14     |                  elő következetlenségek. S minek volnék én jobb a diákné
1526  3,  14     |        Megfizetjük becsületesen adónkat, s küldünk a fejedelem őfenségének
1527  3,  14     |          csendesen élő polgárok vagyunk, s ha az asszonyok fölött összecivódnánk
1528  3,  14     |                  megfizetjük a bírságot, s azzal vége minden kedvetlenségnek.
1529  3,  14     |             segesvári kirurgus218vagyok, s magammal szoktam az operációkra
1530  3,  14     |           hordani. Illendő honoráriumért s tudományom becsületéért
1531  3,  14     |           sürgött, csapkodta az ajtókat, s lábatlankodott ott is, hol
1532  3,  14     |           gyöngyökben görgött a veríték, s Bogdánnénak ritkán volt
1533  3,  14     |            veszélyesnek találta a sebet, s bár balzsamának, melyet
1534  3,  14     |                  tanácskozást tartottak, s elhatározták, hogy a sötétség
1535  3,  14     |             orvosok sereglettek össze -, s hozzon onnan magával egy
1536  3,  15     |             fáradság törődni a holnappal s vágyainkat a távol jövendő
1537  3,  15     |              lehet a vakondok napimádása s a kérésznek álma a halhatatlanságról,
1538  3,  15     |       befátyolozá máskor vidám kedélyét, s végre éjsötétté tette.~Az
1539  3,  15     |                 a messzeséget tárva föl, s az ember elhihette volna,
1540  3,  15     |                  elvesztve oldalra dőlt, s dobogtatá fejével és kezével
1541  3,  15     |          tanácsul.~Megállíták a lovakat, s egy ócska hámistránggal
1542  3,  15     |                 fáklyát tartott kezében, s az egész oly lassan mozdult,
1543  3,  15     |         szellőtlen légben alig lobogott, s alig látszott haladni a
1544  3,  15     |                 kérdé félig emelt hangon s mintegy magával beszélve
1545  3,  15     |         kegyelmed tört kerekű hintónkat, s még csak azt kell említenem,
1546  3,  15     |          pillantást vetett a kocsi felé, s a hátulsó ülőhely irányában
1547  3,  15     |               érte ily szerencsétlenség, s éppen útközben? - kérdé
1548  3,  15     |                  akarná.~- Lehetséges-e? S miként múlt ki ily hamar?~-
1549  3,  15     |                  árokba hajtotta lovait, s ostorozá a hóbuckák közt
1550  3,  15     |         használható ülést a társzekéren, s alig telt el óranegyed,
1551  3,  15     |                  háromszor-áldott-füvet, s nedvét holdtöltekor főzték
1552  3,  15     |             nyomon karddal vagdalkoztak, s azután pisztolyra kerekedtek.
1553  3,  15     |           borbély, ki a szobában volt.~- S melyik maradt élve? - kérdezé
1554  3,  15     |                 őfensége is az legyen.~- S tán még meg is büntetik,
1555  3,  15     |                  Úgy beszélte a szász.~- S minek hívják a sebesültet?~-
1556  3,  15     |         sebesültet?~- Senki sem tudja.~- S úriembernek látszik-e?~-
1557  3,  15     |             látszik-e?~- Arannyal fizet, s feleségem beszéli, hogy
1558  3,  15     |        rendkívüli kíváncsiság lepte meg, s különben is a nők hivatása
1559  3,  15     |               csak a szenvedőre gondolt, s Girguczné mellé csatlakozva
1560  3,  15     |             ajkairól. Sára nevét említé.~S a nő, kivel a férj álmában
1561  3,  15     |              valamit Horváth beszédéből? S ha igen, melyik szó ragadta
1562  3,  15     |                zengjen, zúgjon lelkében, s költsön föl mindent, ami
1563  3,  15     |               utolsó emlékét az örömnek, s oltsa ki végszikráját a
1564  3,  15     |               férj ismét nejét emlegeté, s álmaiban bolygott a mézeshetek
1565  3,  15     |                  tömkelegében, elvesztve s megint megragadva a vezető
1566  3,  15     |                 egész éjen át nem aludt, s Girgucznéval együtt egy
1567  3,  15     |                 szomszéd szobából Judit, s elbeszélt, amennyit szükségesnek
1568  3,  15     |                  szólt - az orvoslathoz, s hatékony szereim vannak.
1569  3,  15     |                 hatékony szereim vannak. S ki tudja, nem nélkülöz-e
1570  3,  15     |                Betegének árt minden szó. S különben is, úgy vevém észre,
1571  3,  15     |                  legpontosabb ügyeletet, s meghagyá, hogy ha pénzre
1572  3,  15     |                 be voltak fogva a lovak, s a főúr nejével s a robajos
1573  3,  15     |                  lovak, s a főúr nejével s a robajos kísérettel elindult.~-
1574  3,  15     |                az úton neked elbeszélte, s kit a vendéglőben ápoltam.~-
1575  3,  16     |        vásároltatott helyébe még jobbat. S mint örvendett ő a szegény
1576  3,  16     |                  nem kockáztatja lovait, s lehetetlen, hogy előbb vagy
1577  3,  16     |                  toronyórája a kilencet, s már tízkor a fejedelem rendes
1578  3,  16     |         fenntartására senki sem gondolt, s az erdőmester csak a nagyúri
1579  3,  16     |              időbe került az öltözködés, s könnyen lehetett legelső
1580  3,  16     |                erősebb volt a törökpárt, s azt tekintették nemzetinek.
1581  3,  16     |                ütni, titkait fölleplezni s nyíltan izgatni, mielőtt
1582  3,  16     |                  nőt megbotránkoztatták, s mégis Tarnócziné csak azután
1583  3,  16     |               nehéz békóin édeleghetett, s ha elmondhatá fölemelt három
1584  3,  16     |          jezsuiták tömeges bejöveteléről s fölforgató terveik felől
1585  3,  16     |             borzasztó hírek terjengének, s egész Erdély hangulatában
1586  3,  16     |            legnagyobb békességben éltek, s üldöztetésről panaszkodni
1587  3,  16     |                éppen semmiről értesítve, s tájékozás nélkül tapogat
1588  3,  16     |          dolognak tüstént utánajárjanak. S mekkora volt meglepetése,
1589  3,  16     |            hollétök nyomába nem akadhat, s midőn őfenségének parancsa
1590  3,  16     |                   lehordá hallgatásáért, s kötelességévé tette, hogy
1591  3,  16     |            hálószobájának falán függött, s kinek e szerzethez tartozása
1592  3,  16     |              fejedelem életét menté meg, s ki egyébiránt lehet másféle
1593  3,  16     |              minden kellékeit nélkülözé, s még nehezebben akart az
1594  3,  16     |         határozottan nem szólt semmiről, s melyet csak a szájról szájra
1595  3,  16     |              ingerlő anyagot a nép közé, s én az alapot akarom tudni -
1596  3,  16     |          fejedelem. Csulai köntörfarolt, s némi élénkebb színezést
1597  3,  16     |              Erdélyben itt-ott jezsuita, s ha őfensége kegyes leend
1598  3,  16     |               szakítá félbe a faggatást, s látszott, hogy káplánját
1599  3,  16     |                  kik az uralkodók kegyét s amiatt fejöket is vesztették,
1600  3,  16     |            Mindenikhez hasonlítá sorsát, s hő képzelődése néha még
1601  3,  16     |                  türelmes papot játsszá, s annál inkább, mentől gyorsabban
1602  3,  16     |               három hajdúja megsebzésén, s a vakmerő vitézségen, mellyel
1603  3,  16     |                nyom nélkül enyésztek el.~S a bonyodalom megoldása közelgett.~
1604  3,  16     |                oly büszkén veté szemeit, s midőn a városba érkezett,
1605  3,  16     |                  férje házához kísérnem, s a kedves teremtés úgy sírt,
1606  3,  16     |           legboldogabb feleség voltam -, s már készen is állott a kocsi,
1607  3,  16     |                  Csulai hamar kitalálta, s nem nagy örömére, hogy ugyanazon
1608  3,  16     |                  máris elég csapás érte, s miért akarja nagyasszonyom
1609  3,  16     |               benhaminok és ammoniták.225S rontsa meg az Úr őket fegyverének
1610  3,  16     |             szavakat forgatni nem tudja, s kinek minden érdeme jámbor
1611  3,  16     |                   hogy teljesíttessenek, s én a törvény teljesítésének
1612  3,  16     |             szerzetet Erdélyből kiűzték, s a visszatérés elé sorompót
1613  3,  16     |               erővel vonatik tárgyaihoz, s nem pihenhet, míg célt nem
1614  3,  16     |           összekötve hittek, a szellemre s nem bizonyos ruha színére
1615  3,  16     |                 tán az életben utoljára. S mióta érdemel halált a gyermeki
1616  3,  16     |       ébrenlétéről szeretne meggyőződni. S valóban oly különösen hangzottak
1617  3,  16     |        ellentétben voltak prédikációival s magánvéleményeivel, hogy
1618  3,  16     |              Tarnócziné arca sápadozott, s különben nem érdektelen
1619  3,  16     |              teremtés igézete alá esett, s tekintetét a földre szegzé,
1620  3,  16     |             változott arcának kinyomata, s dühből megvetéssé ment át. -
1621  3,  16(227)|             hatására megkeresztelkedett, s az új neve Paulus lett. ~~~~~~
1622  3,  16     |           Tarnócziné, mély bókot vetett, s oly gyorsan távozott, hogy
1623  3,  16     |         komornyikja nejének rokona volt, s annyit beszélt egy nagy
1624  3,  16     |              ügyről, melyért küldve van, s mely csak élőszóval előadható,
1625  3,  16     |                  követett, megszakítani, s alázatos előterjesztést
1626  3,  16     |               előtt különvált társaitól, s azok csak hiányos útmutatást
1627  3,  16     |                János meglelhetésére tőn, s hogy rokonai iránt - kiket
1628  3,  16     |       személyesen oltalmazza becsületét, s amennyire csak lehet, testvére
1629  3,  16     |                 titkok birtokába jutott, s magát önkezűleg oly rangra
1630  3,  16     |                ember sem ruházott volna, s annál kevésbé az óvatos
1631  3,  16     |               fejedelem. Mit valljon be, s mit hallgasson el Kapronczai?
1632  3,  16     |         körülmények közt a ravasz Kassai s a tartózkodó Döme diák rosszul
1633  3,  16     |             előre nem látható eset volt, s én, a parancs szerint eszemen
1634  3,  16     |                 fejemet, ha nem sikerül, s ha sikerülni fog, hagyja
1635  3,  16     |              miatta Máté vajda megbukik. S Lupujt még ő akarja rászedni!
1636  3,  16     |                 ágrólszakadt szeleburdi! S ne intézkedjem semmit az
1637  3,  16     |             kísérteni valami badarságot, s ha kudarcot vall, a szilisztriai
1638  3,  16     |              iratát.~- Tedd az asztalra, s jöjj egy negyed múlva.~-
1639  3,  16     |         alkalmasint Jászvásárban vannak, s akárkit küldök Lupujhoz,
1640  3,  16     |              Tartsa szemmel Kapronczait, s ha valamerre távozni akar,
1641  3,  16     |                 jelenté-e ez magát nála? S midőn tagadó választ nyert,
1642  3,  16     |           elfogatási parancsot adott ki, s azzal tüstént Fehérvárra
1643  3,  16     |                 szenved. Add át levelét, s mondd el izenetét röviden.~-
1644  3,  16     |                alattvalói boldogítására, s adja a könyörületes ég,
1645  3,  16     |                  Isten földi képviselői, s mi, kálvinistákul, az Istenhez
1646  3,  16     |                  a középgyémánt rugóját, s a méregtartó kis rejteket
1647  3,  16     |        méregtartó kis rejteket vizsgálá, s azután a gyűrű súlyát tenyerén
1648  3,  16     |              fiskalitásokat kötöttem ki. S mit ér az egész gyűrű? Legfelebb
1649  3,  16     |                 adva! - gondolá magában, s oly hálával és vígan távozott
1650  3,  16     |            Móricot a börtönből kihozzák, s aztán Mikes-várig meg sem
1651  3,  17     |          szellőztettem, fönséges uram.~- S a fogoly mégis beteg lett?~-
1652  3,  17     |                 rajta a dühöngés jeleit, s nem jelentéd?~- Bárcsak,
1653  3,  17     |          félreértésnek kellett történni, s hogy fönségednél kihallgatást
1654  3,  17     |                  mondá: hurcoljatok hát! S ezzel egy falbékó gyűrűjét
1655  3,  17     |           palotához közel volt a börtön, s Mikes Móric néhány perc
1656  3,  17     |                   hogy azt mire szántam. S mégis, saját tulajdonom,
1657  3,  17     |            szükségem a kegyelmed fejére? S mi hasznát venné kegyelmed
1658  3,  17     |            vannak - egészíté ki Móric -, s Lupuj vajda a kézbe szolgáltatástól
1659  3,  17     |              Jánosnak apja él, anyja él, s a gyermeki szeretet vonzerejét
1660  3,  17     |                  Móricnak csak szerzetét s nem szívét száműzték a törvények.
1661  3,  17     |               fejedelmi székem hűbérese, s én is lovag vagyok. Kétli-e?~
1662  3,  17     |                kedves szüleinél tölteni, s aztán sietni fog rendeltetése
1663  3,  17     |              szem fordult a távozó felé, s a Tarnóczinéjé leginkább,
1664  3,  17     |            kereke eszeveszetten forgott, s a nagy zaj közt én mégsem
1665  3,  17     |        uralkodószékét II. Rákóczi György s ennek kisebbik testvére,
1666  3,  17     |               környezet oly tekintetével s oly kétes mosolyával találkozott,
1667  3,  17     |                 özvegy keblét mozgatták, s mély megindulása, mely tragikai
1668  3,  17     |               kamarás más nevét szólítá, s a kihallgatás háborítatlanul
1669  3,  17     |                  és új divatokat hoz be, s az elfogadási szertartásokat
1670  3,  17     |        Mulatságról folyvást gondoskodik, s most is süvegelve, pálcával
1671  3,  17     |            mintha megvesztegetve volnék, s őfensége érdekeit elárulom.
1672  3,  17     |            dőlhetett volna el ellenem.~- S akkor is - egészíté ki a
1673  3,  17     |                  Igaz - szólt Rákóczi -, s kezdem is sajnálni, hogy
1674  3,  17     |           párbajban kapott, veszélyes.~- S a földönfutó, midőn feje
1675  3,  17     |                Ekkor előlép Mikes János, s nyugodt, de parancsoló hangon
1676  3,  17     |           sebhelyét, folytatá a párbajt, s főbe lőtte őt.~- Okosabbat
1677  3,  17     |                 mintegy saját magától.~- S ami több, kórágya előtt
1678  3,  17     |            mindig Haller Péternét látja, s a hevesebb lázrohamok közt
1679  3,  18     |             elfordítja tőle a szerencse, s ledér szeszélyével a Mikes-ház
1680  3,  18     |               Egy könny tolult pilláira, s még inkább súgá sejtelme,
1681  3,  18     |              lihegéssel, könnyű lábakkal s összeröffenő, röhögő hahotával.~
1682  3,  18     |                  áll a nőrablási pörtől, s hogy a két fiút, egy unokaöcsöt
1683  3,  18     |                 ne hidd! Ők élni fognak, s ha a remény búcsúzni akar,
1684  3,  18     |                 mint férje koporsójánál, s fogná leánya temetésén.~
1685  3,  18     |                 gyűlölet és bosszú volt. S ezeket hagyja-e éhen-szomjan
1686  3,  18     |                  kínt, miért imádkoztam, s miért szenvedtem én, ha
1687  3,  18     |        cseppenként szívja a bosszú édét, s hogy ahol rés nyílik, izgasson,
1688  3,  18     |                Tarnócziné Meggyesre ért, s vele a sejtelem is.~A karok
1689  3,  18     |           győzelem! - kiáltá Tarnócziné, s a piacról visszafordulni
1690  3,  18     |                csapkodott jobbra, balra, s mintha lakodalmas kocsit
1691  3,  18     |              adhassa tudtul az örömhírt, s midőn egy óranegyedig a
1692  3,  18     |            terrenumból241foglalni lehet, s hol haszonnal kezdhet határkijáratási
1693  3,  18     |               alatt meg lehetne támadni, s minthogy a tulajdonos kényelmes
1694  3,  18     |             kamatra lehetne kölcsönözni, s amit az uzsora el nem nyel,
1695  3,  18     |                takarékos ügyetlenségből; s bár magára eddig keveset
1696  3,  18     |          környéket. A lég átlátszó vala, s alig görbült kék oszlopokban
1697  3,  18     |        szorosabban vonta össze bundáját, s a megszakított eszmefonalat
1698  3,  18     |                tökéletesen rendezhetném, s ha az öreg Mikesek közül
1699  3,  18     |          sírboltjokat is elfoglalhatnám, s kivetvén a régi csontokat,
1700  3,  18     |                lehetőségre is kiterjedt, s tervet csinált oly eljárásról,
1701  3,  18     |             gondolá - olcsó haszonbérbe, s aztán majd megválik: jobb
1702  3,  18     |                  szeme fölé vonta kezét, s nézett... nézett.~- Foglyot
1703  3,  18     |           kergeté a sápadás, fölvegyült, s a bíborszínben elhalt. Szemei
1704  3,  18     |                 tűz gyulladt föl bennök, s villámlék a káröröm.~- Nem
1705  3,  18     |                 le fogja a nyakát vágni, s aztán hajánál fogva feltartja
1706  3,  18     |             fogva feltartja a véres főt; s dobszó mellett háromszor
1707  3,  18     |                    Ó, ég! Ez Sára anyja! S hadd szakadjanak rám átkai! -
1708  3,  18     |             csendes vala, nem zúgolódék, s arcvonásait édes merengés
1709  3,  18     |              visszatekintett asszonyára, s ostornyelével mérgesen ütött
1710  3,  19     |                  régen, csak por nélkül, s pókhálók foszlányaival nem
1711  3,  19     |                 szattyánnal van bevonva, s bolthajtását már évülni
1712  3,  19     |                  ágya cédrusból készült, s vánkosokkal van a falhoz
1713  3,  19     |               kellett adni a látogatást, s ő lovagias bátorsággal gyalog
1714  3,  19     |                aráját a szomszéd utcába, s noha kocsin jöttek haza,
1715  3,  19     |                  ködös leget szívott be, s három éles köhintés rossz
1716  3,  19     |            minősítve vala a használatra, s a vetkezés hosszú ügyfolyama
1717  3,  19     |              Mihály uram fegyvernökéhez, s végtére a szomorú lovag
1718  3,  19     |        Bizonyosan menyasszonyt vesztett, s azért eshetett zokon a más
1719  3,  19     |                jó éjt kívánt gazdájának, s egyenlőre mért lépésekkel
1720  3,  19     |           lépésekkel hátrált a küszöbig, s ott még egy bókkal befejezé
1721  3,  19     |               Elfeledte szegény betenni. S most álmát zavarom: pedig
1722  3,  19     |                 a dunyhát, a paplanokat, s a meleg ágyból kilépett,
1723  3,  19     |                 a meleg ágyból kilépett, s lábujjhegyen, mi nem vala
1724  3,  19     |                 fölébresztém! - sóhajtá, s aggódó gondoskodással tekintett
1725  3,  19     |                  történhetett? - rebegé, s egyszerre a hálószoba közepén
1726  3,  19     |           márványba nem véshet a művész, s a hamvvederre lefordított
1727  3,  19     |                 működése feltartóztatva, s minthogy a férj tekintete
1728  3,  19     |                  Haller betevé az ajtót, s oly halkan, mint jött, visszavonult.~
1729  3,  19     |         kikerekítette a szükséges tőkét, s én még a múlt héten rokonomat
1730  3,  19     |            rászedém Tarnóczinét, hehe!~- S mily kedvesen lesz Sára
1731  3,  19     |         hártyákba pácolt múmia, hehe!... S mi örömet szerezhetek én
1732  3,  19     |                  vele versenyző szépség, s pénzem és állásom biztosítja
1733  3,  19     |               kell a világnak feltárnom, s ő tüstént a divat és kellem
1734  3,  19     |            hangozzék a zene termeinkben, s még magam is eljárom a lassú
1735  3,  19     |              Gyulafehérvárra telepszünk, s kegyed, édes húgom, átvállalja
1736  3,  19     |                 az Isten magához szólít. S te nem fogsz oly kegyetlen
1737  3,  19     |               kénye-kedve szerint tenni, s a közöny leplével takarta,
1738  3,  19     |              alakja körlevélre mutatott, s Haller az írószobába ment,
1739  3,  19     |          találnék halni! Ő oly jó ember, s annyira rá van szorulva
1740  3,  19     |                 ok nélkül Erdélybe jött. S a fejedelem értesülvén,
1741  3,  19     |               férj előtt térdre borulva, s annak lábait átölelvén.~
1742  3,  19     |               csak nejét látta a földön, s erőtlen karjaival erőlködék
1743  3,  19     |            görcsös ujjait, és csókjaival s könnyeivel árasztá el.~Judit
1744  3,  19     |               szobát készíttess számára. S ki merne engem gyanúba venni?
1745  3,  19     |             megint összekulcsolta kezét, s leírhatatlan szorongással
1746  3,  19     |                  nyugtalanságban volnál, s gyönge idegeidet a remény
1747  3,  19     |          használható. Odavisszük Jánost, s Judit húgom Brassóból orvost
1748  3,  19     |      készülődéssel. Mert én önző vagyok, s a vadászlaki unalomért magam
1749  3,  20     |                 becsárát már kifizettem, s hogy Tarnócziné lefekvése
1750  3,  20     |                után rögtön útra indulok. S bármit mond az anya, nincs
1751  3,  20     |                két asszony előbbre jött, s a fényes világítás mellett
1752  3,  20     |                 lépést tett leánya felé, s akkor hibátlan, szabályszerű,
1753  3,  20     |              vagyon birtokához jutottál; s végre, nem férjed vagy rokonaid
1754  3,  20     |                régi hősök a sárkányokat, s örök emlékül címereken hordák
1755  3,  20     |             feledje el a napok végéig.~- S nincs-e még más nagy örömhír? -
1756  3,  20     |                  vitték. Megátkoztam őt. S tudom, hogy a hóhérbárd
1757  3,  20     |                  édes Juditom, jó éjt! - s kezével Sára csókot hintett
1758  3,  20     |             mutatott. - Jó éjt, anyám! - s ezzel eltűnt.~Judit az ajtó
1759  3,  20     |         szemeivel kísérte a gyors Sárát, s aztán utána indult, hogy
1760  3,  20     |            komédiásnő lett - szólt ez -, s ha nem Bethlen Istvánné
1761  3,  20     |                  sértegetni? Azt bizony! S hogy köszvényes kezével,
1762  3,  20     |        társalogni. Én azalatt fogatok.~- S hová készül fiamuram? -
1763  3,  20     |               miatt! - válaszolá a napa, s kirohant, hogy kocsiját
1764  3,  20     |            szívessége igen rossz előjel, s hogy az előteremben ő legkevésbé
1765  3,  20     |               nem, nem... Haller Pétert. S miért mondá leányom, hogy
1766  3,  21     |                 Judit leverten, aggódva, s némi kifejezésével a rémületnek
1767  3,  21     |            tovább könnyeit és zokogását, s erősebb fájdalmaink a magányt
1768  3,  21     |               meglepetéstől iszonyodnék! S miért iramlott, amint közelítettem?
1769  3,  21     |             szólt Haller aggodalommal.~- S mily hangon mondá a "jó
1770  3,  21     |              almáriomra veté tekintetét, s ekkor Haller erős rándítást
1771  3,  21     |             kezét az almáriom irányában, s ajkai mozogtak hang nélkül.~-
1772  3,  21     |          vadászkéseket.~Haller számlált, s hajszálai merevedtek mindig
1773  3,  21     |                  arcán.~- Huszonhárom!~- S mennyi volt tegnap?~- Annyi.~-
1774  3,  21     |                  lett, karja aláhullott, s most csak ujjai számláltak
1775  3,  21     |                  Hej, holla! Segítség! - s nyargalt a szobasoron át.
1776  3,  21     |               Judit utána, lihegő mellel s egy őrjöngő szétdúlt tekintetével.~
1777  3,  21     |              Ijedve tekintsen rá a hívő, s legiszonyúbb bűneit fejfád
1778  3,  21     |             megcsókolta a hideg ajkakat, s akart volna imádkozni.~
1779  3,  22     |           lovagban Mikes Jánosra ismert, s egyszerre tisztába jött
1780  3,  22     |           tisztába jött Sára helyzetéről s magaviseletének indoka iránt.~
1781  3,  22     |                 tudná magát fenntartani, s az erkölcsi rend kihaltával
1782  3,  22     |               engedelmességhez szokottak s a még alig ismert háziasszony
1783  3,  22     |                anya-tigris szíve" ellen, s a "rangos nőre" megvetéssel
1784  3,  22     |                 a falhoz, ha ajtó nyílt, s midőn szobájába ért, két
1785  3,  22     |               két könyökére támaszkodva, s tenyerével eltakart arccal
1786  3,  22     |               visszafojtott lélegzettel, s végre megtalálá a jászolt,
1787  3,  22     |          elutasítá a kocsis fekhelyéhez, s Tarnócziné jól megnézte,
1788  3,  22     |           Nagyszeben utcáin szerényebben s kevesebb zajjal alig haladt
1789  3,  22     |                szét, fény gyűlt összébb, s huzakodott tova. Tarnócziné
1790  3,  22     |                  fűzágak közt ellebegni, s néha oly különös szeszélyei
1791  3,  22     |                  bántja a halott anyját, s az, hogy még rosszabb behunyni
1792  3,  22     |                   mint nyitva tartani. - S mi is volt Sára végszava? -
1793  3,  22     |                 Nagy örömömben tombolok.~S mily más vala hangulata!~
1794  3,  22     |           szemeit bátrabban hordá körül, s arcán a bánat mellett szilaj
1795  3,  22     |             szívedet? - sóhajtá az anya, s folytatá rá a bosszút szomjazó
1796  3,  22     |                  házában minden tárgyra, s külsője után ítélve e lovag
1797  3,  22     |        vesztettem: ő a szeretőt siratja. S melyikünk keserve nagyobb?
1798  3,  22     |               eredményeitől megfosztani. S mert leányom meghalt, változik-e
1799  3,  22     |             csalfa és elfátyolozott lőn, s a versszak végével Tarnócziné
1800  3,  22     |                könnyű szállásra találni; s már a kisebb fogadókból
1801  3,  22     |           kialkuvás mégis sikerült neki, s míg poggyászait behordák,
1802  3,  22     |             Forduljon az asszony jobbra, s az első utcában bal kézre
1803  3,  22     |                 sűrű rostéllyal borítva, s nedves, penészes fal, a
1804  3,  22     |                  lég nagyon dohos lehet, s minden arra mutat, hogy
1805  3,  22     |                 börtön látható hiányain, s pótlékul hozzáképzeli a
1806  3,  22     |             hozzáképzeli a poshadt vizet s a keletlen, fekete kenyeret,
1807  3,  22     |                melyen a rabok tengődnek, s ha később eszébe nem ötlik,
1808  3,  22     |               van Meggyesen?~- Csak egy, s még az is igen sok számunkra.
1809  3,  22     |                tört ki Tarnócziné arcán, s könnyű léptekkel tért a
1810  3,  22     |        Paszomános legények nyargaltak ki s be, az árva özvegy béketűrését
1811  3,  22     |                    Hisz ez Tarnócziné! - s azzal ölelésre siet.~Az
1812  3,  22     |                világi dalokat énekeltek, s idegingerlő mozdulatokkal
1813  3,  22     |          vontatva, hidegen Tarnócziné. - S te?~- Meggyesre vagyok a
1814  3,  22     |                  betegápolónőnek küldve. S éppen a polgármestert akarom
1815  3,  22     |            fáradságom sikertelen volt.~- S kegyelmed nem teljesíté
1816  3,  22     |       költöztetém a napamhoz Segesvárra, s most szállásomon két szobával
1817  3,  22     |            polgármester úr, szívességét. S hogy van betegünk?~- Istennek
1818  3,  22     |             betegségét és gyógyulását... S mikor leend nagyságodhoz
1819  3,  22     |                 akarok egy órát tölteni, s aztán...~A palotahölgy Tarnócziné
1820  3,  22     |      Tarnóczinénak ujjhegye is kék volt, s arcának torz vonalai rémítő
1821  3,  22     |                tenyerébe önté tartalmát, s a dénártól az aranyig minden
1822  3,  22     |            kocsis elé.~- E kincs a tied, s még ennyit kapsz otthon,
1823  3,  22     |                körüle levegőstül eltűnt, s majd ismét visszakerült
1824  3,  22     |         szépségében. Táncoltak a hegyek, s megint komolyan néztek rá,
1825  3,  22     |                testből éveket lopott ki, s az erős lelket lággyá hangolta.
1826  3,  22     |            csakugyan kezdett alkonyodni, s az időnek pályahosszán hibátlanul
1827  3,  22     |             Zsigmond most a terítőn van. S hát Kornis Ágnes? Ó, e kígyónak
1828  3,  22     |             Mikes-vár kapujához érkezik. S mi nem fog tizenkilenc óra
1829  3,  22     |           gondolá.~Sietett a nehéz bunda s a szaggatott lélegzés dacára.~
1830  3,  22     |               egészséges, mint a makk.~- S az asszony?~- Virít.~- Miért
1831  3,  22     |                van. Jöjjön be kegyelmed, s nézze meg, ha tetszik.~-
1832  3,  22     |               hevert.~Segítség érkezett, s a halottat azon szobába
1833  3,  23     |                által történt megmentését s a hű szolgálatot, melyet
1834  3,  23     |                  a kegyelmezési levelet, s eredetijét rögtön Meggyesre
1835  3,  23     |                  csak egy halottja volt, s ez is mintha szándékosan